Neogén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neogén
(23,03 – 2,588 millió évvel ezelőtt)
Előző időszak
Következő időszak
paleogén
negyedidőszak
Blakey 20moll.jpg
N
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
O2 21.5 %[1] – a mai szint 108 %-a
CO2 280 ppm[2] – az iparosodás előtti szint 1-szerese
Hőmérséklet 14 °C[3] – 0 °C-al tér el a mai szinttől
Miocén kori ősemlős, a Deinotherium

A neogén földtörténet időszak, amely 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött a paleogén időszak után, és 2,588 millió évvel ezelőtt ért véget a negyedidőszak kezdetekor, amely ma is tart.[6]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai

Az éghajlat a neogén idején valamelyest lehűlt és ez a folyamata a 2,5 millió évvel ezelőtt kezdődött negyedidőszak kontinentális eljegesedésében csúcsosodott ki.

Ősföldrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kontinensek ekkorra már nagyjából mai elhelyezkedésüket érték el, a legjelentősebb neogén időszaki esemény Észak-Amerika és Dél-Amerika összekapcsolódása volt a késő pliocén korszakban.

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A neogén idején jelentős fejlődésen mentek keresztül az emlősök és a madarak, míg más élőlények kevesebbet változtak.

Tagolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az időszakot az alábbi két korra tagolják (a korábbitól a későbbi felé haladva):

Régebbi tagolás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A neogént néha késő harmadidőszak, a paleogént kora harmadidőszak néven is említik. Ez egy korábbi felosztást tükröz, amely harmadidőszak alatt a mai felosztás szerinti paleogént és a neogén jórészét értette, a pleisztocén és a holocén (jelenkor) korszakok pedig a negyedidőszak részeiként szerepeltek. A tudósok ezt a régebbi felosztást többnyire már nem használják, mivel a paleogén-neogén felosztásban az időszakok hosszúságban jobban összemérhetők a korábbi földtörténeti korokkal.

Negyedidőszak-vita[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományosan a ma neogénként ismert időszak korábban véget ért, a végét negyedidőszak néven emlegették és sok időskálán ma is ez a felosztás szerepel. Egyes geológusok máig ragaszkodnak ehhez a felosztáshoz, mások szerint a negyedidőszak a neogén része. Vannak, akik szerint a korábbi korok időtartamaival sokkal inkább összhangban állna, ha a jelenleg is tartó kainozoikum időt csak három (paleogén, neogén és negyedidőszak) – esetleg a negyedidőszak kihagyásával kettő – korra bontanák a jelenlegi hét helyett. Az ICS ajánlás az, hogy a negyedidőszak legyen a neogén alidőszaka 2,588 millió évvel ezelőtti kezdődátummal. A Negyedidőszak Kutatás Nemzetközi Uniójának ellenjavaslata az volt, hogy a neogén, illetve a pliocén végződjön 2,588 millió évvel ezelőtt, a gelasi kor kerüljön a pleisztocénbe, a negyedidőszakot pedig ismerjék el a kainozoikum harmadik időszakának. Ezt a javaslatot a 2,588 millió évvel ezelőtt történt éghajlati, oceanográfiai és biológiai változásokat felhasználó érvekkel támasztják alá, illetve az ugyanekkor történt Gauss-Matuyama fordulat (a Föld mágneses sarkainak megfordulása) jelenségével való összefüggésekkel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fájl:Sauerstoffgehalt-1000mj.svg
  2. Fájl:Phanerozoic Carbon Dioxide.png
  3. Fájl:All palaeotemps.png
  4. Zachos, J.C., Kump, L.R. (2005.). „Carbon cycle feedbacks and the initiation of Antarctic gaciation in the earliest Oligocene”. Global and Planetary Change 47 (1), 51–66. o. DOI:10.1016/j.gloplacha.2005.01.001.  
  5. Krijgsman, W., Garcés, M.; Langereis, C.G.; Daams, R.; Van Dam, J.; Van Dr Meulen, A.J.; Agustí, J.; Cabrera, L. (1996.). „A new chronology for the middle to late Miocene continental rcord in Spain”. Earth and Planetary Science Letters 142 (3–4), 367–380. o. DOI:10.1016/0012-821X(96)00109-4.  
  6. International Stratigraphic Chart. International Commission on Stratigraphy, 2010. (Hozzáférés: 2011. július 28.)


|
-600
|
-550
|
-500
|
-450
|
-400
|
-350
|
-300
|
-250
|
-200
|
-150
|
-100
|
-50
|
0