Tanzánia

Tanzánia Magyarországnál több mint tízszer nagyobb ország Kelet-Afrika indiai-óceáni partvidékén. Az ország két szövetségi állama egykor brit mandátumterület volt: Tanganyika 1961-ben nyerte el függetlenségét és 1964-ben egyesült Zanzibárral. Neve is erre utal: Tan + Zan + a latinos ia-képző.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
2 Történelem
3 Államszervezet és közigazgatás
4 Népesség
5 Gazdaság
- 5.1 Általános adatok
- 5.2 Gazdasági ágazatok
6 Közlekedés
7 Kultúra
8 Turizmus
9 Sport
- 9.1 Olimpia
10 Ünnepek
11 További információk
12 Jegyzetek

Földrajz [szerkesztés]

Domborzat [szerkesztés]

Tanzánia domborzati térképe

A Kibo-csúcs a Kilimandzsárón

Egy nemzeti park állatai

Tanzánia térképe magyar helynevekkel

Felszínének zömét a Kelet-afrikai-magasföld hullámos szavannája uralja. A fennsíkból északon hatalmas vulkánok emelkednek ki, amelyek közül a Kilimandzsáró hegység csúcsa, a Kibo Afrika legmagasabb pontja is.

Vízrajz [szerkesztés]

A Kelet-afrikai-árok vonalában található a Nyasza- (Malawi-) és a Tanganyika-tó. A Viktória-tó vízgyűjtő területének vizei végső soron a Níluson át a Földközi-tengerbe jutnak, míg az ország nagy része az Indiai-óceán vízgyűjtő területe.

Éghajlat [szerkesztés]

Tanzánia változatos földrajzi jellemzői változatos éghajlati feltételekkel párosulnak. A fennsíkokra a trópusi éghajlat a jellemző, sok részén elég hűvösek az éjszakák. Az Indiai-óceán partszakaszán forró, párás, trópusi klíma van, amelyet némiképp enyhít a tenger közelsége. Az ország északkeleti hegyi lankáin azonban szinte egész évben mérsékelt éghajlat van. A március és május közötti hosszú esős időszakban érdemes elkerülni Tanzániát. Egy másik, rövidebb esős időszak pedig november és január közé esik.

Élővilág, természetvédelem [szerkesztés]

Sehol máshol a Földön nem látható ennyi gnú, zebra és antilop - és a Tanzániára jellemző síkságok megkönnyítik a vadvilág szemlélését. Elefánt-, bivaly-, víziló- és csimpánz állománya is a világ legnagyobbjai közé tartozik.

Lásd még: Kategória:Tanzánia állatvilága

Nemzeti parkjai [szerkesztés]

Tarangire Nemzeti Park

Ngorongoro Természetvédelmi Terület

A terület gazdag állatvilágát nemzeti parkok védik. Hivatalos honlap.

Természeti világörökségei [szerkesztés]

Történelem [szerkesztés]

Bővebben: Tanzánia történelme

Az ország partvidékét a portugálok fedezték fel a 16. században. Zanzibár ekkor az arabok kezén volt már. 1889-ben a németek gyarmatosították az országot Német Kelet-Afrika néven. Az első világháború után a Népszövetség brit mandátumterületté tette. (Kivéve egy kis területet északnyugaton, amelyet Belgiumhoz csatoltak és később abból lett Ruanda és Burundi).

A brit uralom 1961-ben viszonylag békés körülmények között ért véget, különösen, ha a szomszédos Kenyához hasonlítjuk. A függetlenné válás időszakának vezető államférfija Julius Nyerere volt. Eredetileg tanár volt, amikor az 1950-es évek elején belépett a politikai életbe. 1953-ban őt választotta elnökévé a Tanganyikai Afrikai Szövetség (TAA), mely egy civil szervezet volt, amelyben a közszolgálat dolgozói domináltak. A TAA 1954-ben átalakult, utódja, a Tanganyikai Afrikai Nemzeti Unió (TANU) politikai párt volt. A TANU fő célja Tanganyika nemzeti szuverenitásának kivívása volt. Tagtoborzó kampányt indított, és egy éven belül a TANU volt az ország fő politikai szervezete. Nyerere 1960-ban a brit igazgatás alatt álló Tanganyikában lett első miniszter, ezt a tisztségét megtartotta 1961-ben, amikor Tanganyika hivatalosan független ország lett.

