Kambrium
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
- Nem tévesztendő össze a(z) kambium című lappal.
Az 542 ± 1 millió évvel ezelőtt kezdődött kambrium földtörténeti időszak volt a fanerozoikum eon paleozoikum idejének első időszaka. 488,3 ± 1,7 évvel ezelőtt ért véget, amikor az ordovícium időszak követte.
Nevének eredete Cambria, Wales ókori neve. Először Walesben tanulmányoztak kambriumi korú sziklákat.
A kambriumban a kontinensek teljesen máshogy helyezkedtek el, mint ma. Valószínűleg négy nagyobb földrész létezett:
- az északi féltekén
- a délin pedig a nagy Gondwana kontinens, a mai Dél-Amerika, Afrika, India, Ausztrália és Antarktisz együttese. A viszonylag nyugodt időszakban az ősföldek alacsonyabb részein vastag üledékösszletek rakódtak le.
A kambrium az első olyan földtörténeti időszak, amelyből a tengeri szivacsoknál és medúzáknál bonyolultabb többsejtű élőlények fosszíliái maradtak fenn. Az eddigi bizonyítékok szerint a kambriumban hirtelen mintegy ötven élőlénytörzs jelent meg úgy, hogy a legtöbbjük elődeiről nem is tudunk. Az organizmusoknak ezt a földtörténeti mértékkel gyors kirajzását nevezzük kambriumi robbanásnak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tagolása
A kambrium időszak geokronológiailag késő kambrium (vagy furongi), középső kambrium és kora kambrium korokra bontható. A rétegtani (sztratigráfiai) felosztás: felső kambrium, középső kambrium, alsó kambrium.
A kora kambriumot kettő, a középső kambriumot öt, a késő kambriumot három korszakra bontották. Ezeket ugyanebben a sorrendben számok jelölik, kivéve a nyolcadikat, ami nevet is kapott (paibi). Ugyanakkor a különböző földrajzi régiók állatfosszília leletei alapján a kambriumot, illetve korait különböző számú faunális korszakra bontották. (A legtöbb ilyen faunális korszakot, 11-et az orosz-kazah területtel kapcsolatban jelöltek ki.)
[szerkesztés] Éghajlat
A Föld egyes korainak éghajlatát rekonstruálni a lerakott üledékekből és a bennük levő fosszíliákból a lerakódás helyének klímarekonstrukcióját lehet elvégezni, nem pedig annak a helynek, ahol megtalálták. Bizonyos üledék és biológiai tartalom túlsúlyából, vagy éppen hiányából azonban a Föld klímájára vonatkozóan általános következtetéseket tudunk levonni. A kambrium elején hűvös lehetett a klíma, mivel a mészkőüledékek hiányoznak az egész bolygóról. Az alsó-kambrium vége felé azonban már megjelent a zátonymészkő, amit szivacsszerű zátonyképző szervezetek hoztak létre. Ezek elterjedéséből arra következtethetünk (még a jelenlegi poláris területekről is ismertek), hogy a Föld jelentős részén a kambrium fiatalabb szakaszaiban meleg, trópusi klíma uralkodott. Először találkozunk evaporitokkal és vörös homokkövekkel is, amelyek képződése viszont száraz-meleg klímára utal.
[szerkesztés] Élővilág
A kambriumi fosszíliák legismertebb lelőhelyei: Burgess (Kanada), Csengzsiang (Kína).
[szerkesztés] Állatvilág
A kambrium időszakot és az egész paleozoikum idő kezdetét akkortól számítjuk, amikor megjelentek az első szilárd vázzal rendelkező állatok. A mészváz kialakulását segíthette, hogy a proterozoikum nagy jégkorszakát követően felmelegedett a klíma.
A kambrium földtörténeti értelemben rövid alig 50 millió évében megjelentek szinte valamennyi ma élő törzs elődei, sok mára kihalt törzzsel együtt és olyan élőlényekkel, amelyeknek viszonya más csoportokkal tisztázatlan.
A legelterjedtebb kambriumi állatok a háromkaréjú ősrákok, a trilobiták voltak (mint pl. az Ellipsocephalus hoffi), amelyeket nagy elterjedtségük és változatosságuk alkalmassá tesz, hogy segítsék az időszak továbbtagolását.
Más elterjedt kambriumi állatok: archaeocyathák, konodonták.
A szárazföldön is mozgó állatok megjelenésének első bizonyítékai közé tartoznak a fosszilizálódott kambriumi állatnyomok, a protichnitek (ízeltlábú nyomok) és a climactichnitek (puhatestű nyomok).
[szerkesztés] Növények
A kambrium – és a rákövetkező ordovícium – növényvilágára a zöldmoszatok fejlődésnek indulása jellemző. Ezek fosszíliái időnként olyan mennyiségben halmozódtak fel, hogy kőzetet is alkottak (az észt „égőpala” vagy kukkerzit). Az időszak tengereire ugyanakkor a már korábban kialakult kékalgák és baktériumok is jellemzőek. Szárazföldi növényzetről ekkor még nem beszélhetünk, bár a szárazföldön már mintegy 700 mya megjelenhetett egyszerű növényi élet, az egyszerű gombák pedig még korábban, mintegy egymilliárd mya. A szárazföldek azonban ebben az időben még kopaszok voltak, sivatagosak, vagy agyagos talajúak.
 |
Ez a földrajztudományi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
