Honduras

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hondurasi Köztársaság
República de Honduras
Hondurasi Köztársaság zászlaja
Hondurasi Köztársaság zászlaja
Hondurasi Köztársaság címere
Hondurasi Köztársaság címere
Nemzeti mottó: "Libre, Soberana e Independiente"
"Szabad, Önálló és Független"
Nemzeti himnusz: Tu bandera es un lampo de cielo
LocationHonduras.svg

Fővárosa Tegucigalpa
é. sz. 14° 06′, ny. h. 87° 13′
Államforma Elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök Juan Orlando Hernández
Alelnök Ricardo Álvarez
Hivatalos nyelv spanyol
Beszélt nyelvek angol, garifuna, indián nyelvek
Függetlenség Spanyolországtól
Dátum 1821. szeptember 15.

Tagság A BCIE, az ENSZ, a Latin Unió és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint 6 535 344 fő (2001)[1] +/-
Rangsorban 94
Becsült 8 555 072 fő (2013. július)
Rangsorban 94
Népsűrűség 65 fő/km²
GDP 2013-ös becslés
Összes 8981 millió dollár (113)
PPP: 21 552 millió dollár
Egy főre jutó 1213 dollár (122)
PPP: 3131 dollár
HDI (2007) 0,732 (112) – közepes
Földrajzi adatok
Terület 112 492 km²
Rangsorban 102
Víz elhanyagolható%
Időzóna CST (UTC-6)
Egyéb adatok
Pénznem Hondurasi lempira (HNL)
Nemzetközi gépkocsijel HN
Hívószám 504
Internet TLD .hn

Honduras térképe

Honduras (jelentése spanyolul „Mélységek”; teljes spanyol nevén República de Honduras, IPA: reˈpuβlika ðe onˈduɾas) Magyarországnál nem sokkal nagyobb ország Közép-Amerikában. A volt spanyol gyarmat 1838-ban nyerte el teljes függetlenségét. Spanyol eredetű neve a – hajók kikötését, a horgonyvetést nehezítő – nagy tengermélységekre utal. Területének jelentős részét a Kordillerák vulkanikus láncai uralják, amelyekhez az ország északi részén – a Karib-tengerre néző, széles, mocsaras, trópusi esőerdő fedte – síkság kapcsolódik. A fejletlen agrárország földjéből ólmot, aranyat, ezüstöt, rezet és cinket bányásznak. A trópusi ültetvények legfontosabb terményei: a banán, a kávé, a cukornád, a gyapot és a dohány.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Honduras domborzati térképe
Tájkép, Choluteca

Domborzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Közép-amerikai földhídon fekvő ország a Karib-tengerrel 600 km-es, a Csendes-óceánnal 100 km-es partszakasszal érintkezik. Az ország 9/10-ét a Közép-amerikai Kordillerák hegységei borítják, amelyeket szűk völgyek és fennsíkok tagolnak. A legmagasabb hegyek az ország nyugati részén emelkednek. A karibi és csendes-óceáni partokon mocsaras síkságok húzódnak. Legmagasabb pontja a Lempira megyében emelkedő, a 2800 méteres magasságot is meghaladó Cerro Las Minas (más néven Pico Celaque), amelynek magasságáról különböző forrásokban különböző adatok olvashatók.[2][3][4]

Vízrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb folyók:

  • Río Patuca
  • Río Ulúa
  • Río Choluteca
  • Río Negro
  • Río Coco
  • Río Goascorán
  • Río Talgua
  • Río Culmí
  • Río Wuampú
  • Río Guayape
  • Río Boquerón
  • Río Tinto
  • Río Cangrejal

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A országban a trópusi éghajlat uralkodik. Az évi középhőmérséklet 25 °C. Az évi csapadék mennyisége 1000 és 2000 mm között mozog. Az északi part valamivel szárazabb, mint az ország többi része. A hegyvidékek némileg hűvösebbek, mint az alacsony területek.

1998 novemberében a hurrikán súlyos károkat mért az országra.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hondurasnak változatos növény és állatvilága van. Több mint 6000 szövetes növény található, ebből 630 orchidea, ezen kívül 250 kétéltű és hüllőfaj, több mint 700 madárfaj, és 110 emlősfaj, melynek fele denevér.

Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Honduras élővilága

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cusuco Nemzeti Park

Hondurasban a nemzeti parkok és természetvédelmi területek megtalálhatók minden tájon. Összesített területük 25 000 km². Az alábbi felsorolásban csak a legkönnyebben látogathatók szerepelnek[5]:

  • Barbareta Tengeri Nemzeti Park (Bay Islands) - papagájhalak és más különös, ritka élőlények.
  • Capiro-Calentura Nemzeti Park - nagy darab esőerdő az északi parton, a spanyol gyarmatosítás korai korszakából származó emlékekkel.
  • Celaque Nemzeti Park - nagyon magas hegycsúcsokon fenyvesek és hévízű források.
  • Cerro Azul - nehezen megközelíthető helyen hévízű források, különleges barlangok.
  • Cusuco Nemzeti Park - kvézál (quetzal) madár.
  • La Muralla - ez is a kvézál madárról nevezetes.
  • La Tigra - Honduras első nemzeti parkja (1980), de már az ötvenes évek elejétől természetvédelmi terület volt.

