Tonga

Tongai Királyság
Puleʻanga Fakatuʻi ʻo Tonga Kingdom of Tonga
Tonga zászlaja Tonga címere
Nemzeti mottó: Ko e Otua mo Tonga ko hoku tofi'a Isten és Tonga a mi örökségünk Nemzeti himnusz: Ko e fasi ʻo e tuʻi ʻo e ʻOtu Tonga
Fővárosa	Nukuʻalofa
d. sz. 21° 08′ ny. h. 175° 12′-21.1333333333, -175.2
Államforma	monarchia
Vezetők
Király	V. Tupou György
Miniszterelnök	Dr. Feleti Sevele
Hivatalos nyelv	tongai, angol
Monarchia	Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása	1970. június 4.
Tagság	ENSZ, Nemzetközösség, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	194
Becsült	102 000 fő (2005. júliusi)
Rangsorban	194
Népsűrűség	153 fő/km²
GDP
Összes	2005 (167) PPP: 817 millió dollár
Egy főre jutó	7984 dollár (76)
HDI (2003)	0,810 (54) – magas
Földrajzi adatok
Terület	748 km²
Rangsorban	186
Víz	4%
Időzóna	TOT (UTC+13)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Tongai paʻanga (TOP)
Nemzetközi gépkocsijel	TGA
Hívószám	676
Internet TLD	.to

Tonga az óceánia Polinéziában a Tonga-szigeteken fekvő állam, amely három kisebb szigetcsoportot foglal magában. Szigetei részben vulkáni eredetűek, részben korallképződmények.

Földrajz

Az országot 3 szigetcsoport,

• Vava’u-szigetek
• Ha’apai-szigetek
• Tongatapu-szigetek

169 szigete és atollja alkotja. A főbb szigetek északról délre:

• Niuafo’ou
• Niuatoputapu
• Fonualei
• Vava’u
• Ha’apai
• Tofua
• Nomuka
• Tongatapu
• Eua Island
• ’Ata

Élővilág, természetvédelem

Nemzeti parkjai

Tongán több természetvédelmi terület és két nemzeti park található:

• 'Eua Nemzeti Park: szabdalt partvidék, barlangok, esőerdő;
• Mount Talau Nemzeti Park: lapos hegytetőn különleges élővilág.

Történelem

A régészek szerint már Kr. e. 1000 körül is lakott volt.

A 10. századot követően a Tongai Királyság hatalma, amelynek központja Tongatapu volt, Polinézia (Niue, Új-Kaledónia) számottevő részére kiterjedt. 1616-ban a hollandok fedezték fel a szigeteket, pontos ismeretekkel Abel Tasman szolgált. 1773-ban James Cook a szigeteket Friendly Islands-nak, azaz barátságos szigeteknek nevezte el.

1866-ban Németország és Nagy-Britannia elismeri a királyságot. Az 1900-ban brit protektorátus lett.

A második világháború alatt amerikai megszállás alatt volt.

1970-ben nyerte el függetlenségét.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Az ország alkotmányos monarchia, élén a királlyal.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Királyok

Hivatalban töltött ideje	Név
1875–1893	I. Tupou György király (tongaiul: Siaosi Tupou I)
1893–1918	II. Tupou György király (tongaiul: Siaosi Tupou I)
1918–1965	III. Tupou Salote királynő (tongaiul: Sālote Tupou III)
1965–2006	IV. Tupou Taufa’ahau király (tongaiul: Tāufaʻāhau Tupou IV)
2006–	V. Tupou György király (tongaiul: Siaosi Tupou V)

Miniszterelnökök

Név	Hivatali ideje
Tevita Unga	1876 – 1879. december 18.
Shirley Waldemar Baker	1881 – 1890
Siaosi Tuku'aho	1890 – 1893
Siosateki Tonga	1893 – 1905
Sione Mateialona	1905 – 1912. szeptember 30.
Tevita Tu'ivakano	1912. szeptember 30. – 1922. június 30.
Uiliame Tungi herceg, III. Tupou Salote tongai királynő férje	1922. június 30. – 1940. július
Solomone Ula Ata	1940 – 1949. december 12.
Taufa'ahau Tungi herceg, 1965-től IV. Tupou Taufa'ahau néven tongai király	1949. december 12. – 1965. december 16.
Fatafehi Tu'ipelehake herceg	1965. december 16. – 1991. augusztus 21.
Vaea of Houma báró	1991. augusztus 21. – 2000. január 3.
Ulukalala Lavaka Ata herceg	2000. január 3. óta

Közigazgatási felosztás

Körzet	terület (km²)	Lakosság (2005)	Székhely
Eua	87,44	5 278	Ohonua
Ha’apai	109,98	8 593	Pangai
Niuas	71,69	2 119	Hihifo
Tongatapu	260,48	70 670	Nuku’alofa
Vava’u	121,00	16 917	Neiafu
összesen	650,59	103 577	Nuku’alofa

Gazdaság

Általános adatok

A trópusi éghajlatú szigeteket őserdő borítja. A gazdaság alapja a növénytermesztés (banán, vanília, kókuszdió) és a halászat.

Közlekedés

Az ország lakói több külföldi légitársaság közül tud választani: Air New Zealand, Air Pacific és Polynesian Airlines. A repülőgépek Tongáról Szamoára, Ausztráliába, Új-Zélandra és a Fidzsi-szigetekre repülnek.

Sport

Tonga nemzeti sportja a rögbi. A lakosság 20%-a aktív sportoló. A 2003-as ausztrál és a 2007-es francia világbajnokságra is bejutott. A világranglistán az ország a 17. helyen áll. Az utolsó években egy rögbistadiont kezdtek el építeni.

Média

Újságok

Hetilapok:

• The Tongan Chronicle (Kolonikali Tonga)
• Tonga Star
• The Times of Tonga (Taimi 'o Tonga)

Havilapok:

• Kele’a
• Taumu’a Lelei
• Tohi Fanongonongo
• ‘Ofa ki Tonga

Televízió

Az állami televízió (TV Tonga) 2000 júliusa óta sugároz. Magántelevízió az Oceania Broadcasting Network (OBN)

Rádió

• Radio Tonga
• Keresztény rádió
• Radio 2000
• Radio Nuku’alofa

Ünnepek

Dátum	Név
január 1.	újév
változó	Nagypéntek
változó	Húsvéthétfő
április 25.	ANZAC-nap (a tongai katonák az ausztrál hadseregben szolgáltak)
május 4.	a koronaherceg születésnapja
június 4.	Függetlenség napja
július 4.	a király születésnapja
november 4.	az alkotmány napja
december 4.	I. Tupou György tongai király napja
december 25.	karácsony
december 26.	karácsony

Lásd még

• Tonga Birodalom
• Tonga himnusza
• 2009-es tongai földrengés

Források

Vajda Béla: A világ országai (2004)

Külső hivatkozások

• Információk az országról
• A kormány oldala (angol/tongai)
• Rulers/Tonga