Malajzia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Bersekutu Bertambah Mutu (Maláj: Egységben az erő) |
|||||
| Himnusz: Negaraku | |||||
 |
|||||
| Főváros | Kuala Lumpur | ||||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||||
| - Legfőbb uralkodó | Mizan Zainal Abidin | ||||
| - Miniszterelnök | Najib Tun Razak
|
||||
| Hivatalos nyelv | Maláj | ||||
| függetlenség | Az Egyesült Királyságtól | ||||
| - kikiáltása | 1957. augusztus 31. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 329 750 km² (64.) | ||||
| - Víz (%) | 0,3% | ||||
| Népesség | |||||
| - 2005 évi becslés | 25 720 000 (46.) | ||||
| - Népsűrűség | 78 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | 271,2 milliárd USD (33.) | ||||
| - Egy főre jutó | 10 544 USD | ||||
| HDI (2008) | 0,823 (63.) – magas | ||||
| Pénznem | Ringgit (MYR) |
||||
| Időzóna | (UTC+8) | ||||
| Internet TLD | .my |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | MAL | ||||
| Hívószám | +60 |
||||
|
|
|||||
Malajzia délkelet-ázsiai ország az Egyenlítő közelében, tizenhárom államból és három szövetségi területből álló államszövetség.
Területe 329 847 km² (csaknem akkora, mint Németország és valamivel nagyobb, mint Olaszország). Népessége 27,73 millió fő (2008-as becslés).
Fővárosa Kuala Lumpur, de a szövetségi kormány székhelye Putrajaya.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza
A délkelet-ázsiai ország két, 600-650 km távolságban lévő országrészből, Nyugat-Malajziából (Maláj-félsziget), és Kelet-Malajziából (Borneó sziget északi része) áll.
[szerkesztés] Domborzat
A Maláj-félsziget tengelyében sűrű erdőkkel borított hegység húzódik, amelyet nyugatról parti síkság övez. Borneó sziget partvidékét síkságok tagolják, amelyekből dél felé hegységek, fennsíkok emelkednek ki. Legmagasabb pontja: Kinabalu (4101 méter).
[szerkesztés] Vízrajz
Nyugaton a Malacca-szoros, keleten a Dél-kínai- és a Celebesz-tenger határolja. Délen a Johori szoros választja el tengeri szomszédjától, Szingapúrtól.
[szerkesztés] Élővilág
Az eredeti növénytakaró trópusi erdő. Jelenleg a terület 59%-át borítja erdő.
A gazdasági életben a 19. század folyamán volt nagy szerepe a fakitermelésnek. Az 1960-as években ismét hirtelen megnőtt a fakitermelés. A következmény: nagyon gyorsan súlyos gonddá vált a talajerózió. Ekkor tervszerű erdőgazdálkodást vezettek be az egész országban. A kivágott erdők egy részét újratelepítették, a leromlottakat feljavították. A kormány ösztönözte az értékes fafajták (pl. teakfa) telepítését, de a gyorsan növő, a papírgyártás nyersanyagaként szolgáló fajták telepítését is.
[szerkesztés] Nemzeti parkok
A tengerpartok mangrove mocsaraitól a hegytetőkön élő tölgyesekig sokféle erdő van Malaysiában.[1] Ezekben alakítottak ki nemzeti parkokat.
- Bako Nemzeti Park - Borneó szigetén, Sarawak államban egy homokkő félsziget.
- Gunung Mulu Nemzeti Park - Sarawak államban egy nagyon esős mészkőhegységben óriási barlangok alakultak ki.
- Kinabalu Nemzeti Park - a Kinabalu hegy és környéke.
- Niah Nemzeti Park - óriási barlang ősemberi maradványokkal.
- Tunku Abdul Rahman Nemzeti Park - szigetek a Dél-kínai tengerben.
[szerkesztés] Természeti világörökség
Az UNESCO Malajzia két nemzeti parkját tekinti a természeti világörökség részének: a Gunung Mulu Nemzeti Parkot és a Kinabalu Parkot.
[szerkesztés] Történelem
Az időszámítás első századaiban már centralizált hindu-maláj államok alakultak ezen a területen. Az 1. évezred fordulóján az indonéz szigetvilág túlnyomó része egy nagy hindu-maláj birodalomban egyesült. Az első bizonyíték az iszlám jelenlétére a Maláj-félszigeten a 14. századból származik. A 16. század elején a portugálok hódították meg a Malaccai Szultanátust, majd 1641-ben holland uralom alá került. Egyik európai hatalom sem tudta azonban ellenőrzése alá vonni az egész félszigetet, ahol később is újabb szultanátusok alakultak. A hollandokat az angolok váltották fel 1795-ben, majd 1818 és 1824 között rövid időre ismét a hollandok kezére került a terület, az 1824-es londoni szerződésben azonban kénytelenek voltak lemondani róla Nagy-Britannia javára.
