Vietnam
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Ðộc lập, tự do, hạnh phúc (Függetlenség, szabadság, boldogság) |
|||||
| Himnusz: Tiến Quân Ca | |||||
 |
|||||
| Főváros | Hanoi |
||||
| Államforma | kommunista pártállam (szocialista köztársaság) |
||||
| - Elnök | Nguyễn Minh Triết | ||||
| - Miniszterelnök | Nguyễn Tấn Dũng
|
||||
| Hivatalos nyelv | vietnami | ||||
| Függetlenség | Franciaországtól | ||||
| - kikiáltása | |||||
| - elismerése | |||||
| Terület | |||||
| - Összes | 331 689 km² (65.) | ||||
| - Víz (%) | 1,3 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2006 évi becslés | 86 116 559 (12.) | ||||
| - 1999-es évi népszámlálás | 76 323 173 | ||||
| - Népsűrűség | 253 fő/km² | ||||
| GDP | 2006 | ||||
| - Összes | 274,6 milliárd dollár (36.) | ||||
| - Egy főre jutó | 3255 dollár | ||||
| HDI (2003) | 0,704 (108.) – közepes | ||||
| Pénznem | vietnami đồng (VND) |
||||
| Időzóna | (UTC+7) | ||||
| - Nyári időszámítás | (UTC+7) | ||||
| Internet TLD | .vn |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | VN | ||||
| Hívószám | +84 |
||||
|
|
|||||
A Vietnami Szocialista Köztársaság (Cộng Hòa Xã Hội Chủ Nghĩa Việt Nam) délkelet-ázsiai ország. Északról Kína, nyugatról Laosz és Kambodzsa, keletről pedig a Vietnami-öböl határolja.
Vietnam tagja az ENSZ-nek, a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének, az ASEAN-nak, az APEC-nek és a WTO-nak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
.jpg&filetimestamp=20041116014725)
Az ország körülbelül 331 688 km2-en terül el, vagyis alig kisebb, mint Németország. Domborzatát 40-40%-ban dombok és hegyek alkotják. Sűrű erdői az ország 75%-át borítják.
Az északi országrészt döntően fennsíkok és a Vörös Folyó deltája, a középsőt hegységek, míg a délit part menti alföldek, a Dai Truong Son (központi hegyek) magasan fekvő sík vidékei, és a Mekong-delta jellemzik.
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
Éghajlata trópusi monszun. A levegő páratartalma az év során átlagosan 84%-os. Az éves csapadékmennyiség 120 és 300 cm között, a hőmérséklet pedig 5 °C és 37 °C között mozog. Két évszak létezik: a hideg, illetve a májustól októberig tartó forró és esős.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Őskor
A ma Vietnamként ismert terület a paleolitikum óta lakott. Régészek szerint mai vietnami civilizáció története a késői neolitikumban, a korai bronzkorban kezdődött, az i.e. 2000-től i. e. 1400-ig fennállt Phung-nguyen kultúrával. I.e. 1200 körül alakult ki az öntözéses rizstermesztésen alapuló, bronzeszközöket használó Dong Son kultúra Vörös-folyó síkságán. Nevezetesek az ekkor készült bronzdobok. A kultúra bronzfegyverei, szerszámai és dobjai azt mutatják, hogy a bronzmegmunkálás technológiáját helyben alakították ki, de azután érték délkelet-ázsiai hatások.
[szerkesztés] Ókor
A következő évezredekben Vietnam többnyire kínai uralom alatt állt. Voltak korai függetlenségi mozgalmak. Ilyen volt a Trưng nővéreké is. De ezek csak átmeneti eredményt hoztak. Vạn Xuân állam a Ly dinasztia elődjeinek idején független volt 544-től 602-ig. A 10. század elején a Khúc család uralma idején Vietnam autonómiát ért el, de nem volt független.
[szerkesztés] Középkor
938-ban Ngô Quyền vietnami nagyúr megverte a kínai csapatokat a Bạch Đằng folyónál és kivívta Vietnam függetlenségét 10 évszázados kínai uralom után. Đại Việt néven a Lý és a Trần dinasztiák idején az ország aranykora jött el. Virágzásának tetőpontjára a 15. században a Lê dinasztia uralkodása alatt jutott, különösen pedig Lê Thánh Tông (1460–1497) császár idején. A 11. és a 18. század között Vietnam délfelé terjeszkedett, a folyamat neve nam tiến. Közben átmenetileg meghódította Champa királyságot és a Khmer Birodalom egy részét.
