Feröer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Føroyar
Feröer

Feröer zászlaja Feröer címere
Nemzeti mottó: nincs
Himnusz: Tú alfagra land mítt
Főváros	Tórshavn é. sz. 62°00′ ny. h. 06°47′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	alkotmányos monarchia
- Királynő	II. Margit
- Miniszterelnök	Jóannes Eidesgaard
Hivatalos nyelv	feröeri, dán
Autonómia	A Dán Királyság autonóm területe
- autonómia
Terület
- Összes	1399[1] km² (189.)
- Víz (%)	0,5[2]
Népesség
- 2007. decemberi évi becslés	48 463[3]  (208.)
- Népsűrűség	34,6 fő/km² (169.)
GDP	2005-ös becslés
- Összes	PPP: 1 mrd dollár
- Egy főre jutó	PPP: 22 000 dollár (2001)
HDI (2005)	0,949[4] (14.) – magas
Pénznem	feröeri korona (DKK)
Időzóna	GMT (UTC+0)
- Nyári időszámítás	EST (UTC+1)
Internet TLD	.fo
Nemzetközi gépkocsijel	FO
Hívószám	+298

Feröer vagy Feröer-szigetek (feröeriül Føroyar, dánul Færøerne) egy középkor óta lakott vulkáni eredetű szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén, Skócia és Izland között. Neve magyarul Juh-szigeteket jelent.

A feröeriek – a grönlandiakhoz hasonlóan – külön nemzetnek számítanak a Dán Királyságon belül. Feröer 1948 óta széleskörű autonómiával rendelkezik, és két képviselőt delegál a dán parlamentbe. Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak. Hagyományosan kapcsolatokat ápol Izlanddal, Grönlanddal, a Shetland- és az Orkney-szigetekkel valamint a Hebridákkal.

Parlamentje, a Løgting az egyik legrégebbi a világon. Fővárosa és legnagyobb városa Tórshavn; nemzetközi repülőtere a Vágar szigetén található Vágari repülőtér.

A szigetcsoport területe 1399 km²; 18 szigete egy kivétellel mind lakott. A gazdaság alapja a 19. század óta a halászat és halfeldolgozás, de a juhtenyésztés és gyapjúfeldolgozás is komoly hagyományokkal rendelkezik.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 2 Népesség 3 Történelem 4 Politika 5 Közigazgatás 6 Közlekedés 7 Gazdaság 8 Kultúra 9 Sport 10 Hivatkozások 10.1 Lásd még 10.2 Jegyzetek 10.3 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

A szigetcsoport – Izlandhoz hasonlóan – a Grönlandtól Skóciáig húzódó vulkanikus tenger alatti hátságon emelkedik. Egy 36 millió évvel ezelőtt működött hatalmas rétegvulkán maradványa.

A vulkánmaradványt a jégkorszak egy részében összefüggő jégtakaró fedte. A jégsapkákból minden irányba leereszkedő gleccserek U-alakú gleccservölgyeket vájtak ki, amelyek a vulkánmaradványt részekre szabdalták. A szigetcsoport ma 18 szigetből áll, amelyeket néhány km, esetenként néhány száz méter széles tengerszorosok választanak el. A szigetek partvonala rendkívül tagolt.

Feröer legmagasabb csúcsa a Slættaratindur (882 m) Eysturoy szigeten. A szigetek domborzatát jégformálta, merész sziklagerincek és csúcsok, és köztük széles, U-alakú völgyek jellemzik. A szigeteket alkotó bazaltrétegek kelet felé lejtenek, a nyugati partokon gyakran több száz méter magas sziklafalakat találunk.

Feröer éghajlata a Golf-áramlatnak köszönhetően a földrajzi szélességéhez képest enyhe. Tórshavnban az évi középhőmérséklet 6,6 °C (januárban 3 °C, júliusban 11 °C), az évi csapadékmennyiség eléri az 1500 mm-t.

A szigeteken nincsenek erdők, fák csak a településeken nőnek. Az aljnövényzet tundra jellegű, mohák, gombák, zuzmók, fűfélék alkotják. Védettebb völgyekben változatos virágos növények, köztük apró orchideák is élnek.

[szerkesztés] Népesség

Feröer népessége 2007. december 31-én 48 463 fő volt, ez az ország területére vetítve 34,6 fő/km²-es népsűrűséget jelent.^[3]

A lakosság 98%-a dán állampolgár, azaz feröeri (92%), dániai (6%) vagy grönlandi születésű^[2]. A külföldiek közül a legtöbben az izlandiak, a norvégok és a lengyelek vannak.

