Costa Rica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

República de Costa Rica
Costa Rica-i Köztársaság

Costa Rica zászlaja Costa Rica címere
Nemzeti mottó: ¡Viva siempre el trabajo y la paz! („Éljen mindig a munka és a béke!”)
Himnusz: [[Noble patria, tu hermosa bandera]]
Főváros	San José é. sz. 9°56′ ny. h. 84°5′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	Elnöki köztársaság
- Elnök	Óscar Arias Sánchez
- Alelnök	Laura Chinchilla Miranda
Hivatalos nyelv	spanyol
Függetlenség	Spanyolországtól
- Dátum
Terület
- Összes	51 100 km² (129.)
- Víz (%)	0,7
Népesség
- 2005-ös évi becslés	4 328 000  (119.)
- Népsűrűség	85 fő/km²
GDP	2006-os becslés
- Összes	21 384 millió dollár (82.) PPP: 46 602 millió dollár
- Egy főre jutó	4 858 dollár (75.) PPP: 11 606 dollár
HDI (2005)	0,841 (48.) – magas
Pénznem	Costa Rica-i colón (CRC)
Időzóna	(UTC-6)
Internet TLD	.cr
Nemzetközi gépkocsijel	CR
Hívószám	+506
A G77, az ODECA, az ENSZ és az OAS tagja.

Costa Rica (ejtsd: [kosztarríka]; jelentése spanyolul „gazdag part”) a közép-amerikai kontinenshídon elterülő ország. Karib-tengeri és csendes-óceáni partvidékét keskeny síkság kíséri. Az ország magját alkotó, 1500 m átlagmagasságú fennsíkot a Kordillerák vulkánokkal tűzdelt láncai fogják közre. Trópusi éghajlatú földjein jelentős a mezőgazdaság. Említésre méltó az ország kőolaj- és bauxitbányászata.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzata 1.2 Vízrajza 1.3 Éghajlata 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkok 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Történelme 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás 3.4 Politikai pártok 3.4.1 Elnökök 3.5 Védelmi rendszer 4 Népessége,lakossága 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb városok 4.3 Nyelvi összetétel, vallási összetétel 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdasága 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 5.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 8 Turizmus 9 Sport 10 Ünnepek 11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzata

A Csendes-óceánnal és a Karib-tengerrel hosszú partszakaszon érintkező ország Közép-Amerikában. A parti síkságokból a Kordillerák vulkáni kúpokkal tarkított láncai emelkednek ki, amelyek az 1200 m magas Központi-völgyet ölelik körül. Legmagasabb pontja: Chirripó Grande, 3810 méter.

[szerkesztés] Vízrajza

[szerkesztés] Éghajlata

Az ország a trópusi éghajlati övbe tartozik. Az évi csapadék mennyisége 1500-3000 mm között van.

A száraz időszak december és április között van, a csapadék főleg június és augusztus között van.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkok

• Nationalpark Bahia Ballena
• Nationalpark Barra Honda
• Nationalpark Braulio Carrillo
• Cahuita|Nationalpark Cahuita
• Nationalpark Carara
• Nationalpark Chirripó
• Nationalpark Corcovado
• Nationalpark La Amistad
• Nationalpark Manuel Antonio
• Nationalpark Palo Verde
• Nationalpark Piedras Blancas
• Nationalpark Santa Rosa
• Nationalpark Tortuguero
• Nationalpark Vulkan Arenal
• Nationalpark Vulkan Barva
• Nationalpark Vulkan Irazú
• Nationalpark Vulkan Poás
• Nationalpark Rincón de la Vieja

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelme

Kolumbusz előtti időkben a térség lakossága ahhoz az átmeneti övezethez tartozott, amely összekötötte a közép-amerikai és az andoki magaskultúrákat. Mai álláspont szerint főleg a mai Kolumbia felől érték kulturális hatások. A modern Costa Rica kultúrájára az indián befolyás aránylag kicsi, mert többségük elpusztult a himlőhöz hasonló járványos betegségekben és a spanyolok bánásmódja következtében.

A keleti partjait Kolumbusz 1502-ben fedezte fel. A nyugati part előtt 1519-ben járt először spanyol hajós, míg a belső magasföldet csak 1561-ben sikerült meghódítani.

A spanyol gyarmati időkben a közlekedési nehézségek miatti viszonylagos elszigeteltségben a spanyol koronától való függés aránylag laza volt. Costa Rica volt a legszegényebb spanyol gyarmat Közép-Amerikában. Döntő faktor volt gazdasági fejlődésében a bennszülött munkaerő hiánya. Míg a többi spanyol gyarmat telepesei indiánokat dolgoztattak földjeiken, Costa Ricában kénytelenek voltak maguk megművelni azt. Így Costa Rica fejlődése különbözött szomszédaitól, és nem alakultak ki oly mértékű társadalmi egyenlőtlenségek, mint azoknál. Costa Ricában paraszti demokrácia alakult ki elnyomott mesztic vagy indián réteg nélkül. Egy idő után a spanyolok letelepedése az dombvidékeken összpontosult, amelyeknek termékeny vulkáni talaja van és az éghajlata is mérsékeltebb, mint az alföldeken.