[szerkesztés] Újkor
A Lê dinasztia uralmának vége felé lázadások hulláma öntötte el Vietnamot. Először a kínaiak által támogatott Mac dinasztia váltotta a Lê dinasztia hatalmát. A Mac dinasztia veresége után a Lê dinasztia császárai kerültek ismét trónra, de valóságos hatalom nélkül. A hatalom megoszlott: északon a Trịnh család, délen a Nguyễn család gyakorolta azt. Az ország négy évtizedre polgárháborúba süllyedt. Ebben az időben a Nguyễn család kiterjesztette Vietnamot dél felé a Mekong deltára, elfoglalta Champát a központi felföldön és khmer földeket a Mekong mentén. A polgárháború úgy ért véget, hogy Tây Sơn testvérek megverték mindkét felet és új dinasztiát alapítottak. Uralmuk azonban nem volt hosszú. A Nguyen urak maradékai Nguyen Anh vezetésével segítségül hívták a franciákat. Nguyen Anh egyesítette Vietnamot és megalapította a Nguyễn dinasztiát.
[szerkesztés] Franciák
Vietnam függetlenségét fokozatosan ásta alá Franciaország sorozatos katonai hódításokkal 1859 és 1885 között. Végül az ország Francia-Indokína része lett. A francia igazgatás jelentős politikai és kulturális változásokat hozott a vietnami társadalomban. Nyugati jellegű modern oktatási rendszert alakítottak ki, és széles körben propagálták a kereszténységet a vietnami társadalomban. Ültetvényes gazdálkodást vezettek be, dohányt, indigót, teát és kávét exportáltak. Az önkormányzati és polgári jogi igényeket egyre durvábban utasították el a franciák. Nacionalista politikai mozgalmak szerveződtek, melynek vezetői függetlenséget kívántak. Közéjük tartozott mások mellett Ho Si Minh. A franciák a II. világháborúig tudták fenntartani uralmukat gyarmatuk felett. A Csendes-óceánon dúló háború folyományaként a japánok 1941-ben megszállták Francia Indokínát. Francia Indokína ekkor Japán szövetségese, a náci Németország által megszállt Vichy Franciaország igazgatása alatt állt. Vietnam természeti kincseit a Japán Császárság katonai szükségleteinek szolgálatában aknázták ki.
1941-ben lett jelentős a Ho Si Minh vezetése alatt álló Viet Minh - egy kommunista és nacionalista felszabadítási mozgalom. Célja a Franciaországtól független Vietnam volt, és harcolt a japán megszállás ellen. 1945-ben Japán katonai vereséget szenvedett és megbukott vietnami bábkormánya. A Viet Minh megszállta Hanoit és ideiglenes kormányt hozott létre, amely kikiáltotta az ország függetlenségét szeptember 2-án. Ugyanabban az évben az Franciaország csapatokat küldött a francia uralom helyreállítására. Háború tört ki a Viet Minh és a francia csapatok között, amely 1954. július 20-ig tartott.
A Viet Minh súlyos veszteségeket szenvedett. A kínai és szovjet támogatás ellenére állományának harmadát elvesztette az amerikaiak és a hozzájuk hű vietnamiak által támogatott franciákkal vívott harcban. Végül azonban stratégiai győzelmet arattak a Dien Bien Phu-i csatában. Ezt követően 1954-ben, a tűzszünet kihirdetése után, a Genfben tárgyalások kezdődtek. A francia gyarmati közigazgatást felszámolták, Francia Indokínát feloszlatták. Vietnamot kettéosztották. Az északi részen megalakult Ho Shi Minh Vietnami Demokratikus Köztársasága, délen pedig Bao Dai császár Vietnam Állama. A kettő között a 17. szélességi fok mentén demilitarizált övezetet hoztak létre. Az 1954-es egyezmény kifejezetten megtiltotta harmadik erő beavatkozását.
