Devon (időszak)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Devon
(416 – 359,2 millió évvel ezelőtt)
Előző időszak
Következő időszak
szilur
karbon
Blakey 370moll.jpg
D
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
O2 15 %[1] – a mai szint 75 %-a
CO2 2200 ppm[2] – az iparosodás előtti szint 8-szorosa
Hőmérséklet 20 °C[3] – 6 °C-al tér el a mai szinttől
Tengerszint +180-120 m – a mai szinthez viszonyítva
Idővonal:
A devon időszak eseményei
m • v • sz
-420 —
-415 —
-410 —
-405 —
-400 —
-395 —
-390 —
-385 —
-380 —
-375 —
-370 —
-365 —
-360 —
D
e
v
o
n
374,5 ± 2,6 – 359,2 ± 2,5 Ma
385,3 ± 2,6 – 374,5 ± 2,6 Ma
391,8 ± 2,7 – 385,3 ± 2,6 Ma
397,5 ± 2,7 – 391,8 ± 2,7 Ma
407,0 ± 2,8 – 397,5 ± 2,7 Ma
411,2 ± 2,8 – 407,0 ± 2,8 Ma
416,0 ± 2,8 – 411,2 ± 2,8 Ma
1
2
3
4
5
6
1Rhynie-csert
2Hunsrück-fauna
3Bokrok és fák elterjedése[4]
4Kellwasser-esemény[5]
5Dél-Amerika eljegesedésének kezdete
6Hangenberg-esemény
A devon eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.
Devoni táj.
Éghajlatdiagram az utóbbi félmilliárd évről

A devon földtörténeti időszak volt az óidőben (paleozoikum), amely 416 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött (± 2,8 millió év) és 360 mya ért véget. Nevét az angliai Devon megyéről kapta, ahol először tanulmányoztak a devon korból származó kőzeteket.

A devon a szilur időszakot követte és a karbon időszakot előzte meg.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A devon időszak fejleménye, hogy bizonyos halak leszármazottai meghódították a szárazföldi élőhelyeket (tetrapodák). Ekkor terjedtek el a szárazföldön az első ízeltlábúak is, mint a rovarok és a pókok.

A devonban jöttek létre az első fás szárú szárazföldi növények, ami lehetővé tette, hogy a növények nagyobb méretet érjenek el.[1] Elterjedtek az első nyitvatermők, hatalmas erdőket alkotva. Az időszak végén élt Archaeopteris őspáfrányok már nagyon sok közös vonást mutattak a modern fákkal.[2] Megjelentek a korpafüvek, zsurlók és páfrányok kezdetleges képviselői. Az ősharasztok az időszak végére kihaltak.[3]

Az óceánokban a halak is diverzifikálódtak, a korábbinál jóval nagyobb számban jelentek meg a primitív cápák és elterjedtek a bojtosúszójú halak és a csontos halak. Megjelentek az első ammonitesz puhatestűek, a trilobiták és a puhatestűszerű brachiopodák, és általánosak voltak a nagy korallmezők.

A tengeri élővilágot komolyan érintette a késő devon kihalási esemény feltételezett természeti katasztrófája.

Jellemző devon időszaki fosszíliák: psilophyton (ősharaszt), crinoidea (tengeri lilom), tabulata-korallok, páncélos őshalak, kétéltűek.[4]

Ősföldrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az időszak paleogeográfiáját délen a Gondwana kontinens, északon Szibéria (Angara pajzs) kontinens uralta, közöttük pedig kialakulóban volt Euramerika szuperkontinense.

Korábbi nevei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábban tévesen nevezték melegház kornak is, mivel a kora devon korszakból származó fosszíliák főleg Nyugat-Európából és Észak-Amerikából származtak, e területek pedig ebben az időszakban Euramerika részeként az Egyenlítőnél feküdtek.

A 19. században óvörös kornak is nevezték az Egyesült Királyság területén talált óvörös homokkő rétegek után.

Devon időszaki kőzetek Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A devon időszakban a hazánkat alkotó két nagyobb kőzettömeg közül az északnyugati darab Afrika északi selfjének közelében, a délnyugati rész ős-Európa partjainál helyezkedett el. Ennek ellenére éghajlatuk nem sokban tért el egymástól (szemben pl. az ordoviciumi viszonyokkal), feltehetően meleg, trópusi éghajlat alatt képződtek a kőzetek, amit a fellelt korallkövületek tanúsítanak. A meleg tengerben elsősorban mészkő és mészpala rakódott le, ami a későbbi kéregmozgások által (gyakran csak az alpi hegységképződés időszakában), valamint gránitbenyomulások folytán enyhén vagy erősebben metamorfizálódtak, így alkalmanként márvány is képződött. Polgárdi környékén a fehér, enyhén metamorfizálódott kőzetet fejtik, sajnos innen csak néhány, gyenge megtartású sztromatolit/stromatoporoidea? maradványai kerültek elő. Az északi-középhegységben az Upponyi-és Szendrői-hegység kőzetei főként Devon időszakiak. A Szendrői-hegységben helyenként ősi korallok, pörgekarúak és tengeri liliomok maradványai is megőrződtek a kőzetekben. Valószínűleg az Alföld és a Kisalföld mederaljzatát alkotó kőzetekben is jelen vannak devon időszaki rétegek.

Tagolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A devont a geokronológiában kora devon, középső devon és késő devon korokra bontják (vagy a rétegtanban alsó, középső, felső devonra). Faunális korszakai:

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Devon (időszak) témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fájl:Sauerstoffgehalt-1000mj.svg
  2. Fájl:Phanerozoic Carbon Dioxide.png
  3. Fájl:All palaeotemps.png
  4. Algeo, T. J. (1998.). „Terrestrial-marine teleconnections in the Devonian: links between the evolution of land plants, weathering processes, and marine anoxic events”. Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences 353 (1365), 113–130. o.  
  5. Kaufmann, B., Trapp, E.; Mezger, K. (2004.). „The numerical age of the Upper Frasnian (Upper Devonian) Kellwasser horizons: A new U-Pb zircon date from Steinbruch Shmidt (Kellerwald, Germany)”. The Journal of geology 112 (4), 495–501. o. DOI:10.1086/421077.  


|
-600
|
-550
|
-500
|
-450
|
-400
|
-350
|
-300
|
-250
|
-200
|
-150
|
-100
|
-50
|
0