Ez korántsem teljes felsorolás. Van még ezen kívül is sok nemzeti park, bioszféra rezervátum, állatrezervátum, és az egész Moskitia (Moszkitó part) nevű táj védelem alatt áll.

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO természeti világörökségnek nyilvánította a Río Plátano Bioszféra-rezervátumot.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Copán romjai a maja civilizáció idejéből

Honduras területe az európaiak megjelenése előtt a Maja Birodalom része volt. Partjait először Kolumbusz pillantotta meg 1502 augusztusában, de meghódítására csak Mexikó elfoglalása után, 1524-ben került sor. Függetlenségét 1821-ben vívta ki, de a térség többi államához hasonlóan belépett a Közép-amerikai Egyesült Tartományok nevű államszövetségbe, amelynek felbomlása után, 1838-ban lett önálló. A Hondurasi Köztársaságot 1838-ban kiáltották ki. Alig több mint másfél évszázados történelme során 140 véres, illetve vértelen puccsot élt át az ország, az alkotmányát tizenötször fogalmazták újra.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Államforma: elnöki köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország 18 megyére (spanyolul departamento) oszlik, melyek a következők:

HondurasDivisions.png
  1. Atlántida
  2. Choluteca
  3. Colón
  4. Comayagua
  5. Copán
  6. Cortés
  7. El Paraíso
  8. Francisco Morazán
  9. Gracias a Dios
  10. Intibucá
  11. Islas de la Bahía
  12. La Paz
  13. Lempira
  14. Ocotepeque
  15. Olancho
  16. Santa Bárbara
  17. Valle
  18. Yoro

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros, Tegucigalpa
Ojojona temploma

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország népessége 8 555 072 fő, melynek 54%-a városokban él. A népességnövekedés 2,32%-os, az írástudatlanság 23,8%-os. A lakosság 90%-a mesztic, 7%-a indián (maja, lenka, pipil, paja, miszkito stb.), 2%-a fekete, 1%-a pedig fehér.

Legnépesebb városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvi összetétel, vallási összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, de beszélik még az angolt, és több indián nyelvet is. A lakosság 97%-a római katolikus, 3%-a pedig protestáns vallású.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Banképület, Tegucigalpa, HSBC Bank
A banán az egyik legfontosabb exportcikke az országnak

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága: agrárország.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság saját szükségletére kukoricát, rizst és babot termeszt. A jórészt külföldiek tulajdonában lévő ültetvényekről banán, kávé, cukornád, dohány és gyapot kerül a világpiacra. Jelentős az USA-ba irányuló garnélarák- és homárexport.[6]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdag ásványkincskészleteit (nikkel, arany, jód, ólom és vasérc) külföldi, főleg amerikai társaságok tartják ellenőrzés alatt.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy főút képe, Tegucigalpa

Az ország közlekedési hálózata – hasonlóan a többi térségbeli országhoz – még eléggé kiépítetlen. A vasúthálózat hossza 699 km, a közúthálózaté 13 603 km. Ezenkívül még 12 repülőtér és 6 kikötő van az országban.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományos stílusú épület, Choluteca

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keresztény körmenet a nagyhét alatt

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Hagyomány és néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Roatán szigetének (Karib-tenger) egy tengerpartja

Javasolt oltások a Hondurasba utazóknak:

Malária ellen gyógyszer van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Carías nemzeti stadion

Hondurasban igen népszerű a labdarúgás. A hondurasi labdarúgó-válogatott eddig háromszor jutott ki labdarúgó-világbajnokságra, ám csoportjából egyszer sem jutott tovább.[7]

Az ország legjelentősebb rangadója a két legnagyobb szurkolótáborral rendelkező csapat, az Olimpia és a Motagua összecsapása. Mindkettő együttes otthona a főváros, Tegucigalpa.[8]

Magyarországon az egyik legismertebb hondurasi sportoló Luis Ramos, aki a Debreceni Lokiban is játszott, mely bejutott a 2009–2010-es BL-be. Ramos azt nyilatkozta, hogy hosszú ideje nem volt ilyen eredményes országának egy játékosa sem, és országáért focizik.

Világviszonylatban is kiemelkedő játékos Wilson Palacios, aki jelenleg az angol Stoke City FC játékosa, középpályás poszton, de korábban játszott a Tottenhamben is.

Ünnepnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Újév (január 1.)
  • Az amerikai ország napja (április 14.)
  • a munka ünnepe (május 1.)
  • a függetlenség napja (szeptember 15.)
  • Morazán születésnapja (október 3.)
  • Kolumbusz napja (október 12.),
  • a hadsereg napja (október 21.)
  • Karácsony (december 25-26.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az 1988-as és a 2001-es népszámlálás eredményei (spanyol nyelven) (PDF). INE. (Hozzáférés: 2014. július 11.)
  2. Parque Nacional Celaque (spanyol nyelven). Hondurastips. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
  3. Celaque ofrece la montaña mas alta de Honduras (spanyol nyelven). La Tribuna, 2007. május 6. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
  4. Cerro Las Minas, Honduras. Peakbagger. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
  5. http://honduras.com/travel/parks/
  6. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  7. Honduras válogatottjának adatlapja a FIFA honlapján (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 26.)
  8. Lo que no sabías del clásico Olimpia-Motagua (spanyol nyelven). El Heraldo, 2012. október 18. (Hozzáférés: 2014. július 26.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Honduras témájú médiaállományokat.