Tonga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tongai Királyság
Puleʻanga Fakatuʻi ʻo Tonga
Kingdom of Tonga
Tongai Királyság zászlaja
Tongai Királyság zászlaja
Tongai Királyság címere
Tongai Királyság címere
Nemzeti mottó: Ko e Otua mo Tonga ko hoku tofi'a
Isten és Tonga a mi örökségünk
Nemzeti himnusz: Ko e fasi ʻo e tuʻi ʻo e ʻOtu Tonga
Tonga on the globe (small islands magnified) (Polynesia centered).svg

Fővárosa Nukuʻalofa
d. sz. 21° 08′, ny. h. 175° 12′
Államforma monarchia
Vezetők
Király VI. Tupou
Miniszterelnök Sialeʻataongo Tuʻivakanō
Hivatalos nyelv tongai, angol
Monarchia Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1970. június 4.

Tagság ENSZ, Nemzetközösség, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 202
Becsült 103 036 [1] fő (2011. november)
Rangsorban 202
Népsűrűség 153 fő/km²
GDP
Összes 2005 (167)
PPP: 817 millió dollár
Egy főre jutó 7984 dollár (76)
HDI (2003) 0,810 (54) – magas
Földrajzi adatok
Terület 748 km²
Rangsorban 186
Víz 4%
Időzóna TOT (UTC+13)
Egyéb adatok
Pénznem Tongai paʻanga (TOP)
Nemzetközi gépkocsijel TGA
Hívószám 676
Internet TLD .to

Tonga térképe

Tonga (tongaiul Puleʻanga Fakatuʻi ʻo Tonga) az óceániai Polinéziában, a Tonga-szigeteken fekvő állam, amely három kisebb szigetcsoportot foglal magában. Szigetei részben vulkáni eredetűek, részben korallképződmények. 176 szigetet foglal magába, összterülete 750 négyzetkilométer, amely közül 52 lakott. Lakossága 103 ezer fő.[2]

Észak-dél irányban 800 kilométerre terjed ki, és Új-Zéland és Hawaii távolságának harmadát öleli fel. Északnyugaton a Fidzsi-szigetek, és Wallis és Futuna; északkeleten Szamoa, keleten Niue, délnyugaton Kermadec (Új-Zéland), és nyugaton Új-Kaledónia és Vanuatu határolja.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országot 3 szigetcsoport,

  • Vava’u-szigetek
  • Ha’apai-szigetek
  • Tongatapu-szigetek

169 szigete és atollja alkotja. A főbb szigetek északról délre:

  • Niuafo’ou
  • Niuatoputapu
  • Fonualei
  • Vava’u
  • Ha’apai
  • Tofua
  • Nomuka
  • Tongatapu
  • Eua Island
  • ’Ata

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tongán több természetvédelmi terület és két nemzeti park található:[3]

  • 'Eua Nemzeti Park: szabdalt partvidék, barlangok, esőerdő;
  • Mount Talau Nemzeti Park: lapos hegytetőn különleges élővilág.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészek szerint már Kr. e. 1000 körül is lakott volt. A feltehetően ausztronéz nyelvű népesség a Lapita kultúrkörhöz tartozott. Az első telepesek érkezési ideje vitatott, de újabban egyetértenek abban, hogy Kr. e. 826 körül alapították az első várost, Nukulekát. Az európaiak megérkezése előtti történelemről nem sokat tudunk, mivel nem ismerték az írást, ezért történeteik szóban hagyományozódtak át.

A 10. századot követően a Tongai Királyság hatalma, amelynek központja Tongatapu volt, Polinézia (Niue, Új-Kaledónia) számottevő részére kiterjedt. A 12. százsadtól a Tuʻi Tonga család még nagyobb területen uralkodott; hozzá tartozott Szamoa, Roturna, Wallis és Futuna, és Tikopia is. A 15. és a 17. században polgárháború tört ki.

1616-ban a hollandok fedezték fel a szigeteket, pontos ismeretekkel Abel Tasman szolgált. Willem Schouten és Jacob Le Maire az északi Niuatoputapu szigeten kötött ki, Tasman 1643-ban Tongataput és Haʻapait látogatta meg. 1773-ban James Cook a szigeteket Friendly Islands-nak, azaz barátságos szigeteknek nevezte el. Éppen az ʻinasi ünnepségre érkezett, ahol az első gyümölcsöket átadták a királynak. William Mariner író szerint a főnökök meg akarták ölni Cookot a szüret alatt, de végül nem tudtak egy közös tervben megegyezni. Cook 1774-ben és 1777-ben is meglátogatta Tongát. A spanyol Alessandro Malaspina 1793-ban érkezett. A térítés 1797-ben kezdődött.

1845-ben az ifjú Tāufaʻāhau szónok és hadvezér újra egyesítette Tongát. Megtartotta a Tuʻi Kanokupolu főnöki címet, de 1831-ben megkeresztelkedett, és felvette a Siaosi (György) nevet. 1866-ban Németország és Nagy-Britannia elismeri a királyságot. 1875-ben a király alkotmányos monarchiává nyilvánította az országot, és formálisan alkalmazkodott az európai alkotmányos berendezkedéshez. Korlátozta a főnökök hatalmát, felszabadította a jobbágyokat, törvénykönyvet adott ki, és biztosította a szólás- és sajtószabadságot.