A 19. század folyamán a maláj államok gyakran vettek igénybe brit segítséget belső konfliktusaikban. Az itt kitermelt ón fontossága brit kormányzatot beavatkozásra késztette az óntermelő maláj államok ügyeibe. A 20. század fordulójára Pahang, Selangor, Perak, Negeri Sembilan államokban, vagyis a szövetséges maláj államokban a tényleges hatalom a brit megbízottak kezében volt, akiket a maláj uralkodók ellenőrzésére neveztek ki. A britek "tanácsadónak" nevezték őket, de a valóságban döntő befolyásuk volt a maláj uralkodókra. Az angol uralom kiterjesztése 1909-ben fejeződött be, amikor Sziámtól elhódították a mai északi államok területét is. Az országot 1941-1942-ben megszállták a japánok, majd a második világháború után visszatértek az angolok, és 1948-ban megalakították a Maláj Államszövetséget, amely brit protektorátus volt. Az ötvenes években kiéleződtek a belső ellentétek és felkeléssé fajultak, amit a briteknek csak külső segítséggel sikerült leverniük.
Az ország önállóságát csak 1957-ben ismerték el, amikor Maláj Államszövetség néven a brit Nemzetközösség független állama lett. 1963-ban csatlakozott az államszövetséghez az észak-borneói terület és Szingapúr, ekkor változott az ország neve Malajziai Államszövetségre. Szingapúr 1965-ben kivált, és önálló köztársaságként független állam lett.
A függetlenség első éveit az Indonéziával való konfrontáció jellemezte. Indonézia ellenezte Malajzia létrejöttét. Szingapúr kilépett 1965-ben a szövetségből. A Fülöp-szigetek igényét jelentette be Sabahra. Ezt arra alapozta, hogy Brunei északkeleti területei 1704-ben a Sulu szultánsághoz csatlakoztak, amely utóbb Fülöp-szigetek része lett. Ezt az igényt Malajzia elutasította. Az 1969 május 13-i faji zavargások után Abdul Razak miniszterelenök ellentmondásos új gazdaságpolitikába kezdett. Ennek célja a jövedelmek egy részének átcsoportosítása volt a bumiputras ("hazai nép") számára. Ebbe a malájok többségét beleértették, de nem a teljes bennszülött lakosságot. Malaysia azóta egy különleges etnikai-politikai egyensúlyt tart fenn, ahol a kormányzat arra törekszik, hogy minden rassz részesedjen a gazdaság fejlődésének hasznából, a gazdasági és poltikai hatalomból.
Az 1980-as években az 1990-es évek közepéig Malaysia jelentős gazdasági fejlődést élt át Mahathir bin Mohamad miniszterelnöksége idején. Ekkor lett Malajzia mezőgazdasági országból ipari országgá, ahol az ipar fő ága a számítástechnikai és fogyasztói elektronikai eszközök gyártása. A tájképet is megváltoztatta számos óriásberuházás. Ezek közül legnevezetesebb a Petronas kettős tornya (ezidőszerint a világ legmagasabb épülete), Kuala Lumpur nemzetközi repülőtere, az észak-déli autópálya, Sepang Formula-1 pályája, az új szövetségi főváros, Putrajaya.
[szerkesztés] Nyelvek, népek, vallások
[szerkesztés] Nyelvek
Az országban a hivatalos nyelv a maláj, de beszélik még az angolt, a kínait, a tamilt, a telugut, a thait, és egyéb törzsi nyelveket.
[szerkesztés] Népek
A lakosság 50%-a maláj, 12%-a ómaláj benszülött, 24%-a kínai, 8%-a indiai (főleg tamil), és 6%-a egyéb.
[szerkesztés] Vallások
A lakosság 53%-a szunnita muszlim, 17%-a buddhista, 12%-a taoista és konfuciánus, 7%-a hindu, 6%-a keresztény, 5%-a egyéb vallású.
[szerkesztés] Egyéb adatok
- Városi lakosság aránya: 58%.
- Születéskor várható élettartam: férfiaknál 69 év, nőknél 75 év.
- Népességnövekedés: 1,86%.
- Írástudatlanság: 11,1%.
[szerkesztés] Népesebb települések
Fő cikk: Malajzia városai
[szerkesztés] Államszervezet
[szerkesztés] Államforma
Malajzia államformája föderatív választói monarchia. Malajzia szövetségi államfője a Yang di-Pertuan Agong, általánosságban úgy nevezik mint Malajzia Királya, aki a parlament és a kormány tanácsaival összhangban uralkodik . A Yang di-Pertuan Agong-ot 5 évente választják meg a Maláj államok 9 örökletes szultánja közül; a másik 4 állam, akiknek névleges kormányzóik vannak, nem vesznek részt a választásban. Malajzia kormányzati rendszerét szorosan mintázták a nyugati parlamentáris rendszerekről, egy hagyaték a brit gyarmati uralomból. A gyakorlatban mégis több hatalommal van felruházva a kormányzat végrehajtói ágában, mint a törvényhozóiban, és a bírói testület meggyengült a kormány hosszan tartó támadásaitól a Mahathir korszakban. Az 1957-es függetlenség óta Malajziát egy több pártból álló koalíció kormányozza, amit úgy ismernek mint Barisan Nasional, malájul a Nemzeti Front (korábban Szövetség).
