Cetek
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kora eocén - jelenkor 55–0 Ma | ||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Alrendek | ||||||||||||||||||
|
A cetek (Cetacea) az emlősök osztályának egyik rendjét alkotják. A legújabb genetikai alapú rendszertan a ceteket a párosujjú patásokkal együtt a Cetartiodactyla nevű új rendbe sorolja. Ez azonban még nem terjedt el eléggé, ezért a ceteket továbbra is külön rendként tárgyaljuk. A cetek rendjébe tartoznak a bálnák és a delfinek, valamint a kihalt Archaeoceti („őscetek”).
Mint minden emlős, a cetek is levegőt lélegeznek be, tüdejük van, meleg vérűek, utódaikat szoptatják. A cetek szárazföldi emlősöktől származnak. Az evolúció során kitűnően alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló. Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették. Gyakorlatilag nincs szőrzetük.
Az emlősök ügetéséből átörökölt, a gerincet függőlegesen hullámoztató mozgással úsznak, szemben a halak és hüllők oldalirányban hullámzó mozgásával. Ennek megfelelően farkúszóik is vízszintesek.
A cetek nagy termetű állatok. Testhosszuk kifejlett korukban fajtól függően 1,2–30 m, tömegük 30–150 000 kg. Közülük kerül ki a ma élő legnagyobb állat, a kék bálna.
A cetek kicsinyét olykor borjúnak nevezik.
Tartalomjegyzék |
Rendszerezés [szerkesztés]
A cetek rendje három alrendre osztható:
- Archaeoceti – A csoport a fogas- és sziláscetek differenciációjával megszűnt
- Sziláscetek (Mysticeti). Nincsenek fogaik. Apró állatokkal táplálkoznak, amelyeket a szájpadlásukról lógó szarulemezek, a szilák segítségével szűrnek ki a vízből. Ebbe az alrendbe tartozik a bálnák egy része.
- Fogascetek (Odontoceti). Fogaik vannak, halakkal vagy tintahalakkal táplálkoznak. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Ide tartoznak a csőröscetfélék, a nagy ámbráscet, a törpeámbráscet-félék és a delfinek.
A két ma élő alrend fejlődése mintegy 34 millió éve vált külön. Mindkét alrend további családokra oszlik, összesen több mint 80 fajjal – ezek száma nem egyértelmű, mert bizonyos csoportokat egyes szakemberek önálló fajnak tekintenek, míg mások csupán alfajnak.
A cetek legkorszerűbb rendszertani osztályozása a következő:
- Archaeoceti alrend
Autoceta csoport:
- Sziláscetek (Mysticeti) alrendjébe az alábbi családok tartoznak:
- simabálnafélék (Balaenidae)
- szürkebálnafélék (Eschrichtiidae)
- barázdásbálna-félék (Balaenopteridae)
- törpesimabálna-félék (Neobalaenidae)
- Fogascetek (Odontoceti) alrendjébe az alábbi családok tartoznak:
- ámbráscetfélék (Physeteridae)
- törpeámbráscet-félék (Kogiidae)
- törpe ámbráscet (Kogia breviceps)
- kis ámbráscet (Kogia simus)
- csőröscetfélék (Ziphidae)
- delfinfélék (Delphinidae)
- disznódelfin-félék (Phocoenidae)
- Folyamidelfinek (Platanistoidea) öregcsaládjába az alábbi családok tartoznak:
- Platanistidae
- gangeszi folyamidelfin (Platanista gangetica)
- indusi folyamidelfin (Platanista minor)
- Iniidae
- amazonasi folyamidelfin (Inia geoffrensis)
- bolíviai folyamidelfin (Inia boliviensis)
- Lipotidae család
- kínai folyamidelfin (Lipotes vexillifer)
- Pontoporiidae család
- sósvízi folyamidelfin vagy La Plata-i delfin (Pontoporia blainvillei)
- Platanistidae
- Squalodontoidea öregcsalád - kihalt
- Squalodontidae család
Anatómia [szerkesztés]
A cetek szervezete a vízi életmód követelményei szerint alakult át. Mellső lábaik uszonyokká alakultak. Hátsó lábaik teljesen elcsökevényesedtek, kívülről nem láthatóak. Farkuk végén a halakéhoz hasonló, de vízszintes állású farokuszony fejlődött ki. A legtöbb cetfajnak hátuszonya is van.
Bőrük alatt vastag zsírréteg van, amely részben energiatartalékul, részben hőszigetelésként szolgál. Szívük más emlősökhöz hasonlóan két kamrából és két pitvarból áll.
A fejük tetején levő orrnyíláson át lélegeznek. A szilásceteknek két, a fogasceteknek csak egy orrnyílásuk van. Amikor az állat a felszínre emelkedve kifújja a levegőt, a kicsapódó pára jellegzetes alakú felhője láthatóvá válik. Képesek hosszú ideig (az ámbráscet több mint 120 percig) levegővétel nélkül a víz alatt maradni. Légzésük nem automatikus, emiatt csak úgy képesek aludni, hogy agyuk egyik féltekéje mindig éber állapotban marad.
Életmód [szerkesztés]
A cetek közül egyes fajok mikroszkopikus planktonnal táplálkoznak, mások nagy testű állatokkal táplálkozó ragadozók.
Szaporodás [szerkesztés]
A nőstény cetek egyszerre csak egy utódnak adnak életet, és azt hosszú ideig (egyes fajok több mint egy évig) szoptatják. Az anyaállat és utódja között erős érzelmi kapcsolat van. Az ivarérettséget a cetek általában későn, 7–10 éves korukra érik el.
