Csehország

Cseh Köztársaság
Česká republika
Csehország zászlaja Csehország címere
Nemzeti mottó: Pravda vítězí (csehül: Az igazság győzedelmeskedik) Nemzeti himnusz: Kde domov můj
Fővárosa	Prága
é. sz. 50° 5′, k. h. 14° 28′50.0833333333, 14.4666666667
Államforma	parlamentáris köztársaság
Vezetők
Köztársasági elnök	Miloš Zeman
Miniszterelnök	Petr Nečas
Hivatalos nyelv	cseh
Beszélt nyelvek	szlovák
Függetlenség	1993. január 1.
EU-csatlakozás	2004. május 1.
Tagság	EU, NATO, ENSZ
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	78
Becsült	10 474 607 fő (2009-es)
Rangsorban	78
Népsűrűség	133 fő/km²
GDP	2008 (forrás: IMF)
Összes	220 335 millió dollár (40) PPP: 273 070 millió dollár
Egy főre jutó	25 934 dollár (36)
HDI (2006)	0,897 (35.) – magas
Földrajzi adatok
Terület	78 866 km²
Rangsorban	115.
Víz	2%%
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Cseh korona (CZK)
Nemzetközi gépkocsijel	CZ
Hívószám	420
Internet TLD	.cz
Németország Lengyelország Szlovákia Magyarország Ausztria M o r v a o r s z á g B   o   h   é   m   i   a S z i l é z i a PRÁGA Děčín Liberec Ústí nad Labem Plzeň Hradec Králové Ostrava Brno Olomouc České Budějovice Duna Elba Sněžka

Csehország, illetve hivatalos nevén a Cseh Köztársaság (csehül Česká republika vagy röviden Česko) Közép-Európa egyik állama. Kelet felől Szlovákiával, északról Lengyelországgal, nyugatról Németországgal és délről Ausztriával határos. A Cseh Köztársaság alapvetően három történelmi régióra osztható: a történelmi Csehországra (Čechy, latinul Bohemia), Morvaországra (Morava) és Cseh-Sziléziára (České Slezsko), amelyek azonban már nagyon régóta együtt fejlődtek.

Csehország tagja az Európai Uniónak, a NATO-nak és az ENSZ-nek.

Földrajz

Kiszögellések

Aši-kiszögellés, Frýdlanti-kiszögellés, Šluknovi-kiszögellés, Broumovi-kiszögellés, Javorníki-kiszögellés, Osoblahai-kiszögellés és Břeclavi-kiszögellés (Thayai háromszög).

Domborzat

Csehország domborzati térképe

A cseh táj nagyon változatos. A nyugati részen (a történelmi Csehországban) található Cseh-medence fő folyói az Elba és a Moldva (csehül Vltava). A medencét peremhegységek veszik körbe – például Šumava, Érchegység, Szudéták. Ez utóbbiban, a lengyel határon található az ország legmagasabb pontja, a Sněžka (1602 m).

Az ország keleti részén fekvő Morva-medencét a Cseh-Morva-dombvidék választja el a Cseh-medencétől.

Vízrajz

Az Elba Děčín közelében

Csehország szárazföldi ország, folyói három különböző tengerbe ömlenek:

• a Balti-tengerbe az Odera mellékfolyói;
• az Északi-tengerbe az Elba, a Moldva és mellékfolyóik;
• a Fekete-tengerbe a Morva és mellékfolyói.

Éghajlat

Csehország éghajlata kontinentális. Az évi középhőmérséklet 8 °C. Februári középhőmérséklet 0,5 °C, a júniusi 18,6 °C, míg a júliusi 20 °C.

Prágában az évi csapadékmennyiség 508 mm.