Nyerere röviddel a függetlenség kivívása után, első elnöki időszakában, az Arushai Nyilatkozatban balra fordult, elkötelezte magát a pánafrikai szocializmus, a társadalmi szolidaritás, a kollektív áldozat és az „ujamaa” (családiasság) mellett. A nyilatkozat után államosították a bankokat és az ipari nagyüzemeket.

Amikor a szomszédos Zanzibárban a balos zanzibári forradalom megfosztotta trónjától a szultánt és 1963-ban függetlenné vált, a sziget Tanganyikához csatlakozott és 1964. április 26-án új ország keletkezett, Tanzánia. A két, addig különálló állam unióját sok zanzibári vitatta (köztük olyanok is, akik egyebekben a forradalom hívei voltak), de elfogadta mind Nyerere kormánya, mint a Zanzibári Forradalmi Kormány, mint saját értékeinek és céljainak megvalósulását.

Az 1970-es évek végén esett Tanzánia termékeinek ára, miközben a kőolaj ára emelkedett. Ez Tanzánia gazdaságát nehéz helyzetbe hozta. Tanzánia a kommunista Kínához igazodott, attól remélve segítséget szociális vállalkozásaihoz. A kínaiak gyors segítséget nyújtottak, de csaknem minden általuk támogatott beruházást importált kínai munkaerővel építettek fel. Ugyanekkor Tanzániában erőszakos módon hoztak létre nagy szövetkezeti gazdaságokat, amelynek eredménye a mezőgazdaság hatékonyságának romlása, csökkenő termésmennyiség lett. A kollektivizálás következtében Tanzánia a nehezen élő farmerek országából az éhező szövetkezeti parasztok földje lett. Az 1980-as években az országban a gazdasági válság következtében zűrzavar uralkodott el, a társadalmi igazságosság célja egyre illuzórikusabbá vált, terjedt a felismerés, hogy a szocializmus felépítése nem lehetséges. Ugyan a döntés mélységesen népszerűtlen volt, de a tanzániai kormány az 1980-as évek közepén feltételekhez kötött hiteleket vett fel a Nemzetközi Valutaalaptól. „Strukturális átalakításra” vállalkoztak. A feltételek között szabott határidők voltak az állami szektor majdnem teljes felszámolására (az Afrikában szokásos mérték alá), a pénzügyi és mezőgazdasági piac deregulációjára. Az 1980-as évek közepétől a korai 1990-es évekig Tanzánia nemzeti összterméke (GDP) lassan nőtt, miközben a szegénység elmélyült.

1995-ben tartottak első ízben szabad választásokat.

Lásd még:

Ugandai-tanzániai háború

Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]

Jakaya Kikwete, az ország elnöke

Alkotmány, államforma [szerkesztés]

Az ország elnöki köztársaság. Az alkotmányt 1992-ben vezették be.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]

Elnökök [szerkesztés]

1964. október 29. – 1985. november 5.: Julius Nyerere
1985. november 5. – 1995. november 23.: Ali Hassan Mwinyi
1995. november 23. – 2005. december 21.: Benjamin Mkapa
2005. december 21. óta: Jakaya Kikwete

Politikai pártok [szerkesztés]

Közigazgatási felosztás [szerkesztés]

Arusha
Dar es Salaam
Dodoma
Iringa
Kagera
Kigoma
Kilimandzsáró
Lindi
Manyara
Mara
Mbeya
Morogoro
Mtwara
Mwanza

Pemba North
Pemba South
Pwani
Rukwa
Ruvuma
Shinyanga
Singida
Tabora
Tanga
Zanzibar Central
Zanzibar North
Zanzibar Urban

Védelmi rendszer [szerkesztés]

