Malajzia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Malajzia
Malaysia
Malaysia
மலேசியா
马来西亚
மலேசி
Malajzia zászlaja
Malajzia zászlaja
Malajzia címere
Malajzia címere
Nemzeti mottó: Bersekutu Bertambah Mutu
(maláj: Egységben az erő)
Nemzeti himnusz: Negaraku

LocationMalaysia.png

Fővárosa Kuala Lumpur
é. sz. 2° 19′, k. h. 111° 33′
Államforma föderatív választói (alkotmányos) monarchia
Vezetők
Legfőbb uralkodó Tuanku Abdul Halim
Miniszterelnök Najib Tun Razak
Hivatalos nyelv maláj, angol
Beszélt nyelvek tamil, kínai, thai
függetlenség Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1957. augusztus 31.

Tagság ENSZ, Nemzetközösség, IMF, ASEAN, OIC
Népesség
Népszámlálás szerint 30 018 242 fő (2014)
28 334 135 fő (2010)
Rangsorban 42
Becsült 30 207 000 fő (2014. július)
Rangsorban 42
Népsűrűség 78 fő/km²
GDP
Összes 271,2 milliárd USD (33)
Egy főre jutó 10 544 USD
HDI (2008) 0,823 (63) – magas
Földrajzi adatok
Terület 329 750 km²
Rangsorban 64
Víz 0,3%%
Egyéb adatok
Pénznem Ringgit (MYR)
Nemzetközi gépkocsijel MAL
Hívószám 60
Internet TLD .my

Malaysia-CIA WFB Map.png

Malajzia délkelet-ázsiai ország az Egyenlítő közelében, tizenhárom államból és három szövetségi területből álló államszövetség.

Területe 329 847 km² (csaknem akkora, mint Németország és valamivel nagyobb, mint Olaszország). Népessége 30 millió fő (2014-es becslés).

Fővárosa Kuala Lumpur, de a szövetségi kormány székhelye Putrajaya.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A délkelet-ázsiai ország két, 600–650 km távolságban lévő országrészből, Nyugat-Malajziából (Maláj-félsziget), és Kelet-Malajziából (Borneó sziget északi része) áll. A szárazföldön északon Thaiföld, Borneó szigetén délen Indonézia határolja.

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Maláj-félsziget tengelyében sűrű erdőkkel borított hegység húzódik, amelyet nyugatról parti síkság övez. Borneó sziget partvidékét síkságok tagolják, amelyekből dél felé hegységek, fennsíkok emelkednek ki. Legmagasabb pontja: Kinabalu (4101 méter).

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyugaton a Malacca-szoros, keleten a Dél-kínai- és a Celebesz-tenger határolja. Délen a Johori szoros választja el tengeri szomszédjától, Szingapúrtól.

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Malajzia állatvilága
Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Malajzia növényvilága

Az eredeti növénytakaró trópusi erdő. Jelenleg a terület 59%-át borítja erdő.

A gazdasági életben a 19. század folyamán volt nagy szerepe a fakitermelésnek. Az 1960-as években ismét hirtelen megnőtt a fakitermelés. A következmény: nagyon gyorsan súlyos gonddá vált a talajerózió. Ekkor tervszerű erdőgazdálkodást vezettek be az egész országban. A kivágott erdők egy részét újratelepítették, a leromlottakat feljavították. A kormány ösztönözte az értékes fafajták (pl. teakfa) telepítését, de a gyorsan növő, a papírgyártás nyersanyagaként szolgáló fajták telepítését is.

Nemzeti parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tengerpartok mangrovepálma mocsaraitól a hegytetőkön élő tölgyesekig sokféle erdő van Malaysiában.[1] Ezekben alakítottak ki nemzeti parkokat.