Az ország 1900 május 18-án brit protektorátus lett, amikor tongai törzsfőnökök és európai telepesek megpróbálták elűzni a második királyt. A szerződés következményeként Nagy-Britannia egy konzullal képviseltette magát. Tonga szuverén ország maradt, és a Csendes-óceán államai között egyedüliként sosem adta fel monarchikus államformáját, és máig (2014) ugyanaz a királyi család uralkodik rajta. Az 1918-as influenzajárvány a lakosság 8%-át, 1800 tongait ölt meg.

A második világháború alatt amerikai megszállás alatt volt.

1970-ben formálisan is elnyerte függetlenségét, és csatlakozott a Brit Nemzetközösséghez, de a szokásostól eltérően helyi uralkodóval. 1999 óta az ENSZ tagja. A Csendes-óceán szigetvilágában egyedülállóan mindig helyiek uralkodtak Tongán, ami hozzájárul az ország népének nemzeti büszkeségéhez és megalapozza a bizalmat a királyi házban.

2010-ben megtette az első lépéseket az alkotmányos monarchia felé, amikor megrendezték az első részben képviseleti választást.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország alkotmányos monarchia, élén a királlyal.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Királyok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatalban töltött ideje Név
18751893 I. Tupou György király (tongaiul: Siaosi Tupou I)
18931918 II. Tupou György király (tongaiul: Siaosi Tupou I)
19181965 III. Tupou Salote királynő (tongaiul: Sālote Tupou III)
19652006 IV. Tupou Taufaʻahau király (tongaiul: Tāufaʻāhau Tupou IV)
20062012 V. Tupou György király (tongaiul: Siaosi Tupou V)
2012- VI. Tupou király (tongaiul: Tupou VI)

Miniszterelnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név Hivatali ideje
Tevita Unga 18761879. december 18.
Shirley Waldemar Baker 18811890
Siaosi Tukuʻaho 18901893
Siosateki Tonga 18931905
Sione Mateialona 19051912. szeptember 30.
Tevita Tuʻivakano 1912. szeptember 30. – 1922. június 30.
Uiliame Tungi herceg, III. Tupou Salote tongai királynő férje 1922. június 30. – 1940. július
Solomone Ula Ata 19401949. december 12.
Taufaʻahau Tungi herceg, 1965-től IV. Tupou Taufaʻahau néven tongai király 1949. december 12. – 1965. december 16.
Fatafehi Tuʻipelehake herceg 1965. december 16. – 1991. augusztus 21.
Vaea of Houma báró 1991. augusztus 21. – 2000. január 3.
Ulukalala Lavaka Ata herceg 2000. január 3. óta

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Körzet terület (km²) Lakosság (2005) Székhely
Eua 87,44 5 278 Ohonua
Haʻapai 109,98 8 593 Pangai
Niuas 71,69 2 119 Hihifo
Tongatapu 260,48 70 670 Nuku’alofa
Vavaʻu 121,00 16 917 Neiafu
összesen 650,59 103 577 Nukuʻalofa

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neiafu

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A trópusi éghajlatú szigeteket őserdő borítja. A gazdaság alapja a növénytermesztés (banán, vanília, kókuszdió) és a halászat.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország lakói több külföldi légitársaság közül tud választani: Air New Zealand, Air Pacific és Polynesian Airlines. A repülőgépek Tongáról Szamoára, Ausztráliába, Új-Zélandra és a Fidzsi-szigetekre repülnek.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tonga nemzeti sportja a rögbi. A lakosság 20%-a aktív sportoló. A 2003-as ausztrál és a 2007-es francia világbajnokságra is bejutott. A világranglistán az ország a 17. helyen áll. Az utolsó években egy rögbistadiont kezdtek el építeni.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hetilapok:

  • The Tongan Chronicle (Kolonikali Tonga)
  • Tonga Star
  • The Times of Tonga (Taimi 'o Tonga)

Havilapok:

  • Kele’a
  • Taumu’a Lelei
  • Tohi Fanongonongo
  • ‘Ofa ki Tonga

Televízió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állami televízió (TV Tonga) 2000 júliusa óta sugároz. Magántelevízió az Oceania Broadcasting Network (OBN)

Rádió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Radio Tonga
  • Keresztény rádió
  • Radio 2000
  • Radio Nuku’alofa

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Név
január 1. újév
változó Nagypéntek
változó Húsvéthétfő
április 25. ANZAC-nap (a tongai katonák az ausztrál hadseregben szolgáltak)
május 4. a koronaherceg születésnapja
június 4. Függetlenség napja
július 4. a király születésnapja
november 4. az alkotmány napja
december 4. I. Tupou György tongai király napja
december 25. karácsony
december 26. karácsony

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vajda Béla: A világ országai (2004)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tonga témájú médiaállományokat.