Kambrium
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Kambrium (542 – 488,3 millió évvel ezelőtt) |
|||||
|
|||||
 |
|||||
| Környezeti jellemzők (átlagos értékek az időegységen belül) |
|||||
| O2 | 12.5 %[1] – a mai szint 63 %-a | ||||
| CO2 | 4500 ppm[2] – az iparosodás előtti szint 16-szorosa | ||||
| Hőmérséklet | 21 °C[3] – 7 °C-al tér el a mai szinttől | ||||
| Tengerszint | +30-90 m – a mai szinthez viszonyítva | ||||
|
|||||
Az 542 ± 1 millió évvel ezelőtt kezdődött kambrium földtörténeti időszak volt a fanerozoikum eon paleozoikum idejének első időszaka. 488,3 ± 1,7 millió évvel ezelőtt ért véget, amikor az ordovícium időszak követte. Történetileg az ediacara időszak előzte meg. A prekambrium és a kambrium határán létezett első állatsereglet, a kis kagylós fauna előzte meg a kambrium eleji radiációt.
Nevének eredete Cambria, Wales ókori neve. Először Walesben tanulmányoztak kambriumi korú sziklákat.
Tartalomjegyzék |
Ősföldrajz [szerkesztés]
A kambriumban a kontinensek teljesen máshogy helyezkedtek el, mint ma. Valószínűleg négy nagyobb földrész létezett:
- az északi féltekén
- a délin pedig a nagy Gondwana kontinens, a mai Dél-Amerika, Afrika, India, Ausztrália és Antarktisz együttese. A viszonylag nyugodt időszakban az ősföldek alacsonyabb részein vastag üledékösszletek rakódtak le.
Éghajlat [szerkesztés]
A Föld egyes korainak éghajlatát rekonstruálni a lerakott üledékekből és a bennük levő fosszíliákból a lerakódás helyének klímarekonstrukcióját lehet elvégezni, nem pedig annak a helynek, ahol megtalálták. Bizonyos üledék és biológiai tartalom túlsúlyából, vagy éppen hiányából azonban a Föld klímájára vonatkozóan általános következtetéseket tudunk levonni.
A kambrium elején hűvös lehetett a klíma, mivel a mészüledékek hiányoznak az egész bolygóról. Az alsó kambrium vége felé azonban már megjelent a zátonymészkő, amit szivacsszerű zátonyképző szervezetek (például Archaeocyathus) hoztak létre. Ezek elterjedéséből arra következtethetünk (még a jelenlegi poláris területekről is ismertek), hogy a Föld jelentős részén a kambrium fiatalabb szakaszaiban meleg, trópusi klíma uralkodott. Először találkozunk evaporitokkal és vörös homokkövekkel is, amelyek képződése viszont száraz-meleg klímára utal.
Élővilág [szerkesztés]
A kambrium az első olyan földtörténeti időszak, amelyből a tengeri szivacsoknál és medúzáknál bonyolultabb többsejtű élőlények fosszíliái maradtak fenn. Egyes elképzelések szerint a kambriumban hirtelen mintegy ötven élőlénytörzs jelent meg úgy, hogy a legtöbbjük elődeiről nem is tudunk. Az organizmusoknak ezt a földtörténeti mértékkel gyors kirajzását nevezzük kambriumi robbanásnak. Másféle gondolatmenet (például Richard Dawkins) alapján csak a maitól jelentősen eltérő szervezetek hibás besorolásáról van szó.
A kambriumi fosszíliák legismertebb lelőhelyei: Burgess (Kanada), Csengzsiang (Kína).
Állatvilág [szerkesztés]
A kambrium időszakot és az egész paleozoikum idő kezdetét akkortól számítjuk, amikor megjelentek az első szilárd vázzal rendelkező állatok. A mészváz kialakulását segíthette, hogy a proterozoikum nagy jégkorszakát követően felmelegedett a klíma.