Természeti világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO Malajzia két nemzeti parkját tekinti a természeti világörökség részének: a Gunung Mulu Nemzeti Parkot és a Kinabalu Parkot.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Margherita erőd egy része, Kuching

Az időszámítás első századaiban már centralizált hindu-maláj államok alakultak ezen a területen. Az 1. évezred fordulóján az indonéz szigetvilág túlnyomó része egy nagy hindu-maláj birodalomban egyesült. Az első bizonyíték az iszlám jelenlétére a Maláj-félszigeten a 14. századból származik. A 16. század elején a portugálok hódították meg a Malaccai Szultanátust, majd 1641-ben holland uralom alá került. Egyik európai hatalom sem tudta azonban ellenőrzése alá vonni az egész félszigetet, ahol később is újabb szultanátusok alakultak. A hollandokat az angolok váltották fel 1795-ben, majd 1818 és 1824 között rövid időre ismét a hollandok kezére került a terület, az 1824-es londoni szerződésben azonban kénytelenek voltak lemondani róla Nagy-Britannia javára.

A 19. század folyamán a maláj államok gyakran vettek igénybe brit segítséget belső konfliktusaikban. Az itt kitermelt ón fontossága a brit kormányzatot beavatkozásra késztette az óntermelő maláj államok ügyeibe. A 20. század fordulójára Pahang, Selangor, Perak, Negeri Sembilan államokban, vagyis a szövetséges maláj államokban a tényleges hatalom a brit megbízottak kezében volt, akiket a maláj uralkodók ellenőrzésére neveztek ki. A britek "tanácsadónak" nevezték őket, de a valóságban döntő befolyásuk volt a maláj uralkodókra. Az angol uralom kiterjesztése 1909-ben fejeződött be, amikor Sziámtól elhódították a mai északi államok területét is. Az országot 1941-1942-ben megszállták a japánok, majd a második világháború után visszatértek az angolok, és 1948-ban megalakították a Maláj Államszövetséget, amely brit protektorátus volt. Az ötvenes években kiéleződtek a belső ellentétek és felkeléssé fajultak, amit a briteknek csak külső segítséggel sikerült leverniük.

Az ország önállóságát csak 1957-ben ismerték el, amikor Maláj Államszövetség néven a brit Nemzetközösség független állama lett. 1963-ban csatlakozott az államszövetséghez az észak-borneói terület és Szingapúr, ekkor változott az ország neve Malajziai Államszövetségre. Szingapúr 1965-ben kivált, és önálló köztársaságként független állam lett.

A függetlenség első éveit az Indonéziával való konfrontáció jellemezte. Indonézia ellenezte Malajzia létrejöttét. Szingapúr kilépett 1965-ben a szövetségből. A Fülöp-szigetek igényét jelentette be Sabahra. Ezt arra alapozta, hogy Brunei északkeleti területei 1704-ben a Sulu szultánsághoz csatlakoztak, amely utóbb Fülöp-szigetek része lett. Ezt az igényt Malajzia elutasította. Az 1969 május 13-i faji zavargások után Abdul Razak miniszterelnök ellentmondásos új gazdaságpolitikába kezdett. Ennek célja a jövedelmek egy részének átcsoportosítása volt a bumiputras ("hazai nép") számára. Ebbe a malájok többségét beleértették, de nem a teljes bennszülött lakosságot. Malaysia azóta egy különleges etnikai-politikai egyensúlyt tart fenn, ahol a kormányzat arra törekszik, hogy minden rassz részesedjen a gazdaság fejlődésének hasznából, a gazdasági és politikai hatalomból.

Az 1980-as években az 1990-es évek közepéig Malaysia jelentős gazdasági fejlődést élt át Mahathir bin Mohamad miniszterelnöksége idején. Ekkor lett Malajzia mezőgazdasági országból ipari országgá, ahol az ipar fő ága a számítástechnikai és fogyasztói elektronikai eszközök gyártása. A tájképet is megváltoztatta számos óriásberuházás. Ezek közül legnevezetesebb a Petronas kettős tornya, Kuala Lumpur nemzetközi repülőtere, az észak-déli autópálya, Sepang Formula–1 pályája, az új szövetségi főváros, Putrajaya.

