Orangután
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||||
| Státusz | ||||||||||||||||||||||||||
| ••••••• Veszélyeztetett ••••••• | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Orangután témájú médiaállományokat. |
Az orangután (Pongo) az embertől legtávolabb álló emberszabású majmok neme. Fejlődési vonala (Ponginae) alcsalád) mintegy 14 millió éve vált el a többi emberszabásúétól (Homininae és Dryopithecinae alcsaládok). Neve malájul erdei embert jelent. Az indonéz bennszülöttek félték és tisztelték, egyes törzseknél a férfiasság próbája volt egy kifejlett hím legyőzése kézitusában.
A közelmúltig két alfajt különböztettek meg, a szumátrai orangutánt (Pongo pygmaeus abelii) és a borneói orangutánt (Pongo pygmaeus pygmaeus). Újabban a két elkülönült populációt külön fajoknak tekintik, Pongo abelii és Pongo pygmaeus néven. Sőt, a borneói orangutánokon belül további 3 alfajt különítettek el, a Pongo pygmaeus pygmaeus-t (Északnyugat-Borneó), Pongo pygmaeus morio-t (Északkelet- és Kelet-Borneó) és a Pongo pygmaeus wurmbii-t (Délnyugat-Borneó).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
A leletek tanúsága szerint régebben egész Délkelet-Ázsiában elterjedt, napjainkra Borneó és Szumátra szigeteire szorult vissza.
[szerkesztés] Testfelépítése
Az orangután a legnagyobb testű fán élő állat. Nemi dimorfizmusa erőteljes: a hímek közel 1,5 m magasak és 100 kg súlyúak, a nőstények feleekkorák; az idős hím orangután jellegzetes pofalemezeket növeszt. Testét hosszú, vörös szőrzet borítja. Karjai igen hosszúak, karfesztávolsága közel 2,5 m.
[szerkesztés] Életmódja, viselkedése
Elsősorban gyümölcsökkel, azon belül is fügefélékkel táplálkozik. Az orangutánok mozgása különböző gyümölcsök éréséhez igazodik. Emellett eszik leveleket, gallyakat, rügyeket és virágokat, sőt, esetenként földet is – alighanem ásványi anyagai miatt. Étrendjét kisebb rovarokkal, gerincesekkel, tojással egészíti ki; A fák lombozatában, odvaiban megmaradó esővizet issza.
Nappal aktív, éjszakára lombokból épít fészket, úgy 10–20 méter magasan. A vizet afrikai rokonaihoz hasonlóan kerüli, így úszni sem tud.
A kifejlett hím nagyobb territóriuma nagyobb, mint a nőstényeké, és a területtel jár a párzás joga is. Még a nagy hímek territóriuma sem túl nagy: Borneón 2–6, Szumátrán 2–10 négyzetkilométer. Ennél nagyobb területet a sűrű esőerdőben nem is tudnának ellenőrizni. A fiatalabb hímek egyedül vándorolnak egyik területről a másikra, és ők is megpróbálnak párosodni a nőstényekkel, legtöbbször azok ellenkezésének dacára.
A nőstények egyedül vagy egy másik nősténnyel, illetve kölykeikkel élnek, jóval kisebb, átlagosan 0,65 négyzetkilométeres területen. A vezérhímekkel általában csak akkor találkoznak, amikor az párzani akar. A hímek viszonya rendkívül ellenséges; gyakoriak az összecsapások. A nőstények ösztrusz ciklusa 30 napos, az ovuláció a 15. nap környékére esik, és a fogékonyságának sok más majommal ellentétben nincs látható jele. A vezérhím több nősténnyel is párosodik. 233–263 nap vemhesség után rendszerint egy, körülbelül 1,5 kg-os kölyök születik, de az ikerszülés sem ritka. A fiatal orangutánok anyjukba kapaszkodva utaznak a fák koronaszintjén. Az anya körülbelül 42 hónapos korában választja el kicsinyét. A szülői gondoskodásnak köszönhetően a kölykök halandósága alacsony; 91%-uk eléri az egyéves kort. A fiatalok 6–7 éves korukban válnak önállóvá. A nőstények anyjuk közelében maradnak, a hímek azonban messze vándorolnak.
A nőstények 7–10 éves korukban válnak ivaréretté; eddigre elérik felnőtt méretüket. Első kölyküket rendszerint 15 éves korukban szülik, a következőket pedig általában 8 évente. A hímek 10–12 éves korukig nőnek, de fizikai és szociális érettségüket csak körülbelül 14 évesen érik el. Vadon körülbelül 45 évig, állatkertben akár 60 évig is élhetnek.
[szerkesztés] Érdekességek
Az orangutánok rendkívül vonzódnak a tárgyakhoz, eszközökhöz; a vadon élő példányok is rendszeresen használnak eszközöket. Állatkertekben jó megfigyelőképességük, intelligenciájuk, erejük és eszközhasználó képességük révén ők a legsikeresebb szökőművészek.
Az orangután az egyik leginkább veszélyeztetett állatfaj. A vadászat, az illegális állatkereskedelem mellett főleg élőhelyének pusztulása fenyegeti. Az orvvadászok megrendelésre szállítják a vadon fogott orangutánkölyköket, amelyek anyját rendszerint megölik. 1900-ban még mintegy 300 ezer orangután járta a vadont; számuk 1971-re 4 500 alá csökkent. Az aktív védelemnek, visszatelepítő programoknak köszönhetően jelenleg úgy 25 ezer orangután élhet a két szigeten; többségük Borneón.
Az állatkertek világszerte küzdenek az orangutánok megmentésért, főleg azzal, hogy ne kelljen a vadonból befogni állatokat, hanem az állatkerti populáció önfenntartó legyen. A többi emberszabású majomhoz hasonlóan az orangutánok is mindenütt a látogatók kedvencei, ezért sok állatkertben láthatóak.
Magyarországon jelenleg két állatkertben élnek orangutánok. A Budapesti Állatkertben négy szumátrai orangután (egy hím, két nőstény és egy fiatalkorú hím), a Nyíregyházi Állatparkban pedig egy kétfős borneói orangután fiúcsapat látható.
[szerkesztés] Orángutánok a művészetben
- A Láthatatlan Egyetem könyvtárosa a Korongvilágon
- „Justice majma” a Jay és Néma Bob visszavág c. filmben
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A varázslatos Borneó
- A vizet is eszközként használják az orangutánok
- R. Dawkins: Az Ős meséje
