Röghegység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A röghegységek felszíni képződmények, évmilliókkal ezelőtt keletkeztek kétféle módon: gyűrődéssel, amelyeket később a természeti erők lekoptattak, vagy vetődéssel jöttek létre. Legtöbbjüket a Variszkuszi hegységrendszerbe vagy a Kaledóniai-hegységrendszerbe soroljuk.

Kialakulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vetődéssel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kontinensek belsejében röghegységek elsődlegesen is létrejöhetnek: itt már eleve ridegek a kőzetek, tehát húzó- vagy nyomóerő hatására eltörnek. A törések közötti rögök emelkedhetnek ill. süllyedhetnek, vagyis vetődhetnek. Az ilyen típusú hegységek általában nem túl nagy magasságúak: pl. Dunántúli-középhegység, és az Északi-középhegység egy része.

Lánchegységekből hosszú idő után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt a felszín lepusztul, a már merev kőzetekből álló hegység az újabb nyomó- vagy húzóerők hatására összetöredeznek és vetődnek. Általában a lepusztulás ellenére is viszonylag nagy területű és magas hegységek tartoznak ide. Pl. Skandináv-hegység, Urál, Appalache.

Felszín[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány hideg övben fekvő hegységtől eltekintve ezek nem nyúlnak fel a hóhatárig, tehát felszínüket elsősorban a folyók alakítják. Legtöbbször lekoptatott, lekerekített felületűek.

Ásványkincsek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felső szint ércei legtöbbször már lepusztultak, legfeljebb csak folyóhordalékban fordulnak elő. Bányászható a középső szint, vagyis az urán és az ón, esetleg nagyon erős lepusztulás esetén a nikkel, a króm, a vas és a platina Pl. Urálban. Ha a röghegység üledékes kőzeteket is tartalmaz, mint a mészkő és a dolomit, akkor az üledékes rétegek között különböző minőségű és vastagságú szénrétegek is előfordulhatnak.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]