[szerkesztés] Amerikaiak
Amerikai tanácsadói javaslatára Vietnam Állam miniszterelnöke, Ngo Dinh Diem eltávolította hatalomból Bao Dai császárt. Ennek eszköze egy meghamisított népszavazás volt, amelyet testvére, Ngo Dinh Nhu szervezett. Ezután a Vietnami Köztársaság elnöke Ngo Dinh Diem lett. A genfi egyezmények értelmében 1956-ban egész Vietnamban választást kellett volna tartani, de Diem elutasította megtartását, annak ellenére, hogy Észak ismételten felhívta a választások módjáról tartandó tárgyalásokra.
A kommunista nacionalista Nemzeti Felszabadítási Front partizánháborúba kezdett az 1950-es évek végén Észak-Vietnam támogatásával. Céljuk Diem kormányának megdöntése volt, amelyet hivatalos közleményeikben „továbbélő gyarmati rezsimnek” neveztek.
Diem maga katolikus volt, kormánya előjogokat biztosított a katolikusoknak. Betiltotta a buddhista zászló használatát, az emiatt kitört zavargásban a tömegbe lőttek. 1963-ban a buddhista válságnak nevezett tömegtüntetések sora következett. Diem ellenzése dacára testvére a pagodák ellen támadásokat szervezett, melyek közül legnevezetesebb a Xa Loi pagoda megtámadása. Az amerikaiak viszonya megromlott Diemmel, majd puccs következet, amelyben Diemet meggyilkolták.
Diem halálát katonai puccsok sorozata követte. Gyakran még egy hónapot sem bírtak ki a rezsimek a következő puccsig. Ebben a helyzetben érték el első katonai győzelmeiket a kommunisták. Hogy Vietnamot megvédje a kommunista felkelőktől, az amerikaiak növelték katonai tanácsadóik számát. 1965-ben már hadműveletekben is részt vettek amerikai erők, amelyek létszáma a csúcsponton meghaladta az 500 000-et. Az 1968-as Tet-offenzíva idején észak-vietnami csapatok délen támadtak jelentős célpontokat. A Nemzeti Felszabadítási Front kommunista erőit a Ho Shi Minh-ösvényen látták el utánpótlással, amely Laosz és Kambodzsa területén húzódott. Az amerikai elnök engedélyezte Laosz és Kambodzsa bombázását. Ezt akkor titokban tartották az amerikai Kongresszus előtt.
A növekvő veszteségek hatására és a beavatkozással szembeni hazai és nemzetközi ellenállással szembesülve az Egyesült Államok megkezdte a hadszíntér átadását a dél-vietnami katonaságnak (Nixon-doktrína); a folyamat neve vietnamizálás volt. Vegyes eredményt értek el. Az 1973. január 27-én kötött párizsi békeszerződés szerint az Egyesült Államok hivatalosan elismerte Vietnam függetlenségét az 1954-es genfi egyezmények szerint. Minden amerikai csapatot kivontak 1973. március 29-re. Ezzel a nagyobb hadműveletek véget értek, de korlátozott harcok folytak 1975 tavaszáig. Akkor az északiak hadjáratot indítottak dél ellen, amelynek a végén 1975. április 30-án elesett Saigon. Dél-Vietnam rövid ideig az északiak katonai megszállása alatt álló Dél-Vietnami Köztársasággá alakult, majd hivatalosan egyesítették a kommunisták uralma alatt álló Vietnami Szocialista Köztársasággal 1976. július 2-án.
[szerkesztés] Kommunisták
Amikor a lebombázott országban átvették a hatalmat, a vietnami kommunisták betiltották a többi politikai pártot, bebörtönözték a Dél-Vietnam tisztviselőit és katonáit, átnevelő táborba küldték őket. Kollektivizálták a mezőgazdaságot és a gyárakat. A háborútól elpusztított ország lassan épült újjá, a kommunista rezsim súlyos humanitárius és gazdasági nehézségekkel szembesült. Milliók menekültek csónakokon, nemzetközi humanitárius válságot okozva. 1979-ben a vietnami hadsereg megszállta Kambodzsát és eltávolította a hatalomból a vörös khemereket. Emiatt megromlott a viszony Kínával, amely rövid időre betört Észak-Vietnamba 1979-ben. Vietnam 1989-ben vonta ki csapatait Kambodzsából.
