Costa Rica
| Costa Rica-i Köztársaság | |||
| República de Costa Rica | |||
|
|||
| Nemzeti mottó: ¡Viva siempre el trabajo y la paz! („Éljen mindig a munka és a béke!”) Nemzeti himnusz: Noble patria, tu hermosa bandera |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | San José | ||
| é. sz. 9° 56′, ny. h. 84° 5′ | |||
| Államforma | Elnöki köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Laura Chinchilla Miranda | ||
| 1º Alelnök | Alfio Piva Mesén | ||
| 2º Alelnök | Luis Liberman Ginsburg | ||
| Hivatalos nyelv | spanyol | ||
| Függetlenség | Spanyolországtól | ||
|
|
|||
| Tagság | A G77, az ODECA, az ENSZ, az OAS és a Latin Unió | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Rangsorban | 119 | ||
| Becsült | 4 328 000 fő (2005-ös) | ||
| Rangsorban | 119 | ||
| Népsűrűség | 85 fő/km² | ||
| GDP | 2006-os becslés | ||
| Összes | 21 384 millió dollár (82) PPP: 46 602 millió dollár |
||
| Egy főre jutó | 4 858 dollár (75) PPP: 11 606 dollár |
||
| HDI (2005) | 0,841 (48) – magas | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 51 100 km² | ||
| Rangsorban | 129 | ||
| Víz | 0,7% | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CST (UTC-6) |
||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Costa Rica-i colón (CRC) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | CR | ||
| Hívószám | 506 | ||
| Internet TLD | .cr | ||
|
|
|||
Costa Rica (ejtsd: [kosztarríka]; jelentése spanyolul „gazdag part”) a közép-amerikai kontinenshídon elterülő ország. Karib-tengeri és csendes-óceáni partvidékét keskeny síkság kíséri. Az ország magját alkotó, 1500 m átlagmagasságú fennsíkot a Kordillerák vulkánokkal tűzdelt láncai fogják közre. Trópusi éghajlatú földjein jelentős a mezőgazdaság. Említésre méltó az ország kőolaj- és bauxitbányászata. A világ legboldogabb országa a „happyplanetindex” szerint.[1]
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Domborzata [szerkesztés]
A Csendes-óceánnal és a Karib-tengerrel hosszú partszakaszon érintkező ország Közép-Amerikában. A parti síkságokból a Kordillerák vulkáni kúpokkal tarkított láncai emelkednek ki, amelyek az 1200 m magas Központi-völgyet ölelik körül. Legmagasabb pontja a Chirripó Grande (3810 méter). A hegyláncok ÉNY felől DK felé húzódnak. Az ország területének legnagyobb része, tűzhányókkal tűzdelt hegyvidék. Az ország alacsonyabb ÉNY-i területeit szavanna, részben erdő borítja. Az ország egyharmada ma is erdős terület.
Vízrajza [szerkesztés]
A vizek két óceán felé folynak le. Az ország jellege miatt nincs itt igazán hosszú folyó. Legfőbb folyók: San Juan, San Carlos, Tempisque. A legnagyobb tó: Arenal.
Éghajlata [szerkesztés]
Az ország a trópusi éghajlati övbe tartozik. Az évi csapadék mennyisége 1500–3000 mm között van. A száraz időszak december és április között van, a csapadék főleg június és augusztus között van. Az évi középhömérséglet San Joséban 20 Celsius-fok.
Élővilág, természetvédelem [szerkesztés]
Igen sok különféle állat- és növényfaj él ezen a földön. Az ország területének 23%-a védett valamilyen formában.
-
Alouatta paliatta (Bőgőmajomformák)
Nemzeti parkok [szerkesztés]
- Bahia Ballena
- Barra Honda
- Braulio Carrillo
- Cahuita
- Carara
- Chirripó
- Corcovado
- La Amistad
- Manuel Antonio
- Palo Verde
- Piedras Blancas
- Santa Rosa
- Tortuguero
- Vulkan Arenal
- Vulkan Barva
- Vulkan Irazú
- Vulkan Poás
- Rincón de la Vieja
Természeti világörökségei [szerkesztés]
- Talamanca Természetvédelmi Terület - Panamával közös
- Kókusz-sziget Nemzeti Park
- Guanacaste Természetvédelmi Terület
Történelme [szerkesztés]
-
A Kolombusz előtti kultúrák egy tömjén-füstölője (Kr. u. 500-1350)
-
Kerámiák a Kolombusz előtti kultúrákból
A Kolumbusz előtti időkben a térség lakossága ahhoz az átmeneti övezethez tartozott, amely összekötötte a közép-amerikai és az andoki magaskultúrákat. Jelenlegi álláspont szerint főleg a mai Kolumbia felől érték kulturális hatások. A modern Costa Rica kultúrájára az indián befolyás aránylag kicsi, mert többségük elpusztult a himlőhöz hasonló járványos betegségekben és a spanyolok bánásmódja következtében.