A nagy kambriumi üledékhézagot követően a kambrium földtörténeti értelemben rövid, alig 20 millió évében megjelentek szinte valamennyi ma élő törzs elődei, sok mára kihalt élőlénnyel, amelyeknek viszonya más csoportokkal tisztázatlan. Ez a kambriumi robbanás néven nevezett jelenség, amelynek nemcsak az oka vitatott, hanem hogy egyáltalán lehet-e robbanásszerű fejlődésről beszélni, vagy a változatosság azokban az időkben alakult ki, amelyekről az üledékhézag miatt nincs ismeretünk.
A legelterjedtebb kambriumi állatok a háromkaréjú ősrákok, a trilobiták voltak (mint például az Ellipsocephalus hoffi), amelyeket nagy elterjedtségük és változatosságuk alkalmassá tesz, hogy segítsék az időszak továbbtagolását.
Más elterjedt kambriumi állatok: archaeocyathák, konodonták.
A szárazföldön is mozgó állatok megjelenésének első bizonyítékai közé tartoznak a fosszilizálódott kambriumi állatnyomok, a protichnitek (ízeltlábú nyomok) és a climactichnitek (puhatestű nyomok).
Növények [szerkesztés]
A kambrium – és a rákövetkező ordovícium – növényvilágára a zöldmoszatok fejlődésnek indulása jellemző. Ezek fosszíliái időnként olyan mennyiségben halmozódtak fel, hogy kőzetet is alkottak (az észt „égőpala” vagy kukkerzit). Az időszak tengereire ugyanakkor a már korábban kialakult kékalgák és baktériumok is jellemzőek. Szárazföldi növényzetről ekkor még nem beszélhetünk, bár a szárazföldön már mintegy 700 millió éve megjelenhetett egyszerű növényi élet, az egyszerű gombák pedig még korábban, mintegy egymilliárd éve. A szárazföldek azonban ebben az időben még kopaszok voltak, sivatagosak, vagy agyagos talajúak.
Tagolása [szerkesztés]
A kambrium rétegtanilag négy sorozatra és tíz emeletre osztható. A sorozatok geokronológai megfelelői a kora kambrium (más néven terreneuvi – 1-2. emelet ), kora-középső kambrium (3-4. emelet), késő-középső kambrium (5-7. emelet) és késő kambrium (más néven furongi – 8-10. emelet) korok. Az emeleteknek megfelelő korszakokat a világ különböző helyein más-más néven illetik, egységes elnevezéseket még a Nemzetközi Rétegtani Bizottság nomenklatúrája sem szolgáltat. Az alábbi táblázat a kambrium korszakainak, illetve emeleteinek különböző regionális elnevezéseit mutatja be.
| ISC[4] | Kínai | Észak-Amerikai | Orosz | Ausztrál | ||
|---|---|---|---|---|---|---|
| K A M B R I U M |
4. | 10. | Ibexi | Ajuszokki | Datsoni | |
| Payntoni | ||||||
| 9. | Sunwapti | Szaki | Iveri | |||
| 8. | Steptoi | Akszaji | Idamei | |||
| Marjumi | Batirbaji | Mindyalli | ||||
| 3. | 7. | Maozhangi | Maja | Boomerangi | ||
| 6. | Zuzhuangi | Delamari | Amgani | Undilli | ||
| 5. | Zhungxi | Flori | ||||
| Templetoni | ||||||
| Dyeri | Ordi | |||||
| 2. | 4. | Longwangmioi | Tojoni | |||
| 3. | Changlangpuani | Montezumai | Botomi | |||
| 1. | 2. | Qungzusi | Atdabani | |||
| 1. | Meishuchui | Tommoti | ||||
| PREKAMBRIUM | Nemakit-Daldyni | |||||
Korábban Magyarországon a trilobiták alapján a georgium (Olenellus-csoport), akkadium (Paradoxides-csoport) és potsdamium (Olenus-csoport) osztották.
