Tonga
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Ko e Otua mo Tonga ko hoku tofi'a Isten és Tonga a mi örökségünk |
|||||
| Himnusz: Ko e fasi ʻo e tuʻi ʻo e ʻOtu Tonga | |||||
 |
|||||
| Főváros | Nuku'alofa |
||||
| Államforma | monarchia | ||||
| - Király | V. Tupou György | ||||
| - Miniszterelnök | Dr. Feleti Sevele
|
||||
| Hivatalos nyelv | tongai, angol | ||||
| Monarchia | Független | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 748 km² (186.) | ||||
| - Víz (%) | 4 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2005. júliusi évi becslés | 102 000 (194.) | ||||
| - Népsűrűség | 153 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | 2005 (167.) PPP: 817 millió dollár |
||||
| - Egy főre jutó | 7984 dollár (76.) | ||||
| HDI (2003) | 0,810 (54.) – magas | ||||
| Pénznem | Tongai paʻanga (TOP) |
||||
| Időzóna | TOT (UTC+13) | ||||
| - Nyári időszámítás | (UTC+13) | ||||
| Internet TLD | .to |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | TGA | ||||
| Hívószám | +676 |
||||
A Csendes-óceánban fekvő állam Polinézia három szigetcsoportját foglalja magába. A szigetek részben vulkáni eredetűek, részben korallképződmények.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Az országot 169 sziget és atoll alkotja. Főbb szigetek északról délre:
- Niuafo’ou
- Niuatoputapu
- Fonualei
- Vava’u
- Ha’apai
- Tofua
- Nomuka
- Tongatapu
- Eua Island
- ’Ata
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Történelem
Bővebben: Tonga történelmeA régészek szerint már Kr. e. 3000 ezelőtt is lakott volt.
A 10. századot követően a Tongai Királyság hatalma, amelynek központja Tongatapu volt, Polinézia (Niue, Új-Kaledónia) számottevő részére kiterjedt. 1616-ban a hollandok fedezték fel a szigeteket, pontos ismeretekkel Abel Tasman szolgált. 1773-ban James Cook a szigeteket Friendly Islands-nak, azaz barátságos szigeteknek nevezte el.
1866-ban Németország és Nagy-Britannia elismeri a királyságot. Az 1900-ban brit protektorátus lett.
A második világháború alatt amerikai megszállás alatt volt.
1970-ben nyerte el függetlenségét.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Az ország alkotmányos monarchia, élén a királlyal.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Királyok
| Hivatalban töltött ideje | Név |
|---|---|
| 1875–1893 | I. Tupou György király (tongaiul: Siaosi Tupou I) |
| 1893–1918 | II. Tupou György király (tongaiul: Siaosi Tupou I) |
| 1918–1965 | III. Tupou Salote királynő (tongaiul: Sālote Tupou III) |
| 1965–2006 | IV. Tupou Taufa’ahau király (tongaiul: Tāufaʻāhau Tupou IV) |
| 2006– | V. Tupou György király (tongaiul: Siaosi Tupou V) |
[szerkesztés] Miniszterelnökök
| Név | Hivatali ideje |
| Tevita Unga | 1876 – 1879. december 18. |
| Shirley Waldemar Baker | 1881 – 1890 |
| Siaosi Tuku'aho | 1890 – 1893 |
| Siosateki Tonga | 1893 – 1905 |
| Sione Mateialona | 1905 – 1912. szeptember 30. |
| Tevita Tu'ivakano | 1912. szeptember 30. – 1922. június 30. |
| Uiliame Tungi herceg, III. Tupou Salote férje | 1922. június 30. – 1940. július |
| Solomone Ula Ata | 1940 – 1949. december 12. |
| Taufa'ahau Tungi herceg | 1949. december 12. – 1965. december 16. |
| Fatafehi Tu'ipelehake herceg | 1965. december 16. – 1991. augusztus 21. |
| Vaea of Houma báró | 1991. augusztus 21. – 2000. január 3. |
| Ulukalala Lavaka Ata herceg | 2000. január 3. óta |
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
| Körzet | terület (km²) | Lakosság (2005) | Székhely |
|---|---|---|---|
| Eua | 87,44 | 5 278 | Ohonua |
| Ha’apai | 109,98 | 8 593 | Pangai |
| Niuas | 71,69 | 2 119 | Hihifo |
| Tongatapu | 260,48 | 70 670 | Nuku’alofa |
| Vava’u | 121,00 | 16 917 | Neiafu |
| összesen | 650,59 | 103 577 | Nuku’alofa |
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Tonga települései[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
A trópusi éghajlatú szigeteket őserdő borítja. A gazdaság alapja a növénytermesztés (banán, vanília, kókuszdió) és a halászat.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
Az ország lakói több külföldi légitársaság közül tud választani: Air New Zealand, Air Pacific és Polynesian Airlines. A repülőgépek Tongáról Szamoára, Ausztráliába, Új-Zélandra és a Fidzsi-szigetekre repülnek.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
Tonga nemzeti sportja a rögbi. A lakosság 20%-a aktív sportoló. A 2003-as ausztrál és a 2007-es francia világbajnokságra is bejutott. A világranglistán az ország a 17. helyen áll. Az utolsó években egy rögbistadiont kezdtek el építeni.
[szerkesztés] Média
[szerkesztés] Újságok
Hetilapok:
- The Tongan Chronicle (Kolonikali Tonga)
- Tonga Star
- The Times of Tonga (Taimi 'o Tonga)
Havilapok:
- Kele’a
- Taumu’a Lelei
- Tohi Fanongonongo
- ‘Ofa ki Tonga
[szerkesztés] Televízió
Az állami televízió (TV Tonga) 2000 júliusa óta sugároz. Magántelevízió az Oceania Broadcasting Network (OBN)
[szerkesztés] Rádió
- Radio Tonga
- Keresztény rádió
- Radio 2000
- Radio Nuku’alofa
[szerkesztés] Ünnepek
| Dátum | Név | magyarul |
|---|---|---|
| január 1. | New Year´s Day | újév |
| változó | Good Friday | Nagypéntek |
| változó | Easter Monday | Húsvéthétfő |
| április 25. | ANZAC Day | ANZAC-nap (a tongai katonák az ausztrál hadseregben szolgáltak) |
| május 4. | Crown Prince´s Birthday | a koronaherceg születésnapja |
| június 4. | Emancipation Day | Függetlenség napja |
| július 4. | King´s Birthday | a király születésnapja |
| november 4. | Constitution Day | az alkotmány napja |
| december 4. | King Siaosi Tupou I. Day | I. George Tupou király napja |
| december 25. | Christmas Day | karácsony |
| december 26. | Boxing Day | karácsony |
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
Vajda Béla: A világ országai (2004)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Információk az országról
- A kormány oldala (angol/tongai)
- Rulers/Tonga
|
||||||||||||||||||||
|
|||||||||||
|
|||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
