Ausztrália (kontinens)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ausztrália
Australia-New Guinea (orthographic projection).svg
Népességi adatok
Népesség 31 260 000[1]
Népsűrűség 3,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8 468 300 km²
Országok 3
Földtörténeti adatok
Kor 140–0 Ma
Idő kora krétaholocén
A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése
A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el.

Ausztrália természetföldrajzi értelemben, azaz az összefüggő szárazulatok kiterjedését tekintve a legkisebb jelenkori kontinens. Legek kontinense: legkisebb, legalacsonyabb, legidősebb, legszárazabb, leglefolyástalanabb, legjégtelenebb (jégtakaró mentes), legkülönösebb állat- és növényvilággal rendelkezik, legtávolabbi (Európához képest), legutoljára felfedezett lakott kontinens.[forrás?]

Geológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Geológiai értelemben Ausztrália nem önálló kontinens, hanem a Nagy-Ausztráliának vagy Szahulnak nevezett összefüggő kontinentális kéreg része, amely magába foglalja Új-Guinea, Tasmania és az ezeket összekötő kontinentális self területeit is, valamint a tágabb értelemben vett lemez Új-Zéland nagyobb részét is. Ezen területek a földtörténet során bekövetkező tengerszintcsökkenések miatt többször egyetlen összefüggő szárazfölddé váltak (regresszió), a tengerszint-emelkedések ezzel szemben többször is a selfterületek tengervízi elöntését (transzgresszió) eredményezték.

Geopolitikai értelemben gyakran Ausztráliához sorolják (Új-Guineán kívül) teljes Új-Zélandot és Óceánia szigetországait is. Ezt a régiót általában a Ausztrália és Óceánia szókapcsolattal jelölik. Ez azonban nem nevezhető kontinensnek, mivel Új-Zéland délkeleti része Ausztráliától független, Zélandia nevű kontinentális kérgen, a csendes-óceáni szigetvilág pedig a teljes egészében óceáni kéreg által alkotott Csendes-óceáni lemezen helyezkedik el.


Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kenguruk a földrész jellegzetes állatai, az erszényesek (Marsupialia) alosztályágába tartozik, aminek fajai – az oposszumokat (Didelphimorphia) kivéve – csak Ausztráliában találhatóak meg

Ausztráliát sokan az „állatok rejtekének”, és „az élő kövületek kontinensének” nevezik. Valóban sok olyan állatcsoport él itt, amely más földrészeken évmilliókkal ezelőtt kihalt. Ausztrália korán elszakadt a többi kontinenstől, így állatvilága a világ más részeitől elszigetelten fejlődött. Legkülönlegesebb állatai a tojásrakó emlősök: a kacsacsőrű emlős és a hangyászsünfélék. Ausztráliában él az erszényesek legnagyobb része. Közülük a kengurufélék a legismertebbek. A legkisebb patkányméretű, a legnagyobb, az óriáskenguru eléri a két métert is. A kontinens madárvilága gazdag és különleges. Nevezetes az emu és a sisakos kazuár. A lantfarkúmadár színpompás tollazatával tűnik ki.

Benépesítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az őslakosok (aborigins) nagy részét kiirtották vagy kitelepítették, helyükre Anglia köztörvényes és politikai rabokat telepített, ezáltal úgyszólván börtönszigetté téve Ausztráliát. Később szívesen fogadták az önkéntes betelepülőket a 20. század harmadik harmadáig, azóta csak a magasabb műveltségű, fehér rasszhoz tartozókét támogatják. A többiek csak turista- vagy tanulóvízummal léphetnek be, igazolva a visszaút és az ott-tartózkodás költségeinek meglétét.

Ausztrália országai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztrália és Tasmania egészét egyetlen ország, az Ausztrál Államszövetség foglalja el, amit ezért politikaföldrajzi értelemben Ausztráliának neveznek. Az elnevezés megtévesztő, mivel a természetföldrajzi és geológiai kontinens és az azonos nevű ország nem ugyanazt a területet jelentik. Az ugyancsak Nagy-Ausztráliához tartozó Új-Guinea területén Indonézia és Pápua Új-Guinea osztozik.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2009-es adat