A feröeri a legkisebb germán nyelv. A 20. században az élet minden területén uralkodóvá vált, így a dán már inkább csak közvetítő nyelvként játszik szerepet.

Feröer népessége a viking kortól a 18. századig 4000 fő körül ingadozott. Ekkor a mélytengeri halászat megjelenése és az egészségügy általános fejlődése gyors népességnövekedést indított el (a lakosság 200 év alatt megtízszereződött), amit csak az 1990-es évek elejének gazdasági válsága által kiváltott kivándorlás akasztott meg. Napjainkban a népesség lassan, de folyamatosan nő.

Ma majdnem minden feröeri keresztény. 84%-uk az evangélikus Feröeri Népegyház és kb. 10-15% a testvérgyülekezetek tagja. A többiek az egyéb keresztény felekezethez tartoznak^[2]. Az első feröeri nyelvű bibliafordítás 1948-ban jelent meg^[5].

A legismertebb templomok az Olaf-templom és a Magnus-dóm Kirkjubøurban, valamint a Tórshavni dóm és a régi fatemplomok.

[szerkesztés] Történelem

Feröer területén az első lakosok ír szerzetesek voltak 625 körül, ez azonban viszonylag kis csoportot jelentett.

A bevándorlás fő időszaka a 9. század volt, amikor Norvégiából érkeztek telepesek. Az első telepes a Feröeriek sagája szerint Grímur Kamban volt. Az északiak honfoglalása két fő hullámból állt: először norvégiai menekülők, majd írországi és skóciai vikingek érkeztek.

A kereszténységet 1000 körül vették fel a feröeriek Sigmundur Brestisson hatására, és II. (Szent) Olaf norvég király uralkodása alatt erősödött meg véglegesen - ezért ünneplik őt halála emléknapján, Ólavsøka ünnepén. Feröer 1035-től kezdve Norvégiához tartozott, ezután lett Feröer püspökének székhelye Kirkjubøur, ahol több műemlék őrzi a kor emlékét (pl. a Magnus-dóm, amely a Világörökség várólistáján szerepel). 1298-ban kapták a feröeriek a norvég királytól alaptörvényüket, a Juh-levelet. 1380-tól a dán-norvég perszonálunió révén Dániához kötődik.

A reformáció 1538-ban érte el a szigeteket. Az ez utáni időszak a dán nyelv egyeduralmát és Feröer történetének legsötétebb korszakát jelentette. Ezen lényegesen az 1814-es Kieli béke sem változtatott, ami a perszonálunió felbomlása után a szigeteket Dánia uralma alatt hagyta.

1846-ban V. U. Hammershaimb megalkotta az írott feröeri nyelvet. 1856-ban Nólsoyar Páll törekvései célt értek, és megszűnt a dán királyi kereskedelmi monopólium. A függetlenségi törekvések megerősödtek, előbb kulturális, majd a 20. század elejétől politikai formában.

A II. világháború folyamán baráti brit védnökség alá került, és minden addiginál szélesebb körű autonómiát kapott. Tárgyalások után 1948-ban Dánia törvényben szavatolta az önrendelkezést. Dánia 1972-es EK-belépése során Feröer kívül maradt a szervezeten, így ma sem tagja az Európai Uniónak.

[szerkesztés] Politika

Az 1035-től kezdve norvég fennhatóság alatt levő szigetek a dán-norvég perszonálunió folytán 1380 óta politikailag Dániához kötődnek, és máig a Dán Királysághoz tartoznak. 1852-ben újjáalakították ezeréves parlamentjüket, a Løgtinget.

1948 óta Feröer széleskörű autonómiát élvez a Dán Királyságon belül: saját zászlóval rendelkezik, valamint 2005 óta saját kül- és biztonságpolitikát is folytathat. A politikai pártok részben a Dániához való viszony alapján határozzák meg magukat, de a Løgtingben gyakoriak a két oldalt átívelő koalíciók.

Feröer – Dániával ellentétben – nem tagja az Európai Uniónak. A dán parlamentbe (Folketing) és az Északi Tanácsba két-két tagot delegál. A NATO radarállomást működtet Mjørkadalur közelében. Feröernek nincs saját hadserege.

Az államfő II. Margit dán királynő, kormányfő a szociáldemokrata Jóannes Eidesgaard.

[szerkesztés] Közigazgatás

Feröer közigazgatásilag 34 községre (kommuna, helyi önkormányzattal rendelkező közigazgatási egység) oszlik, melyekben mintegy 120 település található. Hagyományosan van hat földrajzi régió („sýslur”) is, amelyek ma már csak rendőrségi körzetek, de továbbra is élnek a köztudatban.