Nyelvek, népek, vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Malaysian girls.jpg Tamil girls.jpg AtiqahAfandi08 (4757967325).jpg
Muszlim maláj lányok
Tamil lányok
Maláj kínai lány
Kapitan Keling mecset George Townban

Nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a hivatalos nyelv a maláj, de beszélik még az angolt, a kínait, a tamilt, a telugut, a thait és egyéb törzsi nyelveket.[2]

Népek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság 50%-a maláj, 12%-a ómaláj bennszülött, 24%-a kínai, 8%-a indiai (főleg tamil) és 6%-a egyéb.

Vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság 53%-a szunnita muszlim, 17%-a buddhista, 12%-a taoista és konfuciánus, 7%-a hindu, 6%-a keresztény, 5%-a egyéb vallású.

Egyéb adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Városi lakosság aránya: 58%.
  • Születéskor várható élettartam: férfiaknál 69 év, nőknél 75 év.
  • Népességnövekedés: 1,86%.
  • Írástudatlanság: 11,1%.

Népesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő cikk: Malajzia városai

Államszervezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlament épülete, Kuala Lumpur
Malajziai Miniszterelnöki hivatal, Putrajaya

Malajzia államformája föderatív választói monarchia. Malajzia szövetségi államfője a Yang di-Pertuan Agong, általánosságban úgy nevezik mint Malajzia Királya, aki a parlament és a kormány tanácsaival összhangban uralkodik . A Yang di-Pertuan Agong-ot 5 évente választják meg a Maláj államok 9 örökletes szultánja közül; a másik 4 állam, akiknek névleges kormányzóik vannak, nem vesznek részt a választásban. Malajzia kormányzati rendszerét szorosan mintázták a nyugati parlamentáris rendszerekről, egy hagyaték a brit gyarmati uralomból. A gyakorlatban mégis több hatalommal van felruházva a kormányzat végrehajtói ágában, mint a törvényhozóiban, és a bírói testület meggyengült a kormány hosszan tartó támadásaitól a Mahathir korszakban. Az 1957-es függetlenség óta Malajziát egy több pártból álló koalíció kormányozza, amit úgy ismernek mint Barisan Nasional, malájul a Nemzeti Front (korábban Szövetség).

A törvényhozói hatalom megosztva van a szövetségi- és tagállamok parlamentje között. A két kamarás parlament fel van osztva az alsó házra, a Képviselők Házára vagy Dewan Rakyat-ra (szó szerint a „Nép Terme”) és a felső házra, a Szenátusra vagy Dewan Negara-ra (szó szerint a „Nemzet Terme”) A 222 tagú Képviselők Háza a személyi választókerület által kiállított képviselőkből áll akiket lakosság választ meg maximum 5 évre. Mind a 70 szenátori hely 3 évre szól; 26-ot a 13 nemzetgyűlés választ meg, 2 képviseli Kuala Lumpur szövetségi kerületét, és 1-1 Labuan és Putrajaya szövetségi területéről és 40-et a király nevez ki. A Parlament mellett a szövetségi szinten, minden egyes államnak van egy egykamarás törvényhozó nemzetgyűlése (Malájul: Dewan Undangan Negeri) akiket személyi választókerület választanak meg. A Parlamenti választások öt évente szoktak tartani, amit az általános választásokkal együtt tartottak meg utoljára 2008 márciusában. Bejegyzett szavazó minden 21 élet évét betöltött állampolgár, aki szavazhat a Képviselők Háza tagjaira és a legtöbb tagállamban, a törvényhozó nemzetgyűlésre is. A szavazás nem kötelező.

