Észak-Írország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Észak-Írország
Northern Ireland
Észak-Írország zászlaja
Észak-Írország zászlaja
Észak-Írország címere
Észak-Írország címere
Nemzeti himnusz: God Save the Queen
Nemzeti dal: Londonderry Air/Derry Air
Europe location N-IRL.png

Fővárosa Belfast
é. sz. 54° 35′ 27″, ny. h. 5° 50′ 24″
Legnagyobb város Belfast
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
Uralkodó II. Erzsébet brit királynő
Miniszterelnök David Cameron
Első miniszter Peter Robinson
Hivatalos nyelv angol (de facto), ír, ulster scots
Alapítás 1921. május 3.
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Becsült 1 741 600 fő (2006)
Népsűrűség 122 fő/km²
GDP
Összes 33,2 milliárd font
PPP: 2002
Egy főre jutó 19 603 font
Földrajzi adatok
Terület 13 843 km²
Időzóna GMT (UTC+0)
BST (UTC+1)
Egyéb adatok
Pénznem észak-ír font (GBP)
Hívószám +353 48 +44 28
Internet TLD [[..ie, .uk]]

Észak-Írország térképe

Észak-Írország Nyugat-Európában található tartomány, az Egyesült Királyság része. A tartomány fővárosa, és egyben legnépesebb települése Belfast.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ír-sziget északi részén fekszik.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legmagasabb pont: Sileve Donard, 852 m.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Írország történelme

Írországot 1536-ban csatolta Anglia területéhez VIII. Henrik. Az ország továbbra is megőrizte parlamentjét és külön közigazgatása valamint bíróságai voltak, mégsem maradt szuverén állam. Csupán törvénykezdeményezési joggal rendelkezett, törvényei csak akkor léptek hatályba, ha azokat az angol és az ír titkos tanács elfogadta, nem módosíthatta vagy utasíthatta el az angol Privy Council által alkotott, az ír ügyekre vonatkozó törvényeket. Az angol parlament is alkotott olyan törvényeket, amelyek Írország gazdaságára hátrányosak voltak. A helyi végrehajtó hatalom szervezetében a tisztségek nagy részét angolok töltötték be (főleg a hasznot hajtó, pénzért megvehető ún. szinekatúrahivatalokat). A katolikus többségű Írországban mindez igen erős ellenállásba ütközött. 1641 októberében északon, Ulsterben fegyveres felkelés tört ki, amit rövid életű katolikus konföderáció követett Kilkennyben. Oliver Cromwell, Anglia lordprotektora 1652-re minden ellenállást letört.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Írország 26 kerületből áll:

  1. Antrim
  2. Ards
  3. Armagh (város)
  4. Ballymena
  5. Ballymoney
  6. Banbridge
  7. Belfast (város)
  8. Carrickfergus
  9. Castlereagh
  10. Coleraine
  11. Cookstown
  12. Craigavon
  13. Londonderry (város)

Northern Ireland - Local Government Districts.png

  1. Down
  2. Dungannon és South Tyrone
  3. Fermanagh
  4. Larne
  5. Limavady
  6. Lisburn (város)
  7. Magherafelt
  8. Moyle
  9. Newry and Mourne
  10. Newtownabbey
  11. North Down
  12. Omagh
  13. Strabane

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Zárójelben a népesség 2001-es adatai szerepelnek.)

Vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Írország lakosságának vallási megoszlása (2008)

A katolikus írek és a protestáns angolok közötti vallási ellentét igazából az ír és az angol nacionalizmus közötti ellentétet takarja.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]