Elevenszülő emlősök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Elevenszülő emlősök
Evolúciós időszak: Kora kréta - jelen
Monodelphis domestica
Monodelphis domestica
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Parker & Haswell, 1897
Alosztályágak
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Elevenszülő emlősök témájú kategóriát.

Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett. Magyarul nevezik őket „tulajdonképpeni emlősöknek”, illetve „magasabbrendű emlősöknek” is. A ma élő emlősök túlnyomó többsége, köztük az ember is, ebbe az alosztályba tartozik. Valamennyi recens képviselőjükre, így az erszényesekre és a méhlepényesekre is jellemző, hogy eleven utódokat ellenek.

Anatómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nehéz olyan jellemzőket keresni, amelyek a taxon minden egyes fajára igazak, mivel élőhelyükben és testfelépítésükben is rendkívül változatosak. Azonban jó pár ilyen tulajdonság létezik.

A koponya oldalfala az ékcsont nagy szárnyából (ala major vagy alisphenoid) és a pikkelycsontból (squamosum) alakul ki. A hollócsőrnyúlvány (processus coracoideus) már nem önálló csont - mint az emlősökhöz rendszertanilag nagyon közel álló Prototheria alosztálynál -, hanem a lapocka (scapula) külső, felső nyúlványa.

Az alosztályra jellemző a szőrtakaró, amely másodlagosan eltűnhet vagy csökevényesedhet, mint például az embernél, a ceteknél és a sziréneknél. A fogak fogmederben ülnek az állkapocs (mandibularia) szerves részeként. Az állkapcsot egyetlen pár csont alkotja.

Bár a méhlepény (placenta) megléte csak az alosztály két öregrendjének egyikére vonatkozik, mégis minden emlős elevenen hozza világra kicsinyét. A négy végtag ugyan nem teszi monofiletikus csoporttá, mert a Tetrapoda csoportot ez már önmagában jellemzi, de több közös tulajdonságot együttvéve már kládot alkot. A mirigyek (izzadságmirigy, tejmirigy, illatmirigy) megléte ugyanilyen, hiszen ezek a tojásrakó emlősöknél is előfordulnak.

Az úszólábúak (Pinnipedia) rendjének képviselői másodlagosan vízi életmódúak. Ide tartoznak a cetek (Cetacea), rozmárok (Odobenidae), fókák (Phocidae), bálnák (Balaenidae) és delfinek (Delphinidae) is, amelyeknek ugyan jócskán elcsökevényesedtek az első és hátsó végtagjaik is, de a csontmaradványok még megvannak.


Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elevenszülő emlősöknek két nagy csoportja van: a Metatheria, melynek ma is élő képviselői az erszényesek (Marsupialia), és az Eutheria, melynek ma is élő képviselői a méhlepényesek (Placentalia). Mivel mindkét csoportnak csak egy-egy alcsoportja maradt fenn, ezért gyakran, helytelenül, azok szinonimáikként értelmezik őket.