Nukuʻalofa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nukuʻalofa
Tonga Royal Palace.jpg
Királyi palota
Közigazgatás
Ország  Tonga
Irányítószám 676
Népesség
Teljes népesség 23 658 fő (2006) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 3 m
Időzóna Tongai (UTC+13)
Elhelyezkedése
Nukuʻalofa  (Tonga)
Nukuʻalofa
Nukuʻalofa
Pozíció Tonga térképén
d. sz. 21° 08′ 00″, ny. h. 175° 12′ 00″Koordináták: d. sz. 21° 08′ 00″, ny. h. 175° 12′ 00″

Nukuʻalofa a Tongai Királyság fővárosa. Lakóinak száma kb. 22 400 fő (1996-os adat).

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország Polinézia nyugati szélén, egy észak-déli irányú, majdnem 350 kilométer hosszú tenger alatti hátságnak a Csendes-óceán színéig emelkedő csúcsaiból, mintegy 150 apró szigetből áll.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Talamahu piac Nukuʻalofában

Nukuʻalofa egy nagyobb déli sziget, Tongatapu északi partján, a sziget közepén levő lagúna és az óceán közti lapos földnyelven épült.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlatát a környező óceán és a hűsítő délkeleti passzátszél teszi még kellemesebbé, egyenletesebbé.

A hőmérséklet napi és évi ingadozása csekély, az évi középhőmérséklet 23 Celsius-fok. Az átlag évi 1735 mm csapadék aránylag egyenes eloszlású, a májustól októberig tartó téli hónapok valamivel szárazabbak.


Nuku’alofa éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 29,0 29,0 29,0 28,0 26,0 25,0 25,0 24,0 25,0 26,0 27,0 28,0 26,7
Rekord min. hőmérséklet (°C) 22,0 23,0 23,0 22,0 20,0 19,0 18,0 18,0 18,0 19,0 21,0 21,0 20,3
Átl. csapadékmennyiség (mm) 201 220 227 150 113 92 106 113 113 113 109 130 1687


Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tongai főváros Nuku'alofa magyar jelentése: a szeretet lakóhelye.

A várost az 1840-es években I. Topou György király alapította. A város máig megmaradt egyszerű, jobbára földszintes házakból álló, csaknem falusias településnek.

Az óceán partján futó autóúttal párhuzamos és rá merőleges utcái nyílegyenesek, a fontosabbak folytatása behálózza az egész szigetet. A központ a mólókkal védett kikötő. Mellette található a parlament, a kincstár, néhány kormányépület. A "kopra-hivatal" és a "banán-hivatal" épületei a kikötő öblére néznek (a szigetek fő terméke a kopra és a banán.)

Nyugaton, már a kikötőn túl, az üde zöld fáktól körülvett királyi palotát találjuk. Igen dús a növényzet a dél felé elterülő, szellős lakónegyedekben is.

A város legmagasabb, legrégebbi épülete egy XIX. század eleji piros tetejű, szögletes tornyú, keskeny ablakos metodista templom.

A túlnyomórészt őshonos lakók elsősorban a mezőgasdaságban és halászattal keresik kenyerüket. Az ipart egy törpe áramfejlesztő képviseli. Az utcai árusok banánt, édesburgonyát, ananászt kínálnak a szívesen látott turistáknak, akik Új-Zéland felől hajón Nukuʻalofa kikötőjébe, a Fidzsi-szigetek és Nyugat-Szamoa felől pedig a sziget túlsó oldalán épített Fuaʻamotu repülőtérre érkeznek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A világ fővárosai című könyv (1971, harmadik, bővített kiadás). Készült az 1965-ben Moszkvában "A világ országainak fővárosai" címmel megjelent kiadvány alapján.
  • A világ fővárosai ISBN 963-09-2873-6

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]