Banán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Banán
Banán

Banán
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Gyömbérvirágúak (Zingiberales)
Család: Banánfélék (Musaceae)
Nemzetség: Musa
Fajok

Hibrid eredet

Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Banán témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Banán témájú kategóriát.

Banán termése (Madeira, Câmara de Lobos)

A banán (Musa x paradisiaca) a trópusokon elterjedt és termesztett egyszikű, lágy szárú, bár gyakran fatermetű növény. Levelei egymásra borulva 3–5 méter magas áltörzset alakítanak ki. Lecsüngő, összetett fürtvirágzata van. Évente 50–70 kg keményítőben gazdag, utóérő gyümölcsöt hoz (tulajdonképpen áltermés). Termése bogyótermés. Az átlagosan 10–15 cm hosszú, hajlott, sokszögletes, lekerekített, zöldessárga gyümölcsök közös száron helyezkednek el. A világ legnagyobb banánexportőre ma Ecuador.

Bár vadon termő változatának gyümölcsében nagy, kemény magok találhatók, a termesztett triploid változat magtalan. Magok hiányában sarjaztatással, vegetatív módon szaporítják, ezért a termesztett banánok egy-egy közös ős klónjai, az így kialakuló monokultúrák betegségekkel szembeni ellenálló képessége elmarad a vad ősökétől.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vad banán belseje

A vad banán a mai termesztett banánfajok őse, őshazája Délkelet-Ázsia, de a görögök i. e. 333-ban már ismerték. Plinius elbeszélése szerint Nagy Sándor katonái is megkóstolták indiai hadjáratukon. Észak-Egyiptomba és a Közel-Keletre először arab kereskedők vitték a 7. században.

A portugálok a 15. század elején banánsarjakat telepítettek Nyugat-Afrikából a Kanári-szigetekre. Egy spanyol dominikánus szerzetes, Thomas de Berlengas, Panama későbbi püspöke vitte magával a banánt 1516-ban Santo Domingóba; innen terjedt el az amerikai kontinensen, mint az Amerikába hurcolt rabszolgák egyik fő tápláléka.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bananas white background.jpg
  • Jellegzetes zamatú húsát vagy frissen fogyasztják, vagy szárítva (liszt, pehely) kerül forgalomba.
  • Az éretlen, zölden szedett gyümölcsöt az értékesítés helyén utóérlelik.
  • A zöld banán hűtőtárolása 90-95% relatív páratartalmú térben 14-15 °C hőmérsékleten 10-20 napig lehetséges. Érett állapotban 13-16 °C-on tanácsos tartani, 13 °C alatt szürkül. 5–10 napig tartható el.

Táplálkozási jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyers banán
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 90 kcal   370 kJ
Szénhidrátok     22,84 g
- Cukrok  12,23 g
- Rost  2,6 g  
Zsír 0,33 g
Fehérje 1,09 g
A-vitamin ekviv.  3 μg  0%
Tiamin (B1-vitamin)  0,031 mg   2%
Riboflavin (B2-vitamin)  0,073 mg   5%
Niacin (B3-vitamin)  0,665 mg   4%
Pantoténsav (B5-vitamin)  0,334 mg  7%
B6-vitamin  0,367 mg 28%
Folsav (B9-vitamin)  20 μg  5%
C-vitamin  8,7 mg 15%
Kalcium  5 mg 1%
Vas  0,26 mg 2%
Magnézium  27 mg 7% 
Foszfor  22 mg 3%
Kálium  358 mg   8%
Cink  0,15 mg 2%
A százalékos értékek az amerikai felnőtt
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis

Mivel a gyümölcs (valójában lágy szárú növény) könnyen emészthető, ezért kisbabáknak is adható, a gyomorból 110 perc alatt kiürül. Ajánlható gyomorfekélyben szenvedőknek, ugyanis az orvostudomány gyógyhatásúnak tartja. A-, U-, E-vitamint, vasat, rezet, jódot, mangánt és foszfort tartalmaz. Jelentős szénhidrát tartalma miatt fogyókúrázóknak nem ajánlott.

A magyar weboldalakon és táplálkozási tanácsadókban kalcium tartalmáról gyakran 110 mg / 100 g adat szerepel, ami sokkal nagyobb, mint amit a külföldi adatbázisokban olvashatunk. Dr. Bíró György úr megerősítette, hogy az adat tévesen szerepelt a Bíró-Lindner Tápanyagtáblázat című könyvben.[forrás?] Ennek megfelelően, a tej kalciumtartalmának pótlására, vagy a csontritkulás kezelésére a banán nem ajánlható, az ilyen jellegű közlések tévesek lehetnek.

A banán mint energiaforrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A banántermelő országokban rendkívül sok gondot okoz a banánhéj hasznosítása. Ruandában például két millió tonna gyümölcs terem évente és ennek csak kis része hasznosítható ehető gyümölcs formájában. A többi, levél, szár, héj, mind hulladék és megsemmisítése óriási probléma. A nottinghami kutatók megtalálták a banánhéj hasznosításának egyik legegyszerűbb módját. Mike Clifford az egyetem műszaki karának professzora szerint a banánbrikett lehet a jövő energiaforrása a fában szegény országok számára. A növényi hulladék fűtőanyaggá történő alakítása a fenntartható fejlődés egyik alappillére.

Fűtőanyaggá alakítás folyamata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rothadt gyümölcsöket és a banánhéjat pasztává keverik. Ehhez a keverékhez Angliában fűrészport, míg Afrikában szárított banántörzsmorzsalékot kevernek. Az anyagot brikettformába préselik és negyvenfokos kemencékben szárítják. Ruandában az energiakímélés miatt a nap szárító hatását igyekeznek kihasználni.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Banán témájú médiaállományokat.