Honduras
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: nincs | |||||
| Himnusz: Tu bandera es un lampo de cielo | |||||
 |
|||||
| Főváros | Tegucigalpa |
||||
| Államforma | Elnöki köztársaság | ||||
| - Elnök | Manuel Zelaya Rosales | ||||
| - Alelnök | Elvin Ernesto Santos
|
||||
| Hivatalos nyelv | spanyol | ||||
| Beszélt nyelvek | spanyol, angol, indián nyelvek | ||||
| Függetlenség | Spanyolországtól | ||||
| - Dátum | 1821. szeptember 15. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 112 492 km² (102.) | ||||
| - Víz (%) | elhanyagolható | ||||
| Népesség | |||||
| - 2006-os évi becslés | 7 326 496 (96.) | ||||
| - 2000-es évi népszámlálás | 6 975 204 | ||||
| - Népsűrűség | 65 fő/km² | ||||
| GDP | 2005-ös becslés | ||||
| - Összes | 8981 millió dollár (113.) PPP: 21 552 millió dollár |
||||
| - Egy főre jutó | 1213 dollár (122.) PPP: 3131 dollár |
||||
| HDI (2003) | 0,667 (116.) – közepes | ||||
| Pénznem | Hondurasi lempira (HNL) |
||||
| Időzóna | CST (UTC-6) | ||||
| Internet TLD | .hn |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | HN | ||||
| Hívószám | +504 |
||||
| A BCIE, az ENSZ és az OAS tagja. | |||||
|
|
|||||
Honduras (jelentése spanyolul „Mélységek”; teljes spanyol nevén República de Honduras, [reˈpuβlika ðe onˈduɾas]) Magyarországnál nem sokkal nagyobb ország Közép-Amerikában. A volt spanyol gyarmat 1838-ban nyerte el teljes függetlenségét. Spanyol eredetű neve a – hajók kikötését, a horgonyvetést nehezítő – nagy tengermélységekre utal. Területének jelentős részét a Kordillerák vulkanikus láncai uralják, amelyekhez az ország északi részén – a Karib-tengerre néző, széles, mocsaras, trópusi esőerdő fedte – síkság kapcsolódik. A fejletlen agrárország földjéből ólmot, aranyat, ezüstöt, rezet és cinket bányásznak. A trópusi ültetvények legfontosabb terményei: a banán, a kávé, a cukornád, a gyapot és a dohány.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzata
A Közép-amerikai földhídon fekvő ország a Karib-tengerrel 600 km-es, a Csendes-óceánnal 100 km-es partszakasszal érintkezik. Az ország 9/10-ét a Közép-amerikai Kordillerák hegységei borítják, amelyeket szűk völgyek és fennsíkok tagolnak. A legmagasabb hegyek az ország nyugati részén emelkednek. A karibi és csendes-óceáni partokon mocsaras síkságok húzódnak. Legmagasabb pontja: Las Minas, 2865 méter.
[szerkesztés] Vízrajza
Fontosabb folyók:
- Río Patuca
- Río Ulúa
- Río Choluteca
- Río Negro
- Río Coco
- Río Goascorán
- Río Talgua
- Río Culmí
- Río Wuampú
- Río Guayape
- Río Boquerón
- Río Tinto
- Río Cangrejal
[szerkesztés] Éghajlata
A országban a trópusi éghajlat uralkodik. Az évi középhőmérséklet 25 °C. Az évi csapadék mennyisége 1000 és 2000 mm között mozog. Az északi part valamivel szárazabb, mint az ország többi része. A hegyvidékek némileg hűvösebbek, mint az alacsony területek.
1998 novemberében a hurrikán súlyos károkat mért az országra.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
Hondurasnak változatos növény és állatvilága van. Több mint 6000 szövetes növény található, ebből 630 orchidea, ezen kívül 250 kétéltű és hüllőfaj, több mint 700 madárfaj, és 110 emlősfaj, melynek fele denevér.
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
Hondurasban a nemzeti parkok és természetvédelmi területek megtalálhatók minden tájon. Összesített területük 25 000 km2. Az alábbi felsorolásban csak a legkönnyebben látogathatók szerepelnek[1]:
- Barbareta Tengeri Nemzeti Park (Bay Islands) - papagájhalak és más különös, ritka élőlények.