A törvényhozói hatalom megosztva van a szövetségi- és tagállamok parlamentje között. A két kamarás parlament fel van osztva az alsó házra, a Képviselők Házára vagy Dewan Rakyat-ra (szó szerint a „Nép Terme”) és a felső házra, a Szenátusra vagy Dewan Negara-ra (szó szerint a „Nemzet Terme”) A 222 tagú Képviselők Háza a személyi választókerület által kiállított képviselőkből áll akiket lakosság választ meg maximum 5 évre. Mind a 70 szenátori hely 3 évre szól; 26-ot a 13 nemzetgyűlés választ meg, 2 képviseli Kuala Lumpur szövetségi kerületét, és 1-1 Labuan és Putrajaya szövetségi területéről és 40-et a király nevez ki. A Parlament mellett a szövetségi szinten, minden egyes államnak van egy egykamarás törvényhozó nemzetgyűlése (Malájul: Dewan Undangan Negeri) akiket személyi választókerület választanak meg. A Parlamenti választások öt évente szoktak tartani, amit az általános választásokkal együtt tartottak meg utoljára 2008 márciusában. Bejegyzett szavazó minden 21 élet évét betöltött állampolgár, aki szavazhat a Képviselők Háza tagjaira és a legtöbb tagállamban, a törvényhozó nemzetgyűlésre is. A szavazás nem kötelező.
A végrehajtói hatalom kabinetre száll amit a miniszterelnök vezet, a Malajziai alkotmány kiköti hogy a miniszterelnöknek hogy tagja kell hogy legyen a parlament alsó házának aki, a maláj király (Yang di-Pertuan Agong ) meghatalmazásával, irányítja a parlament többségét. A kabinetet a Parlament mindkét házából választják és annak a testületnek tartozik felelősséggel.
A tagállamok kormányait a Legfőbb Miniszterek vezetik (Menteri Besar a maláj államokban vagy Ketua Menteri azokban az államokban ahol nincs örökletes uralkodó) aki tagja nemzetgyűlésnek a többségi pártból a Dewan Undangan Negeri. Minden államban ahol örökletes uralkodó van, a Legfőbb Miniszternek Muszlim Malájnak kell lennie, bár ez a szabály tárgya a uralkodók diszkriminációjának.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az ország 13 szövetségi államból és 3 szövetségi területből áll.
|
||||||||||
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Malajzia hadereje[szerkesztés] Gazdaság
Az 1990-es években gyors gazdasági fejlődés jellemezte, amit részben a nagyarányú külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetett. A maláj gazdaság nagyban függ az USA és Japán gazdasági helyzetétől, mivel ez a két ország a legnagyobb kereskedelmi partnere.
[szerkesztés] Mezőgazdaság, halászat, erdőgazdálkodás
Legfontosabb élelmiszernövénye a rizs, amelyből behozatalra is szorul. Mezőgazdasága kivitelre kókuszdiót, kakaót, teát, kaucsukot és pálmaolajat termeszt. Jelentős a gömbfa kivitele.
[szerkesztés] Ipar, bányászat
Ásványkincsekben (ón, volfrám, vas, bauxit, kőolaj, földgáz) gazdag ország. Feldolgozóiparának legfontosabb ágazatai a világszínvonalú elektronika, elektrotechnika, precíziósgép-gyártás valamint a gumi- és fafeldolgozás.
[szerkesztés] Kereskedelem
- Exporttermékek: elektronikai berendezések, kőolaj és földgáz, fa és faipari termékek, pálmaolaj, gumi, textil, vegyszerek.
- Importtermékek: elektronikai berendezések, gépek, kőolajtermékek, műanyag, járművek, vas- és acéltermékek, élelmiszerek.
- Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Japán, Szingapúr, Kína, Hongkong, Dél-Korea, Tajvan, Thaiföld.
[szerkesztés] Egyéb gazdasági adatok
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 8800 USD (2002).
- Munkanélküliség: 3,8%.
- Munkaerő: 9 900 000 fő.
- Infláció: 1,9% (2002).
- A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 12%, ipar 40%, szolgáltatások 48%.
[szerkesztés] Közlekedés
A vasúthálózat hossza 2418 km, a közúthálózaté 65 877 km. A kikötők száma 18, a repülőtereké 35.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Kulturális világörökség
Az UNESCO a világ kulturális örökségeként tartja számon a Malacca-szoros történelmi városait: Melaka (Melaka tagállam) és George Town városokat.
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
Forma-1
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Malajzia.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Malajzia, Perhentian-szigetek (képek)
[szerkesztés] Jegyzetek
|
|||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
