Pisztráng
A pisztráng a Salmonidae család Salmoninae alcsaládjába tartozó egyes édesvízi halfajok köznyelvi neve. A köznyelv a pisztráng elnevezést használja néhány, nem ide tartozó halfaj megnevezésére, mint pl. Cynoscion nebulosus (pöttyös tengeri pisztráng). A pisztrángok húsa olajos.[1] gazdag A és D-vitaminban, illetve Omega-3 zsírsavakban.
Tartalomjegyzék |
Leírásuk [szerkesztés]
A pisztrángok a nyílt hólyagú halak rendjének lazacfélék családjába tartoznak. Testük általában rövid, oldalt összenyomott, az orr rövid, elmetszett. Ekecsontja rövid, háromszögletű, 3-4 foggal hátulsó szegélyén, mig nyelén erős fogak kettős sorával. Háta olajzöld, oldalai sárgászöldek, fekete és narancspiros, néha kékes színnel szegett foltokkal. Hasa fehér.
Hátúszója legtöbbször olajzöld, páros úszói és alfelúszója borsárgák, gyakran feketével festtettek. Színe különben igen változatos. A pisztrángok közül a legnagyobbak akár 1 méter hosszúra és 25 kg. súlyúra is megnőhetnek.
Európában mindenütt otthonos, Magyarországon is számos faja él, hegyi és havasi folyóvizeinknek, hideg tavainknak értékes hala. Nem vándorol, októbertől januárig ívik. Ikrái számára kis gödröket váj a meder talajában és a termékenyítés után azokat befedi. Igen ügyesen és gyorsan úszik, nagyon óvatos. Rovarokkal táplálkozik, de megeszi a csigákat, férgeket és kisebb halakat is. Húsa igen ízletes, finom.
A szivárványos pisztráng különlegessége, hogy eredetileg 2-3 évet töltöttek a tengerben a fiatal példányok, mielőtt felúsztak volnak Észak-Amerika folyóiba ívni.
Jelentőségük [szerkesztés]
A pisztrángok jelentős szerepet töltenek be a táplálékláncban, számos vadállat - pl. barna medve, ragadozó madarak - táplálékának fontos részét alkotja. Gazdasági jelentősége is nagy, a világ számos országába telepítették be, illetve számos halnevelde tenyészt pisztrángokat.
Magyarországon csak a sebes pisztráng őshonos, de 1885-től a szivárványos pisztrángot is betelepítették az országba. Ma elsősorban az Északi középhegység, a Bakony és az Alpokalja tavai és patakjai jelentik a sebes pisztráng és a szivárványos pisztráng fő előfordulási helyét[2]. A 1990-es években a Dunántúlon lévő Viszló-patak pisztrángállománya országos hírű volt, de a környékbeli bauxitbányászat leállítása után a patak is elapadt. Szilvásváradon, a Szinva-patak völgyében 1933-tól alapított tenyészet tartja fenn a hazai állományt[3], a telepített populációk mellett szökött pisztrángok élnek a Szinva-, Bódva- és a Bán-patakban is.
Fajai [szerkesztés]
A pisztráng nevet általában a Salmoninae alcsalád hét neme közül háromnak a fajaira alkalmazzák: Salmo, Oncorhynchus és Salvelinus.
- Salmo nemzetség
- Dalmát pisztráng, Salmo obtusirostris
- Sebes pisztráng, Salmo trutta
- Tavi pisztráng, Salmo trutta lacustris
- Török pisztráng, Salmo platycephalus
- Márványos pisztráng, Salmo trutta marmoratus
- Ohrid pisztráng, Salmo letnica
- Örmény pisztráng, Salmo ischchan
- Oncorhynchus nemzetség
- Apacs pisztráng, Oncorhynchus apache
- Japán lazac, Oncorhynchus masou
- Orgyilkos pisztráng, Oncorhynchus clarki
A fajnak 15 elismert alfaja van. - Gila pisztráng, Oncorhynchus gilae
- Arany pisztráng, Oncorhynchus aguabonita
- Szivárványos pisztráng, Oncorhynchus mykiss
- Mexikói arany pisztráng, Oncorhynchus chrysogaster
A fajnak 8 alfaja ismert, amelyek Mexikó északi részén élnek és még nem lettek hivatalosan besorolva és elnevezve.
- Salvelinus nemzetség
- Sarkvidéki szemling, Salvelinus alpinus
- Pataki pisztráng, Salvelinus fontinalis
- Aurora pisztráng, Salvelinus fontinalis timagamiensis
- Bikapisztráng, Salvelinus confluentus
- Dolly-völgyi pisztráng, Salvelinus malma
- Tavi pisztráng (Salvelinus), Salvelinus namaycush
- Ezüst pisztráng, † Salvelinus fontinalis agassizi (kihalt)
Forrás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Trout című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ „What's an oily fish?”, Food Standards Agency, 2004. június 24.
- ↑ a magyarországi pisztrángok előfordulási helyeinek leírás
- ↑ [1]