Keleti partjait Kolumbusz 1502-ben fedezte fel. A nyugati partoknál 1519-ben járt először spanyol hajós, míg a belső magasföldet csak 1561-ben sikerült meghódítani.
A spanyol gyarmati időkben a közlekedési nehézségek miatti viszonylagos elszigeteltségben a spanyol koronától való függés aránylag laza volt. Costa Rica volt a legszegényebb spanyol gyarmat Közép-Amerikában. Döntő faktor volt gazdasági fejlődésében a bennszülött munkaerő hiánya. Míg a többi spanyol gyarmat telepesei indiánokat dolgoztattak földjeiken, Costa Ricában kénytelenek voltak maguk megművelni azt. Így Costa Rica fejlődése különbözött szomszédaitól, és nem is alakultak ki oly mértékű társadalmi egyenlőtlenségek, mint szomszédainál. Costa Ricában paraszti demokrácia alakult ki elnyomott mesztic vagy indián réteg nélkül. Egy idő után a spanyolok letelepedése a dombvidékeken összpontosult, amelyeknek termékeny vulkáni talaja van és az éghajlata is mérsékeltebb, mint az alföldeken.
Costa Rica az egyesült Közép-Amerikához csatlakozott, amikor azok közösen kikiáltották függetlenségüket Spanyolországgal szemben 1821-ben. Tagsága az újonnan alakult Közép-Amerikai Szövetségi Köztársaságban nem volt hosszú életű; 1838-ban, miután a szövetség már régen nem működött ténylegesen, formálisan is kilépett és kikiáltotta függetlenségét.
Az afrikai eredetű costa-ricaiak (a lakosság kb. 3%-a) ősei Jamaicából érkeztek vasútépítésre. A vasút a központi felföld városi lakosságát kötötte össze a karibi partvidéken fekvő Limón kikötővel. A vasút építésében, amelyet Minor C. Keith amerikai üzletember szervezett, kínai bevándorlók is részt vettek az Amerikai Egyesült Államokból behozott elítéltek mellett. A vasút megépítéséért cserébe Costa Rica kormánya a vasút számára bérbe adott területeket a nyomvonalon felül is, amin a vasúttársaság banánt termesztett és az Egyesült Államokba exporttált. Végül a banán a kávé mellett Costa Rica exportjának egyik fő terméke lett, az azt termesztő külföldi tulajdonú társaságok (köztük az United Fruit Company) pedig döntő szerepet játszottak a nemzetgazdaságban.
Costa Rica története jóval békésebb, mint a többi latin-amerikai államé, politikailag is jóval stabilabb volt. A 19. század vége óta két jelentősebb erőszakos időszak volt. Az egyik 1917-19-ben Federico Tinoco Granados diktatúrája volt, míg végül megdöntötték és száműzetésbe kényszerítették. A másik 1948-ban tört ki. José Figueres Ferrer vezetett fegyveres lázadást a vitatott elnökválasztási eredmények miatt. 44 napos polgárháború alatt több mint 2000 halott volt. Ez Costa Rica történetének legvéresebb eseménye a 18. század óta. A polgárháború után a győztes junta, amelyet a korábbi ellenzék vezetett, feloszlatta a hadsereget és a demokratikusan megválasztott törvényhozással új alkotmányt fogadtatott el 1949. május 8-án. Miután reformjai hatályba léptek, a rezsim 1949. november 8-án békésen átadta hatalmát az új demokratikus kormánynak. Figueres puccsa után nemzeti hős lett és az új alkotmány szerint 1953-ban megtartott első demokratikus elnökválasztáson győzött. Azóta Costa Ricában 12 elnökválasztás volt, a legutolsó 2006-ban. Mindegyik békés, átlátható választás volt a nemzetközi közösség szerint is és viszonylag nyugodt hatalomátadással járt.
Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]
Alkotmány, államforma [szerkesztés]
Elnöki köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]
Közigazgatási felosztás [szerkesztés]
Az ország 7 tartományra van felosztva, melyek a következők:
- Alajuela
- Cartago
- Guanacaste
- Heredia
- Limón
- Puntarenas
- San José
Politikai pártok [szerkesztés]
Elnökök [szerkesztés]
Védelmi rendszer [szerkesztés]
Az ország a Csendes-óceán és a Karib-tenger közötti földhídon ütközőállam szerepét tölti be a kevésbé békés szomszédai között, a délre fekvő Panama és a északra fekvő Nicaragua között. Costa-Rica semleges ország, mely a lakosság egyöntetű támogatásával találkozik. Félő volt viszont, hogy a szomszédos államok meg-megújuló konfliktusai átterjedhetnek a területére, ezért 1987-ben Costa-Rica békeszerződést kötött El Salvadorral, Nicaraguával, Guatemalával és Honduras államokkal. A békeszerződés egy kritikus időszakban teremtett megbékélést az országok között. A békeszerződésben betöltött szerepéért Oscar Arias Sanchez államfő Nobel-békedíjat kapott. [2]
Népessége,lakossága [szerkesztés]
Általános adatok [szerkesztés]
Az ország népessége 4 328 000 fő, melynek 60%-a él városokban. A népességnövekedés 1,56%-os, az írástudatlanság 4%-os. A lakosság 87%-a európai, 7%-a mesztic, 3%-a fekete illetve mulatt, 2%-a kelet-ázsiai, 1%-a pedig indián.
Legnépesebb városok [szerkesztés]
Etnikai, nyelvi, vallási összetétel [szerkesztés]
Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, de beszélik még az angolt is.
Népcsoportok: európai eredetű fehér, kreol 87%, mesztic 7%, fekete, mulatt 3%, kelet-ázsiai 2%, indián 1%.
A lakosság 76%-a római katolikus, 15%-a protestáns, Jehova tanúi 1%, 8%-a pedig egyéb vallású.
Szociális rendszer [szerkesztés]
1890 óta kötelező az iskolai oktatás, és 1949 után bevezették az ingyenes általános és középiskolai oktatást. A felnőtt lakosság mindössze 7%-a írástudatlan. Várható élettartam férfiaknál 75, nőknél 79 év.[2]
Gazdasága [szerkesztés]
Általános adatok [szerkesztés]
Gazdasága: agrárország. Az országban kávé-, banán-, kakaó- és cukornádtermesztés folyik.
Gazdasági ágazatok [szerkesztés]
Mezőgazdaság [szerkesztés]
A mezőgazdaságot főleg a növénytermesztés (banán, kávé, kakaó, cukornád) képviseli. Jelentős még a part menti halászat is.
Ipar [szerkesztés]
Ásványkincsekben (kőolaj, bauxit, vasérc, kén) gazdag ország, de készletei még kiaknázatlanok. Jelenleg csak arany- és ezüstbányászat folyik. Iparát a mezőgazdasági termékek feldolgozása, valamint elektronikus és orvosi berendezések előállítása képviseli. Az elektromos energia nagy részét a vízerőművek szolgáltatják.
Kereskedelem [szerkesztés]
- Exporttermékek: kávé, banán, hús, cukor, ananász, textília, elektronikus alkatrészek, orvosi berendezések és műszerek.
- Importtermékek: ipari és közszükségleti cikkek, gépek, járművek, üzemanyag.
- Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Európai Unió, Puerto Rico, Mexikó, Venezuela.
