Venceslaus Ulricus Hammershaimb
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| V. U. Hammershaimb | |
 |
|
| Született |  Feröer, Sandavágur[1]1819. március 25.[1] |
| Elhunyt |  Dánia, Koppenhága1909. április 8.[1] |
| Nemzetisége | feröeri |
| Foglalkozása | lelkész, filológus |
Venceslaus Ulricus Hammershaimb (Sandavágur, 1819. március 25. – Koppenhága, 1909. április 8.), ismertebb nevén V. U. Hammershaimb vagy Venzel Hammershaimb feröeri evangélikus lelkész és filológus, a modern írott feröeri nyelv megteremtője.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Apja, Jørgen Frantz Hammershaimb jogász 1806-ban telepedett le Feröeren. Hammershaimb a Vágar szigetén fekvő Sandavágurban született. 1831-ben Koppenhágába ment továbbtanulni. 1839-től a Koppenhágai Egyetem hallgatója volt. Jóllehet családja apai ágon német származású volt, és harmadik generáció óta dán, ő feröerinek érezte magát, és ezzel elköteleződött a nyelv mellett is.
1841-ben egy rövid látogatásra visszatért a szigetekre, majd 1847-ben immár végzett teológusként[1] egy egész évre, hogy a feröeri nyelv különböző nyelvjárásait tanulmányozza. 1853-ban további kutatásokba kezdett, majd 1855-től Észak-Streymoyon lett lelkész.[1] Az év végén elmondott szilveszteri prédikációja történelmi jelentőséget nyert, mivel az evangéliumot anyanyelvén olvasta fel, ami akkor elképzelhetetlen volt. (A hivatalos egyházi nyelv egészen 1939-ig a dán maradt.)
Ugyanebben az évben feleségül vette Christiane Gad-ot, Pram Gad esperes lányát. 1862-ben az eysturoyi Nesben lett lelkész, majd 1867-től Feröer esperese.[1] 1866-ban a Løgting tagjává választották, ahol három perióduson keresztül politizált. 1878-ban visszaköltözött Dániába, Sjælland szigetére, ahol Lyderslevben végzett lelkészi szolgálatot.[1] 1897-ben költözött feleségével Koppenhágába, ahol a halál is érte 90 éves korában.
Jó barátja és levelezőpartnere volt Nikolai Frederik Severin Grundtvig dán teológus, filológus, költő és politikus.
[szerkesztés] Tevékenysége
1846-ban írta meg feröeri helyesírását, ami apróbb változtatásokkal ma is érvényes. Nyomtatásban először 1891-ben jelent meg.
Ezt követően a régi feröeri balladák rendszerezett kiadásába fogott, valamint a Feröeriek sagáját is kiadta kortárs feröeri nyelven, ezzel a modern feröeri irodalom alapjait is lerakta.
[szerkesztés] Művei
- 1851: Sjúrðar Kvæði
- 1855: Færøske Kvæder, Koppenhága; 2. kiadás, Feröer 1969
- 1884: Føroyingasøga. Tórshavn - 137 old. (további kiadások 1919 és 1951)
- 1891: Færøsk Anthologi I. Tekst samt historisk og grammatisk Indledning, Koppenhága; 3. utánnyomás, Tórshavn 1991 (576 old., a szigetek leírása, feröeri történelem és életmód, nyelvtan; szöveggyűjtemény - balladák, mondák és szólások -, próza, nyelvészeti értekezések)
- 1891: Færøsk Anthologi II. Ordsammling og Register (szerk. Jakob Jakobsen), Koppenhága; 3. utánnyomás, Tórshavn 1991 (467 old., átfogó feröeri-dán szógyűjtemény, valamint név- és helynévmutató az I. kötethez és az 1851-es és 1855-ös művekhez, jegyzetekkel és pontos hivatkozásokkal)
- 1990: Havfrúgv ; Nykur. Tórshavn: Føroya skúlabókagrunnur, 1990 (22 old., tankönyv)
[szerkesztés] Családja
Szülei Armgarð Maria szül. Egholm és Jørgen Frantz (vagy Frants) Hammershaimb Tórshavnból. Felesége Elisabeth Christiane Augusta szül. Gad Koppenhágából.[1]
[szerkesztés] Hatása
Arcképe szerepelt az 1964-ben bevezetett 100 koronás bankjegyen[2] (a címletet 2003 óta más grafikával bocsátják ki[3]).
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Rövid életrajz egyik leszármazottja honlapján (dán)
- Életrajz, Dansk biografisk Lexikon (dán)
- Profilja, Løgtingið 150 - Hátíðarrit, p. 280 (feröeri)