Természetvédelem

Csehország nemzeti parkjai:

• Krkonošský národní park, területe: 363 km² (1963), Liberecký kraj, Královéhradecký kraj
• Národní park Podyjí, területe: 63 km² (1991), Jihomoravský kraj
• Národní park Šumava, területe: 685,2 km² (1991), Jihočeský kraj, Plzeňský kraj
• Národní park České Švýcarsko, területe: 79 km² (2000), Ústecký kraj

Történelem

A híres Károly-híd Prágában

Karlštejn

Csehország 1918 előtt

A mai Csehország területén az őskorban jóval kevesebben éltek, mint a délebbi, melegebb vidékeken, ám mindamellett szép számú lelet került elő a középső paleolitikumtól kezdve (főleg Morvaország területén). Az i. e. 2. évezredben Csehország a La Tène kultúra befolyása alatt állt. Az első nem csak ásatásokra alapozó ismeretek a i. e. 2. századból valók, ekkor a kelta boiok ellenőrizték a területet. Valószínűleg innen ered Csehország másik elnevezése, a latin Bohemia is. A kelták az i. e. 1. században a hódító germán törzsek elől elvándoroltak. A helyüket a szvéb törzsszövetségbe tartozó nyugati germán törzsek foglalták el, köztük a markomannok, akik i. e. 80 körül érkeztek ide.

A Római Birodalom határa Dunánál volt, így különösebb hatása nem volt a területre. A népvándorlás során Csehország területén az úgynevezett keleti germán népek is megfordultak, köztük a legfontosabbak a vandálok és a keleti gótok voltak.

Az 5. századtól kezdve jelentek meg Csehország területén a szláv törzsek, ám a legnagyobb hullámban csak a 6. században érkeztek. Az első államszervezet Csehország területén Szamo fejedelemsége volt, amely az avarok hatalmát volt hivatott ellensúlyozni. A fejedelemség Szamo 658-as halálát követően felbomlott.

A 8. század végére a terület a Frank Birodalom határmezsgyéjére került. Ekkor alakult ki egy újabb hatalom a térségben, a Morva Fejedelemség („Nagymorva Birodalom”), amely a mai Morvaország területén helyezkedett el. Ekkor kezdődött meg a kereszténység terjedése Morvaországban, amelyben nagy szerepe volt a keletről érkező, szláv nyelveket is beszélő Cirillnek és Metódnak. Ezzel párhuzamosan, 880 körül kezdett kialakulni a Cseh Fejedelemség is, amely a Frank Birodalom vazallusaként működött. A Morva Fejedelemség végül a magyarok jövetelével bomlott fel.

929-ben a Přemysl-házi I. Vencel cseh fejedelem uralma alatt folytatódott a kereszténység terjedése. 1030-ban a cseh fejedelmek bekebelezték Morvaországot, majd 1085-től II. Vratiszláv cseh fejedelem a királyi címet is elnyerte. 1092-től a cseh uralkodók azonban ismét hercegi rangban voltak a német–római császár hűbéresei.

1198-ban I. Ottokár (1198–1230) szerezte meg az örökös királyi rangot. Uralkodása idején Csehország komoly fejlődésnek indult, fia (II. Ottokár) befolyása alá került Ausztria. II. Ottokár pályázott a német-római császári címre, ám Habsburg Rudolf - IV. (Kun) László magyar király segítségével - 1278-ban a morvamezei csatában legyőzte őt, és meggátolta efféle törekvéseit. A 13. században sok német telepes érkezett Csehországba, felfejlesztve a nagy középkori városokat, mint Kutná Hora, Jihlava vagy Nemecky Brod (a mai Havlíčkův Brod). 1306-ban kihalt a Přemysl dinasztia, a helyét a Luxemburg-ház vette át. Megkezdődött Csehország aranykora.

A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt (1347–1378, (IV. Károly német-római császárt) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a prágai érsekséget. 1348-ban megalapította a prágai Károly Egyetemet, a Német-római Császárság, és egyúttal Közép-Európa első egyetemét. Prága hamar Európa egyik kulturális központjává vált. Rengeteg földet juttatott az egyháznak – később ezek visszaadása lett a husziták egyik fő követelése.

Csehország a 15. századtól kezdve a Habsburgok birodalmának része lett. Földjén a harmincéves háború és a napóleoni háborúk fontos csatáit vívták. A 19. században a cseh nemzeti mozgalom megerősödött, de ugyanakkor Prága a német kultúra igen jelentős központja volt.

Lásd még: Csehország uralkodóinak listája.

Csehszlovákia része

Csehszlovákia 1928-ban

A független Csehszlovák Köztársaságot 1918-ban alapították, miután az első világháborúban összeomlott az Osztrák–Magyar Monarchia. Az új állam részei Csehország, Morvaország, Szilézia, Szlovákia és Kárpátalja voltak jelentős német, magyar, lengyel és rutén nyelvű kisebbséggel. Mivel nem biztosítottak semmiféle területi politikai autonómiát e kisebbségeknek, erőteljes támogatói lettek minden törekvésnek, amelynek Csehszlovákia felbomlasztása volt a célja. Adolf Hitler e körülményt használta ki és Konrad Heinlein Szudétanémet Nemzeti Szocialista Pártjának támogatásával megszerezte a nagyrészt német nyelvű Szudétavidéket az 1938-as müncheni egyezménnyel. Lengyelország magához csatolta a lengyelek által lakott Český Těšín környékét. Magyarország az első bécsi döntés nyomán Szlovákia és Kárpátalja egy részét kapta meg.

Szlovákia és Kárpátalja nagyobb autonómiát kapott, az államot átnevezték „Cseh-Szlovákiára”. Szlovákia 1939 márciusában különvált és saját jogán csatlakozott a hitleri koalícióhoz. A maradék cseh területet megszállta Németország és létrehozta ott az úgynevezett Cseh-Morva Protektorátust. A Protektorátus a Harmadik Birodalom része volt, elnöke és miniszterelnöke a náci birodalmi protektor alárendeltje volt. Kárpátalja Kárpátukrán Köztársaság néven 1939. március 15-én kinyilvánította függetlenségét, de ugyanaznap megszállta Magyarország és másnap saját területéhez csatolta. A németek körülbelül 390 000 csehszlovák állampolgárt, közte 83 000 zsidót megöltek vagy kivégeztek, százezreket küldtek börtönbe, koncentrációs táborba vagy kényszermunkára. Prágától északra Terezinben német koncentrációs tábor működött. A náci megszállás elleni cseh ellenállási mozgalom legnevezetesebb tette Reinhard Heydrich náci vezető meggyilkolása volt Prága elővárosában 1942. május 27-én. A száműzetésben működő csehszlovák kormány és hadserege a szövetségesek oldalán harcolt (Nagy-Britanniában, Észak-Afrikában, Közel-Keleten és Szovjetunióban). A megszállás 1945. május 9-én ért véget a szovjet és amerikai csapatok érkeztével és a prágai felkeléssel.

1945-46-ban csaknem az egész csehszlovákiai német kisebbséget, mintegy 2 700 000 embert, kitelepítettek Németországba és Ausztriába. A még ottmaradottak és az 1945 nyarán elkövetett tömeggyilkosságokat túléltek közül németek tízezreit börtönözték be, küldték büntetőtáborba vagy kényszermunkára. Mintegy 250 000 német maradhatott. Ők a nácikkal szembeni ellenállás aktív résztvevői voltak, illetve nélkülözhetetlenek a gazdasági életben. Később többségük emigrált. A magyarokkal szemben teljesen hasonló bánásmód érvényesült. Az intézkedések jogi alapja az úgynevezett Beneš-dekrétumok volt, amelyek máig érvényesek, és terhelik egyfelől Csehország és Németország, másfelől Szlovákia és Magyarország viszonyát.

A szovjetek által szervezett népszavazás eredményeként Kárpátalja nem tért vissza csehszlovák uralom alá, hanem az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság része lett 1946-ban, mint annak Kárpátontúli Területe.

Csehszlovákia nehéz körülmények között próbálta eljátszani a kelet és nyugat közötti híd szerepét. Gyorsan nőtt a Csehszlovák Kommunista Párt népszerűsége. Ennek oka volt a csalódás Nyugatban a müncheni egyezményben játszott szerepe miatt és az általános szovjetbarát érzelem azon szerep miatt, amit a németek alóli felszabadításban játszottak. Az 1946-os választásokon a szavazatok 38%-ával a kommunistáké lett a legnagyobb párt a csehszlovák parlamentben. Gyorsan konszolidálódtak a viszonyok. Döntő lépés történt 1948 februárjában. Az akkori eseményeket a kommunisták forradalomnak, az antikommunisták hatalomátvételnek nevezik. A kommunista Népi Milícia átvette az ellenőrzést Prága kulcsfontosságú létesítményei fölött és új, tisztán kommunistákból álló kormány alakult.

A következő negyvenegy évben Csehszlovákia kommunista ország volt a keleti blokkon belül. A társadalomban jelentős átalakulás történt. A kommunista kormány teljesen államosította az árutermelést és bevezette a tervgazdaságot. A gazdaság gyorsan nőtt az 1950-es és 1960-as években, lassabban az 1970-es években és növekedési problémákba ütközött az 1980-as években. Az 1950-es években rendkívül elnyomó politika érvényesült (számos kirakatpert rendeztek), valamivel nyitottabb és toleránsabb az 1960-as években. Ennek csúcspontja az 1968-as prágai tavasz volt Alexander Dubček vezetésével, amikor megpróbálták létrehozni az "emberarcú szocializmust" és közel kerültek a politikai pluralizmus bevezetéséhez. Ennek erőszakkal vetett véget a Varsói Szerződés csapatainak 1968. augusztus 21-i bevonulása. 1989-ig a politikai vezető réteg visszatért az elnyomás politikájához, minden rendelkezésére álló eszközzel kényszerítette ki a lakosság passzivitását.

A Cseh Köztársaság

Csehország történelmi régiói

██ Bohémia

██ Morvaország

██ Cseh-Szilézia

1989 novemberében a békés bársonyos forradalomban Csehszlovákia visszatért a demokráciához. A szlovák nemzeti törekvések egyre erősödtek 1993. január 1-jéig, amikor békésen különvált Csehország és Szlovákia. Mindkét országban gazdasági reformokat vezettek be és privatizáltak a piacgazdaság kialakítása érdekében. Ennek eredményeként Csehország nagy gazdasági fejlődésnek indult, nagyrészt a Németországból beérkező befektetőknek köszönhetően. Demokratikus politikával és sikeres gazdaságpolitikával elérték azt, hogy a cseh főváros, Prága legyen Közép-Európa egyik legnagyobb pénzügyi központja, valamint leglátogatottabb városa.

1991-től a Cseh Köztársaság a visegrádi négyek tagja (eredetileg nem saját jogán, hanem Csehszlovákia részeként), 1995-től az OECD-nek is tagja. A Cseh Köztársaság a NATO-hoz 1999. március 12-én, az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Csehország parlamentális köztársaság

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Csehország elnöke, Václav Klaus és Oroszország kormányfője, Vlagyimir Putyin

Az ország államfője jelenleg Václav Klaus. Az államfőt a parlament választja meg. A parlament két Házból áll. A hivatali ideje 5 évre szól.

A Cseh Köztársaság jogalkotó testülete a parlament. A parlamenti képviselők vagy képviselőcsoportok, a szenátus, a kormány és a regionális hatóságok javaslatokat tehetnek új törvényekre, illetve a meglévő törvények módosítására. Az állami költségvetésre, illetve a nemzeti számlák zárolására vonatkozóan csak a kormány terjeszthet elő törvényjavaslatot, és az ilyen törvények elfogadásáról csak a képviselőház dönthet. A kormánynak azonban joga van minden javasolt törvénnyel (törvénytervezettel) kapcsolatban kifejezni véleményét. A törvényjavaslatokat először a képviselőház vitatja meg, illetve szükség szerint módosítja. A törvény elfogadásához a jelenlévő képviselők egyszerű többsége szükséges.

A képviselőház elnöke a törvényjavaslatot a szenátus elé terjeszti, melynek mindössze 30 nap áll rendelkezésére a törvényjavaslat megvitatására. Ennek az időszaknak a végére a szenátusnak el kell fogadnia, el kell utasítania, vagy módosítva vissza kell küldenie a törvényjavaslatot a képviselőháznak. Ha a szenátus elfogadja a törvényjavaslatot, vagy úgy dönt, hogy nem vitatja meg, akkor a törvényt elfogadottnak kell tekinteni, és továbbítani kell aláírásra a köztársasági elnöknek.