Az országra jellemző egyéb ágazatok [szerkesztés]
Közlekedés [szerkesztés]
- Vasúthálózat hossza: 950 kilométer
- Közúthálózat hossza: 35 892 kilométer
- Kikötők száma: 6
- Repülőterek száma: 30
Kultúra [szerkesztés]
Oktatási rendszer [szerkesztés]
Kulturális intézmények [szerkesztés]
Tudomány [szerkesztés]
Művészetek [szerkesztés]
Hagyományok, néprajz [szerkesztés]
Gasztronómia [szerkesztés]
A costa rica-i ételek nagyon egyszerűek, de sok olajjal és fűszerrel készítik el őket, így az európai gyomor számára elsőre nehéznek tűnhet. A legtöbb étel fő alapanyaga a rizs vagy a bab. Az ország nemzeti étele a gallo pinto, ez a fekete babból és sült rizsből készült finomság, melyet többnyire reggelire szolgálnak fel. Érdemes kipróbálni a kókusztejjel elkészített változatát is. Később a gallo pinto-t ízesítik egy kis káposztával, paradicsommal és hússal, és készen is van az ízletes ebéd. Zöldséget nyersen nagyon ritkán szolgálnak fel, érdemes felkészülni rá, hogy a costa rica-iak minden megsütnek, amit lehet. Érdekesség, hogy a több mint 1000 km hosszú tengerpart ellenére a rákok, halak nagyon drágák, mert keveset halásznak, főleg importálják a tengeri ételeket. Az ország egyik nemzeti itala a guaro, egy cukornádléből főzött, édeskés ízű szesz. Ezen kívül szívesen isszák a fresco de frutas nevű italt is, amit leginkább úgy lehetne jellemezni, hogy egy kóla-víz alapon lebegő gyümölcssaláta. A turisták egyöntetű véleménye szerint nagyon finom. A helyi borokat viszont mindenképpen kerüljük el, mert a másnaposságnál nagyobb élménnyel biztosan nem fogunk gazdagodni, ha megkóstoljuk őket.
Turizmus [szerkesztés]
Látnivalók [szerkesztés]
Kiváló éghajlat és tengerpart csábítja a turistákat az országba.
- San José:Museo Nacional- Nemzeti Múzeum, Museo del Oro Precolombino, Museo de Jade- világ legnagyobb jade szobra itt található, Teatro Nacional
- Parque Nacional Volcán Arenal- Nemzeti park: Arenal vulkán- 1633 m (ma is aktív)
- Parque Nacional Santa Rosa- Nemzeti park: Santa Elena-félsziget
- A csendes-óceáni partvidék: Golfito, OSA-félsziget, Uvita, Puntarenas
- A karibi partvidék: Parque Nacional Tortuguero- nemzeti park, Puerto Viejo de Talamanca
- A Nicoya félsziget
Iglesia Las Mercedes Costa Rica legismertebb temploma, és egyike az ország legtöbbet látogatott épületeinek. Állítólag ellenáll a legnagyobb földrengéseknek is, ugyanis a kéttornyú épület vaslemezekből épült, ablakait öntöttvas keretek tartják.
A Poás vulkán krátere a világon az egyik legnagyobb ilyen képződmény.
Oltások [szerkesztés]
Javasolt oltások a Costa Rica-ra utazóknak:
- Hastífusz
- Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
- Hepatitis B (közepes a fertőzésveszély)
- Malária ellen gyógyszer van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:
Sport [szerkesztés]
Olimpia [szerkesztés]
Az olimpiai játékok során eddig csak egy aranyérem született. Az 1992-es barcelona-i olimpián Claudia Poll női 200 m-es gyorsúszásban aranyérmes lett. Ezenkívül egy ezüst és két bronzérme van az országnak. A két bronz Claudia Poll jóvoltából és az ezüst Silvia Poll által, mindegyik gyorsúszásból.
- Bővebben: Costa Rica az olimpiai játékokon
Labdarúgás [szerkesztés]
A Costa Rica-i labdarúgó-válogatott igen eredményes. Világbajnokok eddig még nem voltak, de több kisebb kupán már nem egyszer a dobogón álltak vagy nyertek.
- Bővebben: Costa Rica-i labdarúgó-válogatott
Ünnepek [szerkesztés]
- március 19. – Batalla de Santa Rosa
- április 11. – Batalla de Rivas/Quema del Mesón,
- augusztus 2. – Costa Rica védőszentjének napja
- szeptember 15. - Nemzeti ünnep (a függetlenség napja 1821)
- október 12. – Encuentro de Culturas. (akárcsak Amerikában mindenhol, itt is ezen a napon emlékeznek meg Kolumbuszról)
Lásd még [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ http://www.happyplanetindex.org/news/archive/HPImap happyplanetindex
- ^ a b Reader's Digest: Világjárók lexikona
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Hivatalos honlap (angolul)
- Újságok listája (angolul)
- Képek, információk (angolul)
|
||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||
|
||||||||
|
||||||||||

