Nagy ámbráscet
 |
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fájl:Sperm whale1b.jpg |
||||||||||||||||||||||||
 A nagy ámbráscet és az ember testmérete |
||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Sebezhető       |
||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Physeter macrocephalus (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe (kékkel) |
||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ámbráscet témájú médiaállományokat. |
A nagy ámbráscet vagy óriás ámbráscet (Physeter macrocephalus, Physeter catodon) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjéhez, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjéhez és az ámbráscetfélék (Physeteridae) családjához tartozó faj. Nemének és családjának az egyetlen képviselője.
Az állat 20 méterével a legnagyobb a fogascetek között.
A nagy ámbráscet hímjét bikának, nőstényét tehénnek, kicsinyét pedig borjúnak is nevezik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
A nagy ámbráscet a világ összes óceánjában megtalálható. A két nem elterjedése részben különböző: csak a kifejlett bikák hatolnak az északi és déli szélesség 45. fokán túl; a nőstények és fiatal hímek nem hagyják el a mérsékelt övi és trópusi vizeket. Állományát 1987-ben csaknem 1 millióra becsülték, így a legelterjedtebb nagy testű cet.
Az európai partok közül leginkább Északnyugat-Spanyolországban, Portugáliában, valamint az Azori-szigeteknél lehet megfigyelni. A Földközi-tengerbe is beúszik, sőt, még adriai előfordulását is bizonyították. Erősen vándorló természete miatt azonban elterjedéséről még nem sikerült pontos képet kapnunk.
[szerkesztés] Megjelenése
Az állat hossza a hímnél 15-20 méter, a nősténynél 11-13 méter. A hím testtömege átlagosan 45, a nőstény 20 tonna. Hatalmas, majdnem derékszögben metszett fejéről ismerhető fel, amely egészen rendkívüli külsőt kölcsönöz neki. Kilégzéskor 2-5 méteres párafelhőt lövell oldalra és előre, erről akkor is egyértelműen meghatározható, ha maga az állat nem is emelkedik ki eléggé a vízből. Szemben a felső állcsonttal, az alsó keskeny és karcsú, és a felső csúcsáig sem ér el. Minden állkapocsfélben 20 és 30 közötti, többnyire 25 kúpos fog ül. Hátúszója nincs, de a háton a farok felé több púp áll ki, amelyek közül a legelülső a legnagyobb. Farokúszója óriási, 4 méternél is szélesebb lehet, és rendkívüli bukási teljesítményekre képesíti az állatot. A mellúszók ellenben kicsik, a teljes testhossznak körülbelül az 1/12 részét teszik ki, míg egyedül a fej az 1/3-át. A vízből felbukva mindig a legelső púp éri el először a felszínt. Ekkor annyira emeli ki fejét a nagy ámbráscet, hogy légzőnyílása (amelybe mindkét orrlyuk befut) kibukkanjon, és ezután 1-3 másodpercen át, 45 fokos szögben gőzfelhőt lövell ki, amely akár 5 méter hosszú is lehet. Majd nyugodtan pihen a felszínen, többnyire tíz percig. A bálnazsír vagy „spermacetolaj” (spermaceti) valószínűleg a halak úszóhólyagjához hasonló szerepet tölt be. Amikor az állat nagy mélységbe készül merülni, hideg víz kerül a spermaceti-szervbe, amitől a viaszszerű anyag megszilárdul, így fajlagos sűrűsége megnő. Amikor elérte a kívánt mélységet (ez akár 3 kilométer is lehet), a tárolt oxigén felhasználásával a bálnazsír „kiolvad”, így már csak az úszás erői tartják az állatot a mélyben.
[szerkesztés] Életmódja
A nagy ámbráscetek rendszerint nagycsaládokban élnek, amelyek több borjas nőstényből és az őket többé-kevésbé határozottan vezető hímből állnak. A bikák háremszerűen tartják a teheneket, főként a párzási időszakban, amelynek időpontja helyenként erősen eltérhet. Heves küzdelmeket is folytatnak a nőstényekért. A nagy ámbráscetek rendkívül érzékenyek, víz alatti hanglokátorrendszerük segítségével sok kilométeres körzetben tájékozodnak, és tartják a kapcsolatot. A mélytengerek sötétjében zsákmányaikat, a nagy tintahalakat is eme érzékszervükkel kutatják fel.
Táplálékát a mélyből szerzi, ahol másfél órát is merülhet, azonban általában csak 20-50 percre merül le. Egy mélyebb merülést rendszerint kisebbek követnek, ilyenkor csak néhány percre tűnik el az ámbráscet. Tápláléka lábasfejűekből és halakból áll. A vonuló nagy ámbráscetek 5–17 km/h sebességgel úsznak, de meneküléskor akár 20 km/h fölé is gyorsulhatnak. Akár 80 évig is élhet.
[szerkesztés] Szaporodása
A hím 18-20 évesen válik ivaréretté (testhossza körülbelül 12 méteres kell, hogy legyen), a nőstény már 8-9 méteresen ivarérett. A hím minden évben párzik, de a nőstény csak 4-6 évente. Párzásukat hosszú szerelmi játék előzi meg. A vemhesség 14-16 hónapig tart, ennek végén 1, ritkán 2 borjú jön a világra, 4 méteresen, 1300 kg testtömeggel. A borjú 3,5 évig szopik.Teje nagyon zsíros, víztartalma csak 50%.
[szerkesztés] Érdekességek
Amikor egyik nagy ámbráscet bajban van, a többiek köréje gyűlnek és fenntartják, nehogy megfulladjon.
Az állatok gyomrában eddig talált legnagyobb lábasfejű 186 kilogrammos volt és 10 méteres fogókarjai voltak. Nem csoda hát, hogy a régi cetvadászok között erősen kiszínezett rémtörténetek kaptak szárnyra a nagy ámbráscetek és az óriástintahalak közötti küzdelmekről.
A nagy ámbráscet (az összes ma élő állatok között a leghosszabb, )160 méter hosszú belében kiválasztódott ámbrát korábban gyógyító csodaszernek használták. A mázsás súlyú tömbökben képződő, viaszhoz hasonló szürke, rendkívül erős és jó illatú anyagot valószínűleg a beteg állatok termelik. Parfümkészítésre is használható.
[szerkesztés] Rokon fajok
Az ámbráscet legközelebbi rokonai a kis ámbráscet (Kogia simus) és a törpe-ámbráscet (Kogia breviceps).
[szerkesztés] Irodalomban
Herman Melville ismert regényének, a „Moby Dick”-nek is egy nagy ámbráscet a főszereplője.
[szerkesztés] Felhasznált források
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Természetkalauz: Emlősök, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996-, ISBN 963 548 218 3
- Urania Állatvilág: Emlősök (második kiadás) Gondolat Kiadó, Budapest 1973
[szerkesztés] További források
[szerkesztés] Jegyzetek
