Tonga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tongai Királyság
Puleʻanga Fakatuʻi ʻo Tonga
Kingdom of Tonga
Tongai Királyság zászlaja
Tongai Királyság zászlaja
Tongai Királyság címere
Tongai Királyság címere
Nemzeti mottó: Ko e Otua mo Tonga ko hoku tofi'a
Isten és Tonga a mi örökségünk
Nemzeti himnusz: Ko e fasi ʻo e tuʻi ʻo e ʻOtu Tonga
Tonga on the globe (small islands magnified) (Polynesia centered).svg

Fővárosa Nukuʻalofa
d. sz. 21° 08′, ny. h. 175° 12′
Államforma monarchia
Vezetők
Király VI. Tupou
Miniszterelnök Sialeʻataongo Tuʻivakanō
Hivatalos nyelv tongai, angol
Monarchia Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1970. június 4.

Tagság ENSZ, Nemzetközösség, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 202
Becsült 103 036 [1] fő (2011. november)
Rangsorban 202
Népsűrűség 153 fő/km²
GDP
Összes 2005 (167)
PPP: 817 millió dollár
Egy főre jutó 7984 dollár (76)
HDI (2003) 0,810 (54) – magas
Földrajzi adatok
Terület 748 km²
Rangsorban 186
Víz 4%
Időzóna TOT (UTC+13)
Egyéb adatok
Pénznem Tongai paʻanga (TOP)
Nemzetközi gépkocsijel TGA
Hívószám 676
Internet TLD .to

Tonga térképe

Tonga az óceániai Polinéziában, a Tonga-szigeteken fekvő állam, amely három kisebb szigetcsoportot foglal magában. Szigetei részben vulkáni eredetűek, részben korallképződmények.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országot 3 szigetcsoport,

  • Vava’u-szigetek
  • Ha’apai-szigetek
  • Tongatapu-szigetek

169 szigete és atollja alkotja. A főbb szigetek északról délre:

  • Niuafo’ou
  • Niuatoputapu
  • Fonualei
  • Vava’u
  • Ha’apai
  • Tofua
  • Nomuka
  • Tongatapu
  • Eua Island
  • ’Ata

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tongán több természetvédelmi terület és két nemzeti park található:[2]

  • 'Eua Nemzeti Park: szabdalt partvidék, barlangok, esőerdő;
  • Mount Talau Nemzeti Park: lapos hegytetőn különleges élővilág.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészek szerint már Kr. e. 1000 körül is lakott volt.

A 10. századot követően a Tongai Királyság hatalma, amelynek központja Tongatapu volt, Polinézia (Niue, Új-Kaledónia) számottevő részére kiterjedt. 1616-ban a hollandok fedezték fel a szigeteket, pontos ismeretekkel Abel Tasman szolgált. 1773-ban James Cook a szigeteket Friendly Islands-nak, azaz barátságos szigeteknek nevezte el.

1866-ban Németország és Nagy-Britannia elismeri a királyságot. Az 1900-ban brit protektorátus lett.

A második világháború alatt amerikai megszállás alatt volt.

1970-ben nyerte el függetlenségét.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország alkotmányos monarchia, élén a királlyal.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Királyok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatalban töltött ideje Név
18751893 I. Tupou György király (tongaiul: Siaosi Tupou I)
18931918 II. Tupou György király (tongaiul: Siaosi Tupou I)
19181965 III. Tupou Salote királynő (tongaiul: Sālote Tupou III)
19652006 IV. Tupou Taufaʻahau király (tongaiul: Tāufaʻāhau Tupou IV)
20062012 V. Tupou György király (tongaiul: Siaosi Tupou V)
2012- VI. Tupou király (tongaiul: Tupou VI)

Miniszterelnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név Hivatali ideje
Tevita Unga 18761879. december 18.
Shirley Waldemar Baker 18811890
Siaosi Tukuʻaho 18901893
Siosateki Tonga 18931905
Sione Mateialona 19051912. szeptember 30.
Tevita Tuʻivakano 1912. szeptember 30. – 1922. június 30.
Uiliame Tungi herceg, III. Tupou Salote tongai királynő férje 1922. június 30. – 1940. július
Solomone Ula Ata 19401949. december 12.
Taufaʻahau Tungi herceg, 1965-től IV. Tupou Taufaʻahau néven tongai király 1949. december 12. – 1965. december 16.
Fatafehi Tuʻipelehake herceg 1965. december 16. – 1991. augusztus 21.
Vaea of Houma báró 1991. augusztus 21. – 2000. január 3.
Ulukalala Lavaka Ata herceg 2000. január 3. óta

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Körzet terület (km²) Lakosság (2005) Székhely
Eua 87,44 5 278 Ohonua
Haʻapai 109,98 8 593 Pangai
Niuas 71,69 2 119 Hihifo
Tongatapu 260,48 70 670 Nuku’alofa
Vavaʻu 121,00 16 917 Neiafu
összesen 650,59 103 577 Nukuʻalofa

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neiafu

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A trópusi éghajlatú szigeteket őserdő borítja. A gazdaság alapja a növénytermesztés (banán, vanília, kókuszdió) és a halászat.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország lakói több külföldi légitársaság közül tud választani: Air New Zealand, Air Pacific és Polynesian Airlines. A repülőgépek Tongáról Szamoára, Ausztráliába, Új-Zélandra és a Fidzsi-szigetekre repülnek.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tonga nemzeti sportja a rögbi. A lakosság 20%-a aktív sportoló. A 2003-as ausztrál és a 2007-es francia világbajnokságra is bejutott. A világranglistán az ország a 17. helyen áll. Az utolsó években egy rögbistadiont kezdtek el építeni.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hetilapok:

  • The Tongan Chronicle (Kolonikali Tonga)
  • Tonga Star
  • The Times of Tonga (Taimi 'o Tonga)

Havilapok:

  • Kele’a
  • Taumu’a Lelei
  • Tohi Fanongonongo
  • ‘Ofa ki Tonga

Televízió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állami televízió (TV Tonga) 2000 júliusa óta sugároz. Magántelevízió az Oceania Broadcasting Network (OBN)

Rádió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Radio Tonga
  • Keresztény rádió
  • Radio 2000
  • Radio Nuku’alofa

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Név
január 1. újév
változó Nagypéntek
változó Húsvéthétfő
április 25. ANZAC-nap (a tongai katonák az ausztrál hadseregben szolgáltak)
május 4. a koronaherceg születésnapja
június 4. Függetlenség napja
július 4. a király születésnapja
november 4. az alkotmány napja
december 4. I. Tupou György tongai király napja
december 25. karácsony
december 26. karácsony

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vajda Béla: A világ országai (2004)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tonga témájú médiaállományokat.