Kambrium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kambrium
(542 – 488,3 millió évvel ezelőtt)
Előző időszak
Következő időszak
ediakara
ordovícium
Blakey 500moll.jpg
Є
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
O2 12.5 %[1] – a mai szint 63 %-a
CO2 4500 ppm[2] – az iparosodás előtti szint 16-szorosa
Hőmérséklet 21 °C[3] – 7 °C-al tér el a mai szinttől
Tengerszint +30-90 m – a mai szinthez viszonyítva
Idővonal:
A kambrium időszak eseményei
m • v • sz
-550 —
-540 —
-530 —
-520 —
-510 —
-500 —
-490 —
Kambrium
10.
9.
8.
7.
6.
5.
4.
3.
2.
1.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
K
a
m
b
r
i
u
m
4.
3.
2.
1.
~492 –
488,3 ± 1,7 Ma
~496 – ~492 Ma
~499 – ~496 Ma
~503 – ~499 Ma
~506,5 – ~503 Ma
~510 – ~506,5 Ma
~515 – ~510 Ma
~521 – ~515 Ma
~528 – ~521 Ma
542,0 ± 1,0 – ~528 Ma
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
Paleozoikum
Neoproterozoikum
1A Treptichnus sp. első nyomai
2A Treptichnus pedum nyomai,
első kagyló és ízteltlábú fosszíliák
3Kis kagylós fauna,
első puhatestűek
4Kis kagylós fauna,
első pörgekarúak
5Első trilobiták
6Chengjiang és
Sirius Passet bióták
7Emu Bay-pala
8Archaeocyatha kihalás
9Kaili-bióta
10Burgess-pala
11Orsten-fauna
A kambrium eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.

Az 542 ± 1 millió évvel ezelőtt kezdődött kambrium földtörténeti időszak volt a fanerozoikum eon paleozoikum idejének első időszaka. 488,3 ± 1,7 millió évvel ezelőtt ért véget, amikor az ordovícium időszak követte. Történetileg az ediacara időszak előzte meg. A prekambrium és a kambrium határán létezett első állatsereglet, a kis kagylós fauna előzte meg a kambrium eleji radiációt.

Nevének eredete Cambria, Wales ókori neve. Először Walesben tanulmányoztak kambriumi korú sziklákat.

Ősföldrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kambriumban a kontinensek teljesen máshogy helyezkedtek el, mint ma. Valószínűleg négy nagyobb földrész létezett:

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlatdiagram az utóbbi félmilliárd évről

A Föld egyes korainak éghajlatát rekonstruálni a lerakott üledékekből és a bennük levő fosszíliákból a lerakódás helyének klímarekonstrukcióját lehet elvégezni, nem pedig annak a helynek, ahol megtalálták. Bizonyos üledék és biológiai tartalom túlsúlyából, vagy éppen hiányából azonban a Föld klímájára vonatkozóan általános következtetéseket tudunk levonni.

A kambrium elején hűvös lehetett a klíma, mivel a mészüledékek hiányoznak az egész bolygóról. Az alsó kambrium vége felé azonban már megjelent a zátonymészkő, amit szivacsszerű zátonyképző szervezetek (például Archaeocyathus) hoztak létre. Ezek elterjedéséből arra következtethetünk (még a jelenlegi poláris területekről is ismertek), hogy a Föld jelentős részén a kambrium fiatalabb szakaszaiban meleg, trópusi klíma uralkodott. Először találkozunk evaporitokkal és vörös homokkövekkel is, amelyek képződése viszont száraz-meleg klímára utal.

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kambrium az első olyan földtörténeti időszak, amelyből a tengeri szivacsoknál és medúzáknál bonyolultabb többsejtű élőlények fosszíliái maradtak fenn. Egyes elképzelések szerint a kambriumban hirtelen mintegy ötven élőlénytörzs jelent meg úgy, hogy a legtöbbjük elődeiről nem is tudunk. Az organizmusoknak ezt a földtörténeti mértékkel gyors kirajzását nevezzük kambriumi robbanásnak. Másféle gondolatmenet (például Richard Dawkins) alapján csak a maitól jelentősen eltérő szervezetek hibás besorolásáról van szó.

