Turks- és Caicos-szigetek
| Turks- és Caicos-szigetek | |||
|
|||
| Nemzeti mottó: Each Endeavouring, All Achieving |
|||
![]() |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Cockburn Town | ||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Királynő | II. Erzsébet brit királynő | ||
| Kormányzó | Gordon Wetherell | ||
| Miniszterelnök | Galmo Williams | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Becsült | 19 500 fő (2003) | ||
| Népsűrűség | 45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 430 km² | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | USA dollár (USD) |
||
| Hívószám | 1-649 | ||
|
|
|||
A Turks- és Caicos-szigetek Kuba mellett található szigetek, amely Nagy-Britannia tengerentúli területe. 30 nagyobb korallszigetből (6 lakott) és számtalan apró szirtből áll. A legmagasabb pont a 49 m-es Blue Hills.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Felfedezését Juan Ponse de Leon spanyol hajósnak tulajdonítják, aki 1512-ben járt a szigeteken. Mások azonban úgy vélik, hogy Kolumbusz Kristóf első útja során, 1492-ben ide is eljutott. A hosszú ideig tartó spanyol és francia rivalizálás után az első telepesek az angolok voltak, akik a Bahama-szigetekről költöztek át a lakatlan szigetekre 1678-ban. 1959-ben önkormányzatot kapott, majd 1976-ban tovább szélesítették az autonómiát. Területének egy részét bérbe adták az amerikaiaknak, akik Nagy Turk szigetén rakétamegfigyelő, valamint haditengerészeti bázist tartanak fenn, a Dél Caicon-szigeten pedig az amerikaiak parti őrség egységei állomásoznak.
[szerkesztés] Gazdasága
A művelt területeken belső fogyasztásra kukoricát, babot, trópusi gyümölcsöket és zöldségféléket termelnek.
Szerény kivitelre a halászat, langusztafogás, kagyló- és szivacsgyűjtés, valamint a sólepárlás termékei kerülnek.
Jelentős bevételt hoz az idegenforgalom, valamint az off-shore banki szolgáltatás.
A közszügségleti cikkek jelentős részét importálják, fő kereskedelmi és idegenforgalmi partnere az USA.
[szerkesztés] Nyelv
A szigeten angolul beszélnek.
[szerkesztés] Népcsoportok
A szigeten többségben vannak a mulattok (feketék és fehérek keverékei). Élnek még feketék és egyéb más származású népcsoportok.
[szerkesztés] Vallások
A lakosság 40%-a baptista. A metodista vallást a szigetek 16%-a gyakorolja. Anglikán vallású 18%-a a szigetek lakossága. A maradék 26% egyéb protestáns.
[szerkesztés] Közlekedés
- Közutak hossza: 121 km
- Repülőterek száma: 5
- Kikötők száma: 2
[szerkesztés] Turizmus
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:
[szerkesztés] Sport
Bővebben: Turks- és Caicos-szigeteki labdarúgó-válogatott
[szerkesztés] Források
- A világ országai, Nyír.Kart Bt., 2008
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||
|
||||||||


