Fogascetek
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő eocén - jelenkor 34–0 Ma | ||||||||||||||||||||
 Palackorrú delfin |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||
A fogascetek (Odontoceti) alrendjébe tartozó fajoknak fogaik vannak, halakkal vagy tintahalakkal táplálkoznak. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Ide tartoznak a delfinek, valamint a bálnák közül a nagy ámbráscet, a törpe ámbráscetfélék és a csőröscetfélék.
Tartalomjegyzék |
Rendszerezés [szerkesztés]
A delfinfélék, narválfélék és disznódelfin-félék családjainak fajait, valamint a folyamidelfinek öregcsaládján belüli egyes fajokat részletesebben lásd a Delfin szócikkben!
A testméretek a kifejlett állatra vonatkoznak!
- Delfinfélék családja (Delphinidae)
- Narválfélék családja (Monodontidae)
- Disznódelfin-félék családja (Phocoenidae)
- Ámbráscetfélék családja (Physeteridae)
- Nagy ámbráscet vagy óriás ámbráscet (Physeter macrocephalus, Physeter catodon)
Előfordulás: Minden óceánban, általában a partoktól távol.[1]
Méretek: 11–18 m, 20-50 t.
- Nagy ámbráscet vagy óriás ámbráscet (Physeter macrocephalus, Physeter catodon)
- Törpe ámbráscetfélék családja (Kogiidae)
- Kis ámbráscet (Kogia breviceps)
Előfordulás: Minden óceánban, a partok közelében, kivéve a sarkköröknél.
Méretek: 2,7 – 3,4 m, 315–400 kg. - Törpe ámbráscet (Kogia simus)
Előfordulás: Minden óceánban, a partok közelében, kivéve a sarkköröknél.
Méretek: 2,1 – 2,7 m, 135–275 kg.
- Kis ámbráscet (Kogia breviceps)
- Csőröscetfélék családja (Ziphidae)
- Négyfogú csőröscet (Berardius arnuxii)
Előfordulás: Déli félteke, 30°-tól a sarkkörig.
Méretek: 7,8 – 9,8 m, 7-10 t. - Óriás csőröscet (Berardius bairdii)
Előfordulás: Csendes-óceán, Ázsia és Észak-Amerika között, Bering-tenger déli része.
Méretek: 10,5 – 12,8 m, 11-15 t.
Északi csőröscet (postabélyegen)
- Északi csőröscet (Mesoplodon bidens)
Előfordulás: Európa, Észak-Amerika között, Grönlandtól délre.
Méretek: 4–5 m, 1 – 1,3 t. - Ausztráliai csőröscet (Mesoplodon bowdoini)
Előfordulás: Ausztrália déli partjai és Új-Zéland körül.
Méretek: 4 – 4,7 m, 1 – 1,5 t. - Ívesszájú csőröscet (Mesoplodon carlhubbsi)
Előfordulás: Észak-Amerika nyugati partjai és Japán vizei, a 30° és 50° között.
Méretek: 5 – 5,3 m, 1 – 1,5 t. - Állas csőröscet (Mesoplodon densirostris)
Előfordulás: Észak- és Közép-Amerika keleti partjai és Hawaii körül.
Méretek: 4,5 – 6 m, kb. 1 t. - Antillai csőröscet vagy középfogú csőröscet (Mesoplodon europaeus)
Előfordulás: Észak- és Közép-Amerika keleti partjai körül.
Méretek: 4,5 – 5,2 m, 1-2 t. - Ginkgofogú csőröscet (Mesoplodon ginkgodensis)
Előfordulás: Japán partjai, és környékén.
Méretek: 4,7 – 5,2 m, 1,5 – 2 t. - Hosszúorrú csőröscet (Mesoplodon grayi)
Előfordulás: Déli félteke, 30° és a sarkkör között.
Méretek: 4,5 – 5,6 m, 1 – 1,5 t. - Kis csőröscet (Mesoplodon hectori)
Előfordulás: Főleg Új-Zéland partjainál.
Méretek: 4 – 4,5 m, 1-2 t. - Agyaras csőröscet (Mesoplodon layardii)
Előfordulás: Déli félteke, 30°-tól a sarkkörig.
