Nagy ámbráscet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ámbráscet
Anyaállat borjával; a borjúra Remora australisok tapadtak
Anyaállat borjával; a borjúra Remora australisok tapadtak
A faj mérete az emberhez viszonyítva
A faj mérete az emberhez viszonyítva
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea)
Alrend: Fogascetek (Odontoceti)
Család: Ámbráscetfélék (Physeteridae)
Nem: Physeter
Linnaeus, 1758
Faj: P. macrocephalus
Tudományos név
Physeter macrocephalus
Linnaeus, 1758
Szinonimák

a nem szinonimái:

  • Catodon Linnaeus, 1761
  • Cetus Billberg, 1828
  • Meganeuron Gray, 1865
  • Megistosaurus Anonymous, in Harlan, 1828
  • Phiseter Bonnaterre, 1789
  • Physalus Lacépède, 1804
  • Physeterus Dumeril, 1806
  • Tursio Fleming, 1822

a faj szinonimái:

  • Physeter catodon Linnaeus, 1758
  • Physeter microps Linnaeus, 1758
  • Physeter tursio Linnaeus, 1758
  • Physeter australasianus Desmoulins, 1822
  • Catodon australis Wall, 1851
  • Catodon (Meganeuron) krefftii Gray, 1865
Elterjedés
Elterjedési területe (kékkel)Elterjedési területe (kékkel)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Ámbráscet témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ámbráscet témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ámbráscet témájú kategóriát.

Sperm whale 123.jpg

A nagy ámbráscet vagy óriás ámbráscet (Physeter macrocephalus) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és az ámbráscetfélék (Physeteridae) családjába tartozó faj.

Nemének az egyetlen képviselője.

Az állat 20,5 méterével a legnagyobb a fogascetek között.

A nagy ámbráscet hímjét bikának, nőstényét tehénnek, kicsinyét pedig borjúnak is nevezik.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy ámbráscet a világ összes óceánjában megtalálható. A két nem elterjedése részben különböző: csak a kifejlett bikák hatolnak az északi és déli szélesség 45. fokán túl; a nőstények és fiatal hímek nem hagyják el a mérsékelt övi és trópusi vizeket. Állományát 1987-ben csaknem 1 millióra becsülték, így a legelterjedtebb nagy testű cet.

Az európai partok közül leginkább Északnyugat-Spanyolországban, Portugáliában, valamint az Azori-szigeteknél lehet megfigyelni. A Földközi-tengerbe is beúszik, sőt, még adriai előfordulását is bizonyították. Erősen vándorló természete miatt azonban elterjedéséről még nem sikerült pontos képet kapnunk.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

az állat fogai

Az állat hossza a hímnél átlagosan 16 méter (maximum 20,5 méter), a nősténynél átlagosan 11 méter. A hím testtömege átlagosan 41 tonna (maximum 57 tonna), a nőstényé átlagosan 14 tonna. Hatalmas, majdnem derékszögben metszett fejéről ismerhető fel, amely egészen rendkívüli külsőt kölcsönöz neki. Kilégzéskor 2-5 méteres párafelhőt lövell oldalra és előre, erről akkor is egyértelműen meghatározható, ha maga az állat nem is emelkedik ki eléggé a vízből. Szemben a felső állcsonttal, az alsó keskeny és karcsú, és a felső csúcsáig sem ér el. Minden állkapocsfélben 20 és 30 közötti, többnyire 25 kúpos fog ül. Hátúszója nincs, de a háton a farok felé több púp áll ki, amelyek közül a legelülső a legnagyobb. Farokúszója óriási, 4 méternél is szélesebb lehet, és rendkívüli bukási teljesítményekre képesíti az állatot. A mellúszók ellenben kicsik, a teljes testhossznak körülbelül az 1/12 részét teszik ki, míg egyedül a fej az 1/3-át. A vízből felbukva mindig a legelső púp éri el először a felszínt. Ekkor annyira emeli ki fejét a nagy ámbráscet, hogy légzőnyílása (amelybe mindkét orrlyuk befut) kibukkanjon, és ezután 1-3 másodpercen át, 45 fokos szögben gőzfelhőt lövell ki, amely akár 5 méter hosszú is lehet. Majd nyugodtan pihen a felszínen, többnyire tíz percig. A bálnazsír vagy „spermacetolaj” (spermaceti) valószínűleg a halak úszóhólyagjához hasonló szerepet tölt be. Amikor az állat nagy mélységbe készül merülni, hideg víz kerül a spermaceti-szervbe, amitől a viaszszerű anyag megszilárdul, így fajlagos sűrűsége megnő. Amikor elérte a kívánt mélységet (ez akár 3 kilométer is lehet), a tárolt oxigén felhasználásával a bálnazsír „kiolvad”, így már csak az úszás erői tartják az állatot a mélyben.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy ámbráscetek rendszerint nagycsaládokban élnek, amelyek több borjas nőstényből és az őket többé-kevésbé határozottan vezető hímből állnak. A bikák háremszerűen tartják a teheneket, főként a párzási időszakban, amelynek időpontja helyenként erősen eltérhet. Heves küzdelmeket is folytatnak a nőstényekért. A nagy ámbráscetek rendkívül érzékeny, víz alatti hanglokátorrendszerük segítségével sok kilométeres körzetben tájékozodnak, és tartják a kapcsolatot. A mélytengerek sötétjében zsákmányaikat, a nagy tintahalakat is eme érzékszervükkel kutatják fel.

Táplálékát a mélyből szerzi, ahol másfél órát is merülhet, azonban általában csak 20-50 percre merül le. Egy mélyebb merülést rendszerint kisebbek követnek, ilyenkor csak néhány percre tűnik el az ámbráscet. Tápláléka fejlábúakból és halakból áll. A vonuló nagy ámbráscetek 5–17 km/h sebességgel úsznak, de meneküléskor akár 20 km/h fölé is gyorsulhatnak. Akár 80 évig is élhet.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hím 18-20 évesen válik ivaréretté (testhossza körülbelül 12 méteres kell, hogy legyen), a nőstény már 8-9 méteresen ivarérett. A hím minden évben párzik, de a nőstény csak 4-6 évente. Párzásukat hosszú szerelmi játék előzi meg. A vemhesség 14-16 hónapig tart, ennek végén 1, ritkán 2 borjú jön a világra, 4 méteresen, 1000 kg testtömeggel. A borjú 3,5 évig szopik.Teje nagyon zsíros, víztartalma csak 50%.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor egy nagy ámbráscet bajban van, a többiek köréje gyűlnek és fenntartják, nehogy megfulladjon.

Az állatok gyomrában eddig talált legnagyobb lábasfejű 186 kilogrammos volt és 10 méteres fogókarjai voltak. Nem csoda hát, hogy a régi cetvadászok között erősen kiszínezett rémtörténetek kaptak szárnyra a nagy ámbráscetek és az óriástintahalak közötti küzdelmekről.

A nagy ámbráscet 160 méter hosszú belében (amely jelenlegi ismereteink szerint a ma élő állatok között a leghosszabb) kiválasztódott ámbrát korábban gyógyító csodaszernek használták. A mázsás súlyú tömbökben képződő, viaszhoz hasonló szürke, rendkívül erős és jó illatú anyagot valószínűleg a beteg állatok termelik. Parfümkészítésre is használható.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ámbráscet legközelebbi rokonai a kis ámbráscet (Kogia breviceps) és a törpe ámbráscet (Kogia sima).

Irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Herman Melville ismert regényének, a „Moby Dick”-nek is egy nagy ámbráscet a főszereplője.

Felhasznált források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]