Costa Rica az egyesült Közép-Amerikához csatlakozott, amikor azok közösen kikiáltották függetlenségüket Spanyolországgal szemben 1821-ben. Tagsága az újonnan alakult Közép-Amerikai Szövetségi Köztársaságban nem volt hosszú életű; 1838-ban, miután a szövetség már régen nem működött ténylegesen, formálisan is kilépett és kikiáltotta függetlenségét.

Az afrikai eredetű costa-ricaiak (a lakosság kb. 3%-a) ősei Jamaikából érkeztek vasútépítésre. A vasút a központi felföld városi lakosságát kötötte össze a karibi partvidéken fekvő Limón kikötővel. A vasút építésében, amelyet Minor C. Keith amerikai üzletember szervezett, kínai bevándorlók is részt vettek az Amerikai Egyesült Állomokból behozott elítéltek mellett. A vasút megépítéséért cserébe Costa Rica kormánya a vasút számára bérbe adott területeket a nyomvonalon felül is, amin a vasúttársaság banánt termesztett és az Egyesült Államokba exporttált. Végül a banán a kávé mellett Costa Rica exportjának egyik fő terméke lett, az azt termesztő külföldi tulajdonú társaságok (köztük az United Fruit Company) pedig döntő szerepet játszottak a nemzetgazdaságban.

Costa Rica története jóval békésebb, mint a többi latin-amerikai államé, politikailag is jóval stabilabb volt. A XIX. század vége óta két jelentősebb erőszakos időszak volt. Az egyik 1917-19-ben Federico Tinoco Granados diktatúrája volt, míg végül megdöntötték és száműzetésbe kényszerítették. A másik 1948-ban tört ki. José Figueres Ferrer vezetett fegyveres lázadást a vitatott elnökválasztási eredmények miatt. 44 napos polgárháború alatt több mint 2000 halott volt. Ez Costa Rica történetének legvéresebb eseménye a XVIII. század óta. A polgárháború után az győztes junta, amelyet a korábbi ellenzék vezetett, feloszlatta a hadsereget és a demokratikusan megválasztott törvényhozással új alkotmányt fogadtatott el 1949. május 8-án. Miután reformjai hatályba léptek, a rezsim 1949. november 8-án békésen átadta hatalmát az új demokratikus kormánynak. Figueres puccsa után nemzeti hős lett és az új alkotmány szerint 1953-ban megtartott első demokratikus elnökválasztáson győzött. Azóta Costa Ricában 12 elnökválasztás volt, a legutolsó 2006-ban. Mindegyik békés, átlátható választás volt a nemzetközi közösség szerint is és viszonylag nyugodt hatalomátadással járt.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország 7 tartományra van felosztva, melyek a következők:

1. Alajuela
2. Cartago
3. Guanacaste
4. Heredia
5. Limón
6. Puntarenas
7. San José

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Elnökök

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népessége,lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

Az ország népessége 4 328 000 fő, melynek 60%-a él városokban. A népességnövekedés 1,56%-os, az írástudatlanság 4%-os. A lakosság 87%-a európai, 7%-a mesztic, 3%-a fekete illetve mulatt, 2%-a kelet-ázsiai, 1%-a pedig indián.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, de beszélik még az angolt is. A lakosság 76%-a római katolikus, 15%-a protestáns, 9%-a pedig egyéb vallású.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdasága

[szerkesztés] Általános adatok

Az országban kávé-, a banán-, a kakaó- és a cukornádtermesztés folyik.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A mezőgazdaságot főleg a növénytermesztés (banán, kávé, kakaó, cukornád) képviseli. Jelentős még a partmenti halászat is.

[szerkesztés] Ipar

Ásványkincsekben (kőolaj, bauxit, vasérc) gazdag ország, de készletei még kiaknázatlanok. Iparát a mezőgazdasági termékek feldolgozása, valamint elektronikus és orvosi berendezések előállítása képviseli. Az elektromos energia nagy részét a vízerőművek szolgáltatják.

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

• Vasúthálózat hossza: 950 kilométer.
• Közúthálózat hossza: 35 892 kilométer.
• Kikötők száma: 6.
• Repülőterek száma: 30.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

A labdarúgásban 2006-ban kijutottak a világbajnokságban. A labdarúgó-válogatott sikeresen tért haza.

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Tusrisztikai információk
• Egy napilap
• Rendezvénykalendárium
• Képek, információk
• Costa Rica
• CambioDelDolar.com – Costa Rica-i colón (CRC) <=> Amerikai Egyesült Államok dollár (USD) {angol}{spanyol}

A világ országai | Amerika

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Barthelemy | Saint Martin | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek

Amerikai Államok Szervezete (OAS)

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela * tagsági viszonya felfüggesztve