A hím nemi szervei a testüregen belül helyezkednek el, ami úszáskor a közegellenállást csökkenti. A legtöbb cetfajnál nem alakulnak ki állandó párok. A nőstények egy párzási időszak alatt gyakran több hímmel is párosodnak. Az újszülött állat farkával előre jön a világra, ez csökkenti a fulladás veszélyét. Az anyaállat szoptatáskor aktívan préseli ki a tejet emlőjéből.
Evolúció [szerkesztés]
A cetek valamennyien szárazföldi emlősök leszármazottjai. A DNS-ek összehasonlítása alapján a párosujjú patások közé tartozó vízilófélékkel (Hippopotamidae) állnak a legközelebbi rokonságban. A cetek ősei kb. 50 millió éve tértek át a vízi életmódra. A filogenetikus rendszertan a ceteket nem külön rendnek tartja, hanem a párosujjú patásokkal együtt a Cetartiodactyla nevű új rendbe sorolja.
A törzsfa forrása:
- Kladogram: Dawkins, Richard. A legnagyobb mutatvány: Az evolúció bizonyítékai. Nyitott Könyvműhely K. (2009). ISBN 978-963-9725-81-2
- Mai családok: Bernd Würsig (1988.). „A sziláscetek viselkedése”. Scientific American (magyar kiadás) (6), 60. o.
A cetek és az ember [szerkesztés]
A cetek védelme [szerkesztés]
A legtöbb nagy testű cetfaj a cetvadászat hatására ma veszélyeztetett állatnak számít. A legnagyobb veszélyben azonban élőhelyük változása miatt a folyami delfinek vannak. A delfinek által lakott folyókat legnagyobb mértékben az ember gazdasági tevékenysége, az öntözés és energiatermelés céljait szolgáló duzzasztógátak építése veszélyezteti. Így például a Kínában a Jangce folyón épülő gátak veszélyeztetik a baiji fennmaradását. Az Irrawaddy és a Mekong folyókon épülő gátak a ritka Irrawaddy-delfin kipusztulását okozhatják.
Cetvadászat [szerkesztés]
A nagy testű ceteket évszázadokon át vadászták olajukért, húsukért, sziláikért. Az ámbráscetet a beleiben található, illatszerek alapanyagául szolgáló ámbráért is vadászták. A 20. század közepére a vadászat miatt több cetfaj majdnem teljesen kihalt. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (International Whaling Commission, IWC) 1986-os moratóriumában határozatlan időre megtiltotta a kereskedelmi célú cetvadászatot. A moratórium ellenére Norvégia, Izland, Feröer és Japán ma is folytatják a vadászatot. Szibéria, Alaszka és Kanada egyes természeti népei ugyancsak vadásznak cetekre.
Halászat [szerkesztés]
A delfinek életét a halászat is veszélyezteti, mert az állatok véletlenül a halászok hálóiba kerülve elpusztulhatnak. A Csendes-óceánon folytatott tonhalhalászat évente több ezer delfin életét követeli. Egyes országokban a halászok húsukért szándékosan is ejtenek el delfineket.
Katonai kísérletek [szerkesztés]
A haditengerészet által mélységi felderítésre használt eszközök kárt tehetnek a cetek érzékszerveiben, és pusztulásukat is okozhatják.
Cetek a kultúrában [szerkesztés]
Pinokkió történetében Pinokkió apját, Dzsepettót egy cet nyeli el, és hosszú ideig él ott.
Cetek a Bibliában [szerkesztés]
A Biblia többször is említi a ceteket. Legismertebb Jónás története, akit egy nagy hal nyelt le:
Az Úr pedig egy nagy halat rendelt, hogy benyelje Jónást. És lőn Jónás a halnak gyomrában három nap és három éjjel. És könyörge Jónás az Úrnak, az ő Istenének a halnak gyomrából. (…) És szóla az Úr a halnak, és kiveté Jónást a szárazra.
További említések:
- Tenger vagyok-é én, avagy czethal, hogy őrt állítasz ellenem? (Jób könyve, 7.12.)
- Mert a miképen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában. (Máté evangéliuma, 12.40.)
Cetek az irodalomban [szerkesztés]
- Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak című regényében a delfin a "második legértelmesebb faj" a Földön (közvetlenül az egerek mögött és az emberek előtt). Egy ámbráscet is szerepel a regényben.
- Arthur C. Clarke: A delfinek szigete című ifjúsági regénye ugyancsak a delfinek és az emberek barátságának lehetőségeit járja körül.
- Herman Melville regénye, a Moby Dick egy bálnavadász és egy fehér ámbráscet harcáról szól.
- Robert Merle: Állati elmék című regénye a delfinek haditengerészeti alkalmazásának lehetőségére és erkölcstelenségére figyelmeztet.
- Szilárd Leó: A delfinek hangja
Cetek a filmekben [szerkesztés]
Ajánlott irodalom [szerkesztés]
- Patrice van Eersel: Az ötödik álom (1994, 1999)
- Mark Carwardine: Bálnák és delfinek (1995, 2002)
- Adrian P. Kezele: A delfin álma (2004)
- Dawkins, Richard. A legnagyobb mutatvány: Az evolúció bizonyítékai. Nyitott Könyvműhely K. (2009). ISBN 978-963-9725-81-2
- Bernd Würsig (1988.). „A sziláscetek viselkedése”. Scientific American (magyar kiadás) (6), 60. o.
Forrás [szerkesztés]
Film [szerkesztés]
- Le Grand Bleu (1988) – A Nagy Kékség
- Atlantis (1991)
További információk [szerkesztés]
- Tengeri emlősök (Megszűnt a lap. Te is segíthetsz megfelelő hivatkozást találni!)