Méretek: 5 – 6,2 m, 1-3 t. - True-féle csőröscet (Mesoplodon mirus)
Előfordulás: Főleg az Atlanti-Óceánban, szórványosan több helyen is.
Méretek: 4,9 – 5,3 m, 1 – 1,5 t. - Longman-féle csőröscet (Mesoplodon pacificus)
Előfordulás: Az Indiai- és a Csendes-Óceán több helyén.
Méretek: 7 – 7,5 m - Perui csőröscet (Mesoplodon peruvianus)
Előfordulás: Főleg Közép-Amerika nyugati partjai, Peru közelében.
Méretek: 3,4 – 3,7 m. - Steineger-féle csőröscet (Mesoplodon steinegeri)
Előfordulás: Észak-Amerika és Ázsia vizeiben a 40°és 60° között.
Méretek: 5 – 5,3 m, 1 – 1,5 t. - Sokfogú csőröscet (Tasmacetus shepardi)
Előfordulás: Főleg Új-Zéland partjai, illetve a déli félteke 30° és 50° között
Méretek: 6–7 m, 2-3 t. - Cuvier-féle csőröscet (Ziphius cavirostris)
Előfordulás: Minden óceánban, kivéve a sarkköröknél.
Méretek: 5,5 – 7 m, 2-3 t. - Északi kacsacsőrű cet (Hyperoodon ampullatus)
Előfordulás: Európa, Észak-Amerika és Grönland között.
Méretek: 7–9 m, 5,8 – 7,5 t. - Déli kacsacsőrű cet (Hyperoodon planifrons)
Előfordulás: Déli félteke, a 29° és 70° között.
Méretek: 6 – 7,5 m, 6-8 t. - Bahamonde-csőröscet (Mesoplodon bahamondi)
Előfordulás: Chile nyugati parti vizein.
Méretek: 5 – 5,5 m. - Perrin-csőröscet (Mesoplodon perrini)
Előfordulás: Csendes-Óceán északi vizei.
Méretek: kb. 4 m. - Ismeretlen csőröscet (Mesoplodon sp. "A")
Előfordulás: Csendes-óceán, Közép-Amerika partjai.
Méretek: kb. 5 m.
- Négyfogú csőröscet (Berardius arnuxii)
- Folyamidelfinek öregcsaládja (Platanistoidea)
- Iniidae család
- Lipotidae család
- Platanistidae család
- Pontoporiidae család
- Squalodontoidea öregcsalád
- Squalodontidae család - kihalt
Anatómia [szerkesztés]
Fogazat [szerkesztés]
Fogazatuk változó, néhány delfinnek több mint száz foga is lehet, míg a narvál az egyetlen cet, melynek egy külső agyara van.
Légzés [szerkesztés]
A fogasceteknek egy légzőnyílása van a fejük középső részén, kivéve az ámbráscetet, melynek a feje bal oldalán van egy hosszabb légzőnyílása. A fogascetek emlősállatként vízben élnek, de rendszeresen fel kell jönniük levegőt venni. Fajonként változó, hogy mennyi ideig tudnak a víz alatt maradni.
Visszhang-képzés [szerkesztés]
A fogascetek másodpercenként kb. 800 irányított hangot bocsátanak ki a fejük elülső részén található képződményen keresztül. A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocs-csontban lévő üregben fognak fel. Ennek a csontnak az alsó része továbbítja a jelzést a közép-, majd a belső fülhöz, ahonnan az agy hallóközpontjába jut az ingerület, és vizuális jelekké fordítódik. Így az állat meg tudja határozni a vízben lévő objektumok távolságát, méretét és alakját, sőt, sebességét és irányát is. Ez nemcsak a tájékozódásukat segíti elő, hanem ennek alkalmazásával vadásznak is.
Ajánlott irodalom [szerkesztés]
- Patrice van Eersel: Az ötödik álom (1994, 1999)
- Mark Carwardine: Bálnák és delfinek (1995, 2002)
- Adrian P. Kezele: A delfin álma (2004)
Szépirodalom [szerkesztés]
- Robert Merle: Állati elmék (Bp., 1969-2002 több kiadás)
- Arthur C. Clarke: Delfinek szigete (Bp., 1980)
- Arthur C. Clarke: Mélység (Bp., 1994)
Film [szerkesztés]
- Le Grand Bleu (1988) – A Nagy Kékség
- Atlantis (1991)
