Devon (időszak)

Devon
(416 – 359,2 millió évvel ezelőtt)

Előző időszak	Következő időszak
szilur	karbon

D

↓

Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)

O₂

15 %^[1] – a mai szint 75 %-a

CO₂

2200 ppm^[2] – az iparosodás előtti szint 8-szorosa

Hőmérséklet

20 °C^[3] – 6 °C-al tér el a mai szinttől

Tengerszint

+180-120 m – a mai szinthez viszonyítva

Idővonal:

A devon időszak eseményei

m • v • sz

-420 —

–

-415 —

–

-410 —

–

-405 —

–

-400 —

–

-395 —

–

-390 —

–

-385 —

–

-380 —

–

-375 —

–

-370 —

–

-365 —

–

-360 —

–

Karbon

Szilur

P
a
l
e
o
z
o
z
o
i
k
u
m

D
e
v
o
n

K
é
s
ő

K
ö
z
é
p
s
ő

K
o
r
a

374,5 ± 2,6 – 359,2 ± 2,5 Ma

385,3 ± 2,6 – 374,5 ± 2,6 Ma

391,8 ± 2,7 – 385,3 ± 2,6 Ma

397,5 ± 2,7 – 391,8 ± 2,7 Ma

407,0 ± 2,8 – 397,5 ± 2,7 Ma

411,2 ± 2,8 – 407,0 ± 2,8 Ma

416,0 ± 2,8 – 411,2 ± 2,8 Ma

←

1

←

2

←

3

←

4

←

5

←

6

1Rhynie-csert
2Hunsrück-fauna
3Bokrok és fák elterjedése^[4]
4Kellwasser-esemény^[5]
5Dél-Amerika eljegesedésének kezdete
6Hangenberg-esemény

A devon eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.

Devoni táj.

Éghajlatdiagram az utóbbi félmilliárd évről

Ez a szócikk a földtörténeti időszakról szól. Hasonló címmel lásd még: Devon (egyértelműsítő lap).

A devon földtörténeti időszak volt az óidőben (paleozoikum), amely 416 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött (± 2,8 millió év) és 360 mya ért véget. Nevét az angliai Devon megyéről kapta, ahol először tanulmányoztak a devon korból származó kőzeteket.

A devon a szilur időszakot követte és a karbon időszakot előzte meg.

Élővilága [szerkesztés]

A devon időszak fejleménye, hogy bizonyos halak leszármazottai meghódították a szárazföldi élőhelyeket (tetrapodák). Ekkor terjedtek el a szárazföldön az első ízeltlábúak is, mint a rovarok és a pókok.

A devonban jöttek létre az első fás szárú szárazföldi növények, ami lehetővé tette, hogy a növények nagyobb méretet érjenek el.[1] Elterjedtek az első nyitvatermők, hatalmas erdőket alkotva. Az időszak végén élt Archaeopteris őspáfrányok már nagyon sok közös vonást mutattak a modern fákkal.[2] Megjelentek a korpafüvek, zsurlók és páfrányok kezdetleges képviselői. Az ősharasztok az időszak végére kihaltak.[3]

Az óceánokban a halak is diverzifikálódtak, a korábbinál jóval nagyobb számban jelentek meg a primitív cápák és elterjedtek a bojtosúszójú halak és a csontos halak. Megjelentek az első ammonitesz puhatestűek, a trilobiták és a puhatestűszerű brachiopodák, és általánosak voltak a nagy korallmezők.

A tengeri élővilágot komolyan érintette a késő devon kihalási esemény feltételezett természeti katasztrófája.

Jellemző devon időszaki fosszíliák: psilophyton (ősharaszt), crinoidea (tengeri lilom), tabulata-korallok, páncélos őshalak, kétéltűek.[4]

Ősföldrajza [szerkesztés]

Az időszak paleogeográfiáját délen a Gondwana kontinens, északon Szibéria (Angara pajzs) kontinens uralta, közöttük pedig kialakulóban volt Euramerika szuperkontinense.