Népesség [szerkesztés]

A legnagyobb város, Dar es-Salaam városközpontja

Dar es-Salaam külvárosa

Népesség: 40,213,160 (2008. július)

Korszerkezet: 0-14 év között: 43.5% (férfi 8,763,471/nő 8,719,198) 15-64 év között: 53.7% (férfi 10,638,666/nő 10,947,190) 65 év felett: 2.8% (férfi 502,368/nő 642,269) (2008)

Népesség növekedési ráta: 2.072% (2008)

Bevándorlási ráta: -1.48 bevándorló/1,000 fő (2008)

Nemek aránya: születéskor: 1.03 férfi/nő 15 év alatt: 1 férfi/nő 15-64 év között: 0.97 férfi/nő 65 év felett: 0.78 férfi/nő teljes népesség: 0.98 férfi/nő (2008)

Várható átlagéletkor: teljes népesség: 51.45 év férfi: 50.06 év nő: 52.88 év (2008)

Általános adatok [szerkesztés]

Legnépesebb települések [szerkesztés]

Bővebben: Tanzánia városai

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás [szerkesztés]

Moshi mecsete

Az ország lakosságának 44%-a 14 éven aluli gyerek. A gyerekek többsége járványok által veszélyeztetett.

Tanzániában közel 120 nyelvet használnak. A lakosság 90%-a a bantu nyelvek valamelyikét használja. A legelterjedtebb a szuahéli nyelv.

A lakosság 61%-a keresztény, 35%-a muszlim, a maradék törzsi ill. egyéb vallású. ^[1]

Szociális rendszer [szerkesztés]

Gazdaság [szerkesztés]

Bank of Tanzania irodaépületei a fővárosban (a két magas épület)

Tea-feldolgozó üzem, Rungwe

Egy piac képe, Arusha

Tanzániai banánsör

Általános adatok [szerkesztés]

Az elképesztő szegénysége és alapvető agrárius jellege ellenére Tanzánia azon afrikai államok közé tartozik, melyek lassú de stabil fejlődésen mennek át. A mezőgazdaság domináns strukturális és foglalkoztatási szerepe miatt, mindez csak fokozatos mértékben tud megmutatkozni, Tanzániában még mindig súlyos problémákat indukál a munkanélküliség, a szegénység, a területi egyenlőtlenségek, az infrastrukturális fejletlenség, a régió korábbi konfliktusos történelme, az ország nyugati részében élő menekültek, illetve a tőke- és szakemberhiány. A természeti erőforrások kihasználása ma is alapvetően pazarló, az azokból befolyó nemzeti bevételek aránytalanul alacsonyak, kiterjedt korrupciós hálózatok zabolázzák az állami és társadalmi javakat, valamint a nemzetközi segélyeket. A piacosítás és a kormányzati beruházásösztönző politika eredményei csak lassan transzformálódnak át általános életszínvonal emelkedéssé.

Gazdasági ágazatok [szerkesztés]

Mezőgazdaság [szerkesztés]

Gazdaságának alapja a mezőgazdaság (kávé, tea, szizál, gyapot, kukorica, dohány, manióka, szegfűszeg). Sokan a nomád állattenyésztésből élnek.

Ipar [szerkesztés]

Kis mennyiségben aranyat, ónt és drágaköveket bányásznak, gyémánt, sókitermelés. Élelmiszeripar, cukoripar, sörgyártás, dohányipar, cementgyártás, kőolaj-feldolgozás, cipőipar, faipar, műtrágyagyártás

Kereskedelem [szerkesztés]

Az országra jellemző egyéb ágazatok [szerkesztés]

Közlekedés [szerkesztés]

B144-es út

Tanzániában 2 vasúti rendszer van, amelyeknek a hossza 3 690 km. A vonalak egyik része a Tanzania Railway Cooperation tulajdnoa. A másik része a TAZARA (Tanzania Zambia Railways) tulajdona.

Az országban a bal a forgalom iránya.

Az országban 4 nemzetközi reptér van: