1878
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| 1878 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1878 |
| Ab urbe condita | 2631 |
| Bahái naptár | 34 – 35 |
| Berber naptár | 2828 |
| Bizánci naptár | 7386 – 7387 |
| Buddhista naptár | 2422 |
| Burmai naptár | 1240 |
| Etióp naptár | 1870 – 1871 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1933 – 1934 |
| Shaka Samvat | 1800 – 1801 |
| Kali juga | 4979 – 4980 |
| Holocén naptár | 11878 |
| Iráni naptár | 1256 – 1257 |
| Japán naptár | 2538 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4574–4575 |
| Kopt naptár | 1594 – 1595 |
| Koreai naptár | 4211 |
| Muszlim naptár | 1294 – 1296 |
| Örmény naptár | 1327 ԹՎ ՌՅԻԷ |
| Thai szoláris naptár | 2421 |
| Zsidó naptár | 5638 – 5639 |
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek
Évek: 1873 – 1874 – 1875 – 1876 – 1877 – 1878 – 1879 – 1880 – 1881 – 1882 – 1883
Tartalomjegyzék |
Események [szerkesztés]
Határozott dátumú események [szerkesztés]
- március 3. – Oroszország San Stefanóban békét köt Törökországgal.
- június 13.–július 13. – Az európai nagyhatalmak berlini kongresszusa. (A kongresszus lezárta az orosz csapatok győzelmével végződő 1877–78-as orosz–török háborút és rendezte az új balkáni hatalmi viszonyokat. Felhatalmazást adott Ausztria-Magyarországnak a török birodalom részét képező Bosznia és Hercegovina, valamint a novibazári szandzsák katonai megszállását.)
- július 29. – Az Osztrák–Magyar Monarchia megkezdi Bosznia és Hercegovina megszállását. (A császári és királyi XIII. hadtest báró Joseph Philippovich von Philippsberg táborszernagy irányításával Boszniában, báró Stephan von Jovanovic altábornagy vezette 18. közös gyaloghadosztály Hercegovinába kezdi meg a bevonulást.)
- augusztus 19. – A Monarchia csapatai elfoglalják Szarajevót.
- augusztus 31. – Árvíz Miskolcon, amely Magyarország legtöbb emberéletet követelő áradása lett.
- október 15. – Miközben a horvát-szlavón határőrvidék felszámolása keretében átszervezik a határőrezredeket, a horvát szábor feliratban követeli Bosznia-Hercegovina, Dalmácia és Fiume egyesítését Horvátországgal.
- október 20. – A Monarchia befejezi Bosznia-Hercegovina okkupálását és pacifikálását. (A nehézségek miatt végül 300 ezres osztrák-magyar hadsereg 3.300 katonát veszít csatában. A megszállt területen horvát jogrendet vezetnek be.)
- november 4. – A Zirc-Pilis-Pásztó apátsághoz kötik a szentgotthárdi ciszterci apátságot.
Határozatlan dátumú események [szerkesztés]
- az év folyamán – Tiszasüly határában, Sajfoknál megépül Magyarország első belvízszivattyú-telepe. (A várakozással ellentétben a szivattyúk nem voltak képesek rövid időn belül maradéktalanul átemelni a belvizeket, így a vállalkozás csődbe ment.)[1]
Az év témái [szerkesztés]
1878 a vasúti közlekedésben [szerkesztés]
1878 a jogalkotásban [szerkesztés]
Születések [szerkesztés]
- január 9. – Rudnay Gyula festőművész († 1957)
- január 12. – Molnár Ferenc, író, drámaíró († 1952)
- február 1. – Hajós Alfréd, olimpiai bajnok úszó, építész († 1955)
- február 14. – Barta Ernő, magyar festő és grafikus († 1956)
- április 9. – Grossmann Marcell, matematikus († 1936)
- május 8. – Pentelei Molnár János festőművész († 1924)
- július 6. – Eino Leino, finn költő, újságíró († 1926)
- július 19. – Balatoni Károly, úszó, vízilabdázó, birkózó, sportvezető († 1945)
- szeptember 19. – Sipőcz Jenő, ügyvéd, Budapest polgármestere, majd főpolgármestere († 1937)
- szeptember 19. – Stromfeld Aurél vezérezredes, az Osztrák–Magyar Monarchia vezérkari tisztje, a Tanácsköztársaság idején a Magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke († 1927)
- október 10. – Julier Ferenc, katonatiszt, 1919-ban vezérkari főnök, katonai szakíró († 1944)
- október 21. – Krúdy Gyula, író († 1933)
- november 9. – Szemere Árpád, magyar operaénekes, rendező († 1933)
- november 15. – Reinitz Béla, magyar zeneszerző, zenekritikus († 1943)
- november 17. – Lise Meitner, osztrák-svéd atomfizikusnő († 1968)
- november 30. – Márffy Ödön, magyar festőművész, grafikus († 1959)
- december 18. (vagy december 6.) – Joszif Sztálin Dzsugasvili († 1953)
Halálozások [szerkesztés]
- január 8. – Dömötör János királyi tanfelügyelő, a Kisfaludy-társaság tagja, költő (* 1843)
- január 24. – Pieter Bleeker holland orvos és ichthiológus (* 1819)
- január 25. – Chappon Lajos vívómester, honvédtiszt (* 1802)
- február 7. – IX. Piusz pápa (eredeti neve: Giovanni Mastai-Ferretti) ez eddigi leghosszabb pontifikátusú pápa (* 1792)
- március 28. – Darmay Viktor költő, író (* 1850)
- május 17. – Kovács Sebestény Endre orvos, sebész, az MTA tagja (* 1814)
- június 5. – Balás Teofil Ferenc Benedek rendi szerzetes, gimnáziumigazgató (* 1795)
- június 9. – Szkalnitzky Antal építész (* 1836)
- június 9. – Balogh Zoltán földbirtokos, költő (* 1833)
- június 10. – Fogarasi János nyelvtudós (* 1801)
- június 13. – Carl Stål svéd entomológus volt, aki a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) tanulmányozására specializálódott (* 1833)
- augusztus 8. – Baldácsy Antal országgyűlési képviselő (* 1803)
- november 3. – Medve Imre, magyar festő és író (* 1813)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Oprán Emese: Víz és társadalom Magyarországon, 1853-1880. In.: História. XXXII. évf., 6-7. sz., 43. p.