Választásokat három szinten tartanak: a községekben, Feröeren (a Løgting képviselőit) és Dániában (a Folketingbe két képviselőt delegál Feröer). 2007-ig hét választási körzet volt, melyek megegyeztek a régiókkal azzal a különbséggel, hogy Streymoy régió egy északi és egy déli körzetre oszlott – ezeket azonban összevonták, így ma egész Feröer egy választókörzetet alkot.^[6]

[szerkesztés] Közlekedés

Feröer legfontosabb közlekedési gócpontjai a Vágari repülőtér, illetve a tórshavni kikötő. A nemzeti légitársaság, az Atlantic Airways 9 külföldi célállomáson^[7] kívül belföldi helikopterjáratokat is indít, a Norröna nevű autókomp pedig több külföldi kikötővel teremt kapcsolatot.

Az úthálózat csaknem teljesen aszfaltozott. A három legnagyobb és további három viszonylag nagy sziget (melyeken összesen a lakosság 80%-a él) között tenger alatti alagutak, hidak és töltések biztosítanak szárazföldi összeköttetést, további két nagy szigetet korszerű kompok kapcsolnak be a hálózatba. A közúthálózathoz minden település csatlakozik, kivéve azt a hét apró szigetet, ahol csak egy-egy település található.

[szerkesztés] Gazdaság

Feröer gazdaságát egyértelműen a halászat és halfeldolgozás dominálja: az éves fogás meghaladja a félmillió tonnát^[8], és a halászati termékek adják az export 94%-át^[9]. Ez a szektor foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót, és a halfeldolgozó üzemek az ország minden pontján megtalálhatók. A mélytengeri halászaton kívül hagyományos partmenti halászatot is folytatnak.

Sok vitát vált ki a Feröeren ma is folyó cetvadászat, amelynek évente átlagosan 6-700 hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfin esik áldozatul^[10].

A mezőgazdaság legfontosabb ága a hagyományos juhtenyésztés: a húst szívesen fogyasztják, a gyapjúból pedig exportképes termékek készülnek. Ezen felül szarvasmarhát, baromfit tartanak a hazai piac ellátására.

Az ipari tevékenység a halfeldolgozáson kívül a hajójavításra és a kézműiparra koncentrálódik. Az elektromos áramot hő- és vízerőművekben állítják elő. Nagy reményeket fűznek a feltételezett tenger alatti kőolajlelőhelyekhez.

Fontos még megemlíteni az idegenforgalmat (a legtöbb vendég Dániából érkezik) és a bélyegkiadást (Postverk Føroya).

[szerkesztés] Kultúra

Feröer kulturális központja Tórshavn, a főváros. Ezen belül is fontos megemlíteni az Észak Házát, az ország legfontosabb rendezvényközpontját.

A nemzeti ünnep az Ólavsøka július 28-29-én.

A feröeri lánctánc és a hozzá tartozó régi balladák egész Európában egyedülálló értéket képviselnek: egyetlen más nép sem tudott középkori szokásokat ennyire élő formában megőrizni. A lánctánc nem csak a népi hagyományok bemutatása, hanem napjainkban is a mindennapi élet szerves része.

A klasszikus zenét egy szimfonikus zenekar és egy ismert kórus mellett Feröer zeneszerzői alakítják, akik gyakran merítenek ihletet a balladakincsből. Nyaranta népszerű könnyűzenei fesztiválokat tartanak, a legjelentősebb a G! Festival. A feröeri zenei élet számos fiatal tehetséggel büszkélkedhet.

A feröeri irodalom V. U. Hammershaimbnak köszönheti születését, aki megalkotta a feröeri írásos nyelvet. A nemzetközileg legismertebb feröeri író William Heinesen, aki egyébként dánul írt. Az első író, aki feröeri nyelven írt, és számos világnyelvre lefordították, az ő barátja volt, Heðin Brú. A magyar közönség számára Heinesen egyik regénye hozzáférhető Elkárhozott muzsikusok címmel.

A feröeri képzőművészet csak a 20. század elején alakult ki, a nemzeti öntudatra ébredés éveiben. A legjelentősebb feröeri festő és „a feröeri festészet atyja” Sámal Mikines (1906-1979). Fontos megemlíteni az önercképeiről ismert Ruth Smitht és Ingálvur av Reynit, akinek műveit a koppenhágai Statens Museum for Kunst is kiállítja.

A feröeri művészet legátfogóbb gyűjteményének a Listasavn Føroya (Feröeri Művészeti Múzeum) ad otthont.

Feröer színvonalas oktatási rendszerrel rendelkezik. A több tudományágat oktató Feröeri Egyetem mellett két főiskola és a Feröeri Népfőiskola alkotják a felsőoktatás gerincét.