Történelmi változás következett be 1986-ban. A Kommunista Párt szabadpiaci reformokat vezetett be. Az állam hatalma változatlan maradt, de lehetővé vált a mezőgazdasági üzemek és más vállalkozások magántulajdona, leépítették a korlátozásokat és bátorították a külföldi tőkebefektetést. Vietnam gazdasága jelenleg a leggyorsabban növekvők közé tartozik a világon.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A Vietnami Szocialista Köztársaság egy erősen centralizált rendszerben kormányzott állam, amit nagyban meghatároz a Vietnami Kommunista Párt (Đảng Cộng Sản Việt Nam). A kormány elméletileg ugyan független a párttól, ám a gyakorlatban az esetek többségében a párt utasításait követi. Ugyan történtek arra erőfeszítések, hogy a kormány és a párt tagjai ne ugyanazon emberek közül kerüljenek ki, ez a gyakorlat manapság is jellemző.
[szerkesztés] Politikai pártok
Az országban egypártrendszer van, melynek egyetlen szereplője a Vietnami Kommunista Párt.
Habár Vietnamban nem léteznek ellenzéki pártok, a külföldi vietnami közösségek számos szervezetet hoztak létre a kormány hatalmának gyengítése érdekében, olyan országokban, mint Franciaország és az Egyesült Államok.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Vietnamot 60 tartomány és 5 város alkotja:
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
A VKP 1986-ban megrendezett hatodik kongresszusán hivatalosan is felhagytak a marxista gazdaságpolitikával, és bejelentették a đổi mới („helyreállítás”) gazdasági reformjait. Ezek sok tekintetben hasonlítottak a Kínában elindított reformokra, és hasonló eredményekre is vezettek.
Vietnam éves GDP-növekedése 1990 és 1997 között elérte a 8%-ot, 2000 és 2002 között pedig 7% körül mozgott. Ezek az eredmények a világ második leggyorsabban növekvő gazdaságává tették az országot.
Azonban a nagyfokú növekedéssel párhuzamosan nőtt a városi munkanélküliség is. Ennek oka az, hogy sok vidéki ugyanis a városokba költözik, hogy munkát találjon. A vidéki munkanélküliség becslések szerint a kritikusnak számító 35%-ot is elérheti az aratási szezonon kívül. Tovább rontja a helyzetet az állami és a külföldi tőkével működő cégek esetleges fizetésképtelensége, és a hadsereg leépítésének máig érezhető hatásai.
Bár pályázik a WTO-ba való felvételre, Vietnam még ma is szegény országnak számít egy főre levetített 3255 dolláros GDP-jével. Az infláció mértéke 2004-ben kb. 14% volt, amit a „két számjegyű” besorolás elkerülésére a kormány 9,5%-ra csökkentett.
Észrevehetően növekedett a lakosság vásárlóereje, aminek oka a magas ingatlanárakban keresendő. A fővárosban, Hà Nội-ban az ingatlanok árai elérhetik a tokiói vagy a New York-i árszínvonalat is, ami meglepő lehet annak fényében, hogy a város lakosainak átlagjövedelme átszámítva havi 18 500 forint körül mozog. Az ingatlanárak robbanásszerű növekedésével a tulajdonosok magasabb áron tudták értékesíteni ingatlanjaikat.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Vietnam városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Vietnam lakossága az 1999-es népszámlálási adatok szerint a következő nagyobb csoportokra oszlik:
- viet/kinh: 65,8 millió (86,21%)
- tay: 1,48 millió (1,94%)
- thai: 1,33 millió (1,74%)
- mường: 1,14 millió (1,49%)
- khmer: 1,06 millió (1,38%)
- hoa: 0,862 millió (1,13%)
- nung: 0,856 millió (1,12%)
- hmong: 0,787 millió (1,03%)
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Vietnam News Agency: az állami hírügynökség honlapja
- Vietnam Net: a legnagyobb vietnami portál
- Ajánlott védőoltások Vietnamban
- Living in Vietnam (angol)
- Vietnam pictures (angol): 700 db 1998–2002 között készült kép
- Vietnam Photography (angol/vietnami): vietnami fotóportál
- Fotos aus Vietnam (német)
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||
|
||||||||
|
|||||
|
||||||||||