- Capiro-Calentura Nemzeti Park - nagy darab esőerdő az északi parton, a spanyol gyarmatosítás korai korszakából származó emlékekkel.
- Celaque Nemzeti Park - nagyon magas hegycsúcsokon fenyvesek és hévízű források.
- Cerro Azul - nehezen megközelíthető helyen hévízű források, különleges barlangok.
- Cusuco Nemzeti Park - kvézál (quetzal) madár.
- La Muralla - ez is a kvézál madárról nevezetes.
- La Tigra - Honduras első nemzeti parkja (1980), de már az ötvenes évek elejétől természetvédelmi terület volt.
Ez korántsem teljes felsorolás. Van még ezen kívül is sok nemzeti park, bioszféra rezervátum, állatrezervátum, és az egész Moskitia (Moszkitó part) nevű táj védelem alatt áll.
[szerkesztés] Természeti világörökségei
Az UNESCO természeti világörökségnek nyílvánította a Río Plátano Bioszféra-rezervátumot.
[szerkesztés] Történelme
A partjait először Kolumbusz pillantotta meg, de meghódítására csak Mexikó elfoglalása után, 1524-ben került sor. Függetlenségét 1821-ben vívta ki, de a térség többi államához hasonlóan belépett a Közép-amerikai Egyesült Tartományok nevű államszövetségbe, amelynek felbomlása után, 1838-ban lett önálló. A Hondurasi Köztársaságot 1838-ban kiáltották ki. Alig több mint másfél évszázados történelme során 140 véres, illetve vértelen puccsot élt át az ország, az alkotmányát tizenötször fogalmazták újra.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az ország 16 megyére (spanyolul departamento) oszlik, melyek a következők:
- Atlántida
- Choluteca
- Colón
- Comayagua
- Copán
- Cortés
- El Paraíso
- Francisco Morazán
- Gracias a Dios
- Intibucá
- Islas de la Bahia
- La Paz
- Lempira
- Ocotepeque
- Olancho
- Santa Bárbara
- Valle
- Yoro
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Elnökök
Bővebben: Honduras elnökeinek listája[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Honduras hadereje[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
Az ország népessége 6 249 598 fő, melynek 54%-a városokban él. A népességnövekedés 2,32%-os, az írástudatlanság 23,8%-os. A lakosság 90%-a mesztic, 7%-a indián, 2%-a fekete, 1%-a pedig fehér.
[szerkesztés] Legnépesebb városok
Bővebben: Honduras városai[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, de beszélik még az angolt, és több indián nyelvet is. A lakosság 97%-a római katolikus, 3%-a pedig protestáns vallású.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdasága
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A lakosság saját szükségletére kukoricát, rizst és babot termeszt. A jórészt külföldiek tulajdonában lévő ültetvényekről banán, kávé, cukornád, dohány és gyapot kerül a világpiacra. Jelentős az USA-ba irányuló garnélarák- és homárexport.
[szerkesztés] Ipar
Gazdag ásványkincskészleteit (nikkel, arany, jód, ólom és vasérc) külföldi, főleg amerikai társaságok tartják ellenőrzés alatt.
[szerkesztés] Kereskedelem
Exporttermékek: kávé, banán, garnéla, homár, hús, cinkérc, fa. Importtermékek: műszaki felszerelések és járművek, ipari nyersanyagok, vegyszerek, üzemanyag, élelmiszerek, energia. Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Salvador, Mexikó, Guatemala, Németország, Belgium, Japán.
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
Az ország közlekedési hálózata – hasonlóan a többi térségbeli országhoz – még eléggé kiépítetlen. A vasúthálózat hossza 699 km, a közúthálózaté 13 603 km. Ezenkívül még 12 repülőtér és 6 kikötő van az országban.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények
- Kulturális világörökségnek nyilvánították Copán maja romjait.
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyomány és néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepnapok
- Újév (január 1.)
- Az amerikai ország napja (április 14.)
- a munka ünnepe (május 1.)
- a függetlenségnapja (Szeptember 15.)
- Morazán születésnapja (október 3.)
- Kolumbusz napja (Október 12.),
- a hadsereg napja (Október 21.)
- Karácsony (December 25-26).
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||
|
||||||||