[szerkesztés] Sport

Több, mint 13 000 feröeri sportol aktívan egyesületben. A labdarúgás és az evezés mellett főként a teremsportok örvendenek nagy népszerűségnek, mindenekelőtt a kézilabda, a röplabda és az úszás. Feröer törekszik a NOB tagság elnyerésére, de egyelőre még csak paralimpiákon indulhat.

Feröer nemzeti sportja az evezés hagyományos feröeri csónakkal. Az év fénypontja az Ólavsøka ünnepén megrendezett regatta, ahol országos bajnokokat is hirdetnek.

A szigetek első labdarúgócsapata 1892-ben alakult. Feröer 1988 óta az UEFA és a FIFA tagja. Minden nagyobb település rendelkezik futballpályával.

Feröer úszónői 1988 óta vannak jelen a paralimpiai játékokon, és azóta számos érmet szereztek. 2000-ben Sydneyben négy érmet nyert Heidi Andreasen, akit 2002-ben a világon az év fogyatékkal élő sportolójának választottak.

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Lásd még

• feröeriek
• feröeri nyelv

[szerkesztés] Jegyzetek

1. ^ Faroe Islands (angol nyelven). The World Factbook. CIA, 2007. május 15. (Elérés: 2007. május 27.)
2. ^ ^{a b c} Factsheet (angol nyelven). faroestamps.fo, 2006. augusztus 18. (Elérés: 2007. május 27.)
3. ^ ^{a b} Changes in population, by village/city, month, immigration and emigration (angol nyelven). Hagstova Føroya, 2008. február 13. (Elérés: 2008. február 16.)
4. ^ Dánia (Feröerrel és Grönlanddal együtt)
5. ^ Anker Eli Petersen: 1000 Years of Christianity (angol, német, francia, dán, feröeri nyelven). tjatsi.fo, 2005. október 20. (Elérés: 2007. május 27.)
6. ^ National election January 2008 (angol nyelven). The Representation of the Faroes in London, 2007. december 19. (Elérés: 2007. december 30.)
7. ^ Atlantic Airways (angol nyelven). Atlantic Airways. (Elérés: 2007. június 10.)
8. ^ Total catch in live weight by fishing zones and species (angol nyelven). Hagstova Føroya, 2007. június. (Elérés: 2007. június 10.)
9. ^ Foreign trade - a high degree of trading (angol nyelven). Hagstova Føroya, 2007. január 2. (Elérés: 2007. június 10.)
10. ^ Faroe Islands in Figures 2006 (angol nyelven) (PDF) pp. 28. Hagstova Føroya, 2006. június. (Elérés: 2007. június 10.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Hivatalos

• Dán Királyság – a Feröerről szóló oldalak (angol, német, francia nyelven)
• Feröeri kormány (angol nyelven)
• Feröeri Nemzeti Bank (angol nyelven)
• Feröeri Statisztikai Hivatal (angol nyelven)
• Turisztikai Hivatal (angol nyelven)

Általános

• Faroeislands.dk - Jón Fossá személyes Feröer-honlapja – részletes leírás és fotók minden egyes településről (angol nyelven)
• Faroestamps.fo - Feröeri Posta – átfogó információkkal földrajzról, történelemről, természetről (angol és részben német, francia nyelven)
• Minden feröeri település és településrész fekvése – minden elképzelhető írásmódot figyelembe véve
• Webkamerák
• Posta Ákos István: Ismeretlen európai miniállam - A Feröer-szigetek (magyar nyelven)

Képek A fenti általános linkek mellett további érdekes fotóalbumok:

• Faroephoto.com – egy feröeri fotós albuma (angol nyelven)
• psp-info.dk/faroe – Erik Christensen honlapja (dán nyelven)
• SlideArt - Feröer-képek – Sven Strumann fotós albuma
• Atlantic Airways - légifotók – néhány száz légifotó Feröerről
• Faroe-Islands.de – három fotóalbum (német nyelven)
• Skulin.fo/myndasavn – a „feröeri sulinet” albuma (feröeri, de könnyen kezelhető nyelven)

Videó

• Észak-Atlanti vacsora – Béres Dániel és Andits Petra filmje (Real Media formátum, 32 perc)

Hírek

• Útvarp Føroya – a feröeri rádió hírszolgálata (angol nyelven)
• Faroeislands.org.uk - „Faroese News now Available in English“ – hírlevél (angol nyelven)

Északi Tanács
Dánia | Finnország | Izland | Norvégia | Svédország
Társult tagok: Feröer | Grönland | Åland