Korábbi nevei [szerkesztés]

Korábban tévesen nevezték melegház kornak is, mivel a kora devon korszakból származó fosszíliák főleg Nyugat-Európából és Észak-Amerikából származtak, e területek pedig ebben az időszakban Euramerika részeként az Egyenlítőnél feküdtek.

A 19. században óvörös kornak is nevezték az Egyesült Királyság területén talált óvörös homokkő rétegek után.

Devon időszaki kőzetek Magyarországon [szerkesztés]

A devon időszakban a hazánkat alkotó két nagyobb kőzettömeg közül az északnyugati darab Afrika északi selfjének közelében, a délnyugati rész ős-Európa partjainál helyezkedett el. Ennek ellenére éghajlatuk nem sokban tért el egymástól (szemben pl. az ordoviciumi viszonyokkal), feltehetően meleg, trópusi éghajlat alatt képződtek a kőzetek, amit a fellelt korallkövületek tanúsítanak. A meleg tengerben elsősorban mészkő és mészpala rakódott le, ami a későbbi kéregmozgások által (gyakran csak az alpi hegységképződés időszakában), valamint gránitbenyomulások folytán enyhén vagy erősebben metamorfizálódtak, így alkalmanként márvány is képződött. Polgárdi környékén a fehér, enyhén metamorfizálódott kőzetet fejtik, sajnos innen csak néhány, gyenge megtartású sztromatolit/stromatoporoidea? maradványai kerültek elő. Az északi-középhegységben az Upponyi-és Szendrői-hegység kőzetei főként Devon időszakiak. A Szendrői-hegységben helyenként ősi korallok, pörgekarúak és tengeri liliomok maradványai is megőrződtek a kőzetekben. Valószínűleg az Alföld és a Kisalföld mederaljzatát alkotó kőzetekben is jelen vannak devon időszaki rétegek.

Tagolása [szerkesztés]

A devont a geokronológiában kora devon, középső devon és késő devon korokra bontják (vagy a rétegtanban alsó, középső, felső devonra). Faunális korszakai:

Késő devon
- Famenni (374,5 ± 2,6 mya – 359,2 ± 2,5 mya)
- Frasni (385,3 ± 2,6 mya – 374,5 ± 2,6 mya)
Középső devon
- Giveti (391,8 ± 2,7 mya – 385,3 ± 2,6 mya)
- Eifeli (397,5 ± 2,7 mya – 391.8 ± 2.7 mya)
Kora devon
Emsi (407 ± 2,8 mya – 397,5 ± 2,7 mya)
Prágai (411,2 ± 2,8 mya – 407 ± 2,8 mya)
Lochkovi (416 ± 2,8 mya – 411,2 ± 2,8 mya)

Forrás [szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Devonian című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
International Commission on Stratigraphy (ICS). Geologic Time Scale 2004. (Hozzáférés: 2013. szeptember 19.)

Külső hivatkozások [szerkesztés]

A Wikimédia Commons tartalmaz Devon (időszak) témájú médiaállományokat.

The Devonian times - an excellent and frequently updated resource focussing on the Devonian period
UC Berkeley site introduces the Devonian.
International Commission on Stratigraphy (ICS). Geologic Time Scale 2004. (Hozzáférés: 2013. szeptember 19.)
Examples of Devonian Fossils

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Fájl:Sauerstoffgehalt-1000mj.svg
↑ Fájl:Phanerozoic Carbon Dioxide.png
↑ Fájl:All palaeotemps.png
↑ Algeo, T. J. (1998.). „Terrestrial-marine teleconnections in the Devonian: links between the evolution of land plants, weathering processes, and marine anoxic events”. Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences 353 (1365), 113–130. o.
↑ Kaufmann, B., Trapp, E.; Mezger, K. (2004.). „The numerical age of the Upper Frasnian (Upper Devonian) Kellwasser horizons: A new U-Pb zircon date from Steinbruch Shmidt (Kellerwald, Germany)”. The Journal of geology 112 (4), 495–501. o. DOI:10.1086/421077.