A kambriumi fosszíliák legismertebb lelőhelyei: Burgess (Kanada), Csengzsiang (Kína).

Állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kambrium időszakot és az egész paleozoikum idő kezdetét akkortól számítjuk, amikor megjelentek az első szilárd vázzal rendelkező állatok. A mészváz kialakulását segíthette, hogy a proterozoikum nagy jégkorszakát követően felmelegedett a klíma.

A nagy kambriumi üledékhézagot követően a kambrium földtörténeti értelemben rövid, alig 20 millió évében megjelentek szinte valamennyi ma élő törzs elődei, sok mára kihalt élőlénnyel, amelyeknek viszonya más csoportokkal tisztázatlan. Ez a kambriumi robbanás néven nevezett jelenség, amelynek nemcsak az oka vitatott, hanem hogy egyáltalán lehet-e robbanásszerű fejlődésről beszélni, vagy a változatosság azokban az időkben alakult ki, amelyekről az üledékhézag miatt nincs ismeretünk.

A legelterjedtebb kambriumi állatok a háromkaréjú ősrákok, a trilobiták voltak (mint például az Ellipsocephalus hoffi), amelyeket nagy elterjedtségük és változatosságuk alkalmassá tesz, hogy segítsék az időszak továbbtagolását.

Más elterjedt kambriumi állatok: archaeocyathák, konodonták.

A szárazföldön is mozgó állatok megjelenésének első bizonyítékai közé tartoznak a fosszilizálódott kambriumi állatnyomok, a protichnitek (ízeltlábú nyomok) és a climactichnitek (puhatestű nyomok).

Növények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kambrium – és a rákövetkező ordovícium – növényvilágára a zöldmoszatok fejlődésnek indulása jellemző. Ezek fosszíliái időnként olyan mennyiségben halmozódtak fel, hogy kőzetet is alkottak (az észt „égőpala” vagy kukkerzit). Az időszak tengereire ugyanakkor a már korábban kialakult kékalgák és baktériumok is jellemzőek. Szárazföldi növényzetről ekkor még nem beszélhetünk, bár a szárazföldön már mintegy 700 millió éve megjelenhetett egyszerű növényi élet, az egyszerű gombák pedig még korábban, mintegy egymilliárd éve. A szárazföldek azonban ebben az időben még kopaszok voltak, sivatagosak, vagy agyagos talajúak.


Tagolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kambrium rétegtanilag négy sorozatra és tíz emeletre osztható. A sorozatok geokronológai megfelelői a kora kambrium (más néven terreneuvi – 1-2. emelet ), kora-középső kambrium (3-4. emelet), késő-középső kambrium (5-7. emelet) és késő kambrium (más néven furongi – 8-10. emelet) korok. Az emeleteknek megfelelő korszakokat a világ különböző helyein más-más néven illetik, egységes elnevezéseket még a Nemzetközi Rétegtani Bizottság nomenklatúrája sem szolgáltat. Az alábbi táblázat a kambrium korszakainak, illetve emeleteinek különböző regionális elnevezéseit mutatja be.

ISC[4] Kínai Észak-Amerikai Orosz Ausztrál
K
A
M
B
R
I
U
M
4. 10. Ibexi Ajuszokki Datsoni
Payntoni
9. Sunwapti Szaki Iveri
8. Steptoi Akszaji Idamei
Marjumi Batirbaji Mindyalli
3. 7. Maozhangi Maja Boomerangi
6. Zuzhuangi Delamari Amgani Undilli
5. Zhungxi Flori
Templetoni
  Dyeri   Ordi
2. 4. Longwangmioi Tojoni
3. Changlangpuani Montezumai Botomi
1. 2. Qungzusi Atdabani
1. Meishuchui Tommoti
PREKAMBRIUM Nemakit-Daldyni

Korábban Magyarországon a trilobiták alapján a georgium (Olenellus-csoport), akkadium (Paradoxides-csoport) és potsdamium (Olenus-csoport) osztották.

Trilobita fosszíliája – Asaphiscus wheeleri Utahból, Millard megyéből.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


|
-600
|
-550
|
-500
|
-450
|
-400
|
-350
|
-300
|
-250
|
-200
|
-150
|
-100
|
-50
|
0