A végrehajtói hatalom kabinetre száll amit a miniszterelnök vezet, a Malajziai alkotmány kiköti hogy a miniszterelnöknek hogy tagja kell hogy legyen a parlament alsó házának aki, a maláj király (Yang di-Pertuan Agong ) meghatalmazásával, irányítja a parlament többségét. A kabinetet a Parlament mindkét házából választják és annak a testületnek tartozik felelősséggel.

A tagállamok kormányait a Legfőbb Miniszterek vezetik (Menteri Besar a maláj államokban vagy Ketua Menteri azokban az államokban ahol nincs örökletes uralkodó) aki tagja nemzetgyűlésnek a többségi pártból a Dewan Undangan Negeri. Minden államban ahol örökletes uralkodó van, a Legfőbb Miniszternek Muszlim Malájnak kell lennie, bár ez a szabály tárgya a uralkodók diszkriminációjának.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország 13 szövetségi államból és 3 szövetségi területből áll.

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elmúlt évtizedekben Malajzia gyökeres változáson ment keresztül. Egy elmaradott, isten háta mögötti országból erős, ipari nemzetté vált. Az 1990-es évektől igen gyors gazdasági fejlődés jellemezte, amit részben a nagyarányú külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetett.

Mezőgazdaság, halászat, erdőgazdálkodás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfontosabb élelmiszernövénye a rizs, amelyből behozatalra is szorul. Mezőgazdasága kivitelre kókuszdiót, kakaót, teát, kaucsukot és pálmaolajat termeszt. Az ültetvények mintegy 80 %-a a Maláj-félszigeten van (2008-ban). A pálmaolaj termelésében világelső. Az olajpálma fő területe a félsziget déli része, de újabban Borneón is egyre inkább telepítik. Kiemelt fontosságú még a kaucsukfa. Egyéb termesztett növények: cukornád, manióka, ananász, fűszerek, zöldségfélék.[3] Jelentős a gömbfa kivitele.

Ipar, bányászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ásványkincsekben (ón, volfrám, vas, bauxit, kőolaj, földgáz) gazdag ország.

Feldolgozóiparának legfontosabb ágazatai a világszínvonalú elektronika, elektrotechnika, precíziósgép-gyártás, közlekedési eszközök gyártása, vegyipar, valamint a gumi- és a fafeldolgozás. A vegyipar vezető ága a kőolajfinomítás.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Exporttermékek: elektronikai berendezések, kőolaj és földgáz, fa és faipari termékek, pálmaolaj, gumi, textil, vegyszerek.
  • Importtermékek: elektronikai berendezések, gépek, kőolajtermékek, műanyag, járművek, vas- és acéltermékek, élelmiszerek.

Főbb kereskedelmi partnerek (2012-ben)[4]:

  • Export: Szingapúr 13.6%, Kína 12.6%, Japán 11.8%, USA 8.7%, Thaiföld 5.4%, Hong Kong 4.3%, India 4.2%, Ausztrália 4.1%
  • Import: Kína 15.1%, Szingapúr 13.3%, Japán 10.3%, USA 8.1%, Thaiföld 6.0%, Indonézia 5.1%, Dél-Korea 4.1%

Egyéb gazdasági adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 12%, ipar 40%, szolgáltatások 48%.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Maláj-félszigetet Pinang szigetével összekötő 13,5 km hosszú híd [5] egy része

A vasúthálózat hossza 2418 km, a közúthálózaté 65 877 km. A kikötők száma 18, a repülőtereké 35.

Az ázsiai kontinens legdélebbre fekvő vasúti megállója Malajzia Johor Bahru városának vasúti megállója.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO a világ kulturális örökségeként tartja számon a Malacca-szoros történelmi városait: Melaka és George Town városokat.

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: MotoGP maláj nagydíj
Searchtool right.svg Lásd még: Formula–1 maláj nagydíj
Searchtool right.svg Lásd még: Maláj labdarúgó-válogatott

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Malajzia az olimpiai játékokon

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Malajzia témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]