Csehországban a parlament kétkamarás; a Képviselőházból (200 fő) és a Szenátusból (81 fő) áll, a képviselőket 4 éves időtartamra, míg a szenátorokat 6 éves időtartamra választják. A 2010 májusában lezajlott képviselőházi választások eredményei alapján a a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) végzett az élen (56 mandátum – 22,08%), második pedig a Polgári Demokrata Párt (ODS) lett (53 mandátum – 20,22%). A miniszterelnök az ODS–TOP 09 párt–Közügyek párt által alkotott hármas koalíció élén a polgári demokrata Petr Nečas lett. A koalíciónak 118 képviselője van a 200 tagú képviselőházban.

Az államfő 2003 óta Václav Klaus.

Közigazgatási felosztás

Brünn (Brno), Csehország második legnagyobb városa

Az ország 14 kerületre (kraj) van osztva.

Politikai pártok

A cseh Képviselőház összetétele 2010-től

• Morva- és Csehországi Kommunista Párt (Komunistická strana Čech a Moravy, KSČM) – szélsőbal
• Cseh Szociáldemokrata Párt (Česká strana sociálně demokratická, ČSSD) – baloldal
• Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (Křesťanská a demokratická unie–Československá strana lidová, KDU-ČSL) – közép
• Zöldpárt (Strana zelených, SZ) – közép
• TOP 09 - jobboldal
• Közügyek (Věci veřejné, VV) - közép
• Demokratikus Polgári Párt (Občanská demokratická strana, ODS) – jobboldal
• Polgári Demokratikus Szövetség (Občanská demokratická aliance, ODA) – jobboldal
• Szabadságunió-Demokratikus Unió (Unie svobody-Demokratická unie, US-DEU) – jobboldal
• Egyesült Független Képviselők-Európai Demokraták (SNK Evropští demokraté, SNK-ED)

Védelmi rendszer

Csehországnak profi hadserege van.

Közlekedés

Közlekedési hálózata meglehetősen fejlett.

• Autópályák

Az országban Prágában, Brnoban, Ostrava-Mošnovban és Karlovy Varyban van repülőtér. A cseh légitársaság neve: ČSA.

A vasútvonalak állami tulajdonban vannak. A vasutakat a CD üzemelteti. Prága és Hamburg között van az InterCity / EuroCity Korridor. 2006-ban több pályaudvar felújítás alatt volt. A vasút villamosítása jelenleg is tart.

• Repülőterek száma: 44
• Kikötők száma: 3

Népesség

Gyalogosok a Vencel-téren.

A 2011-es népszámlálás előzetes eredménye alapján Csehország lakosságának nagy része (63,7%-a) cseh. Őket a morvák (4,9%), szlovákok (1,4%), lengyelek (0,4%), németek (0,2%) és a sziléziaiak (0,1%) követik. Mivel a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre nem volt kötelező válaszolni, így többen (26%) üresen hagyták ezt a részt. Egyes becslések szerint mintegy 250.000 roma lakik az ország területén.

A cseh Belügyminisztérium nyilvántartása alapján 436 116 külföldi élt Csehországban. Közülük a legtöbben ukránok (132 481), szlovákok (75 210), vietnamiak, (61 102), oroszok (29 976), lengyelek (19 790), németek (14 156), moldávok (10 315), bolgárok (6346), mongolok (5924), amerikaiak (5803), kínaiak (5314), britek (4461), fehéroroszok (4441), szerbek (4098), románok (4021), kazahok (3896), osztrákok (3114), olaszok (2,580), hollandok (2553), franciák (2356), horvátok (2351), bosnyákok (2240), örmények (2021), üzbégek (1969), macedónok (1787) vagy japánok (1581) voltak.

A történelmi Csehországban és Morvaországban 1930-ban élt 118 000 zsidó majdnem teljesen eltűnt a náci Németország által indított holokauszt következtében. 2005-ben nagyjából 4000 zsidó lakott az országban. Jan Fischer volt miniszterelnök vallását és eredetét tekintve is zsidó.

2012-ben a becslések szerint itt az egyik legkisebb a szaporodási arány. Egy nő átlagosan 1,27 gyermeknek ad életet. A bevándorlásnak köszönhetően 2007-ben majdnem 1%-kal nőtt az ország népessége. Évente átlagosan 77 000 ember választja ezt az országot új otthonának. A vietnamiak már a kommunizmus idejében elkezdtek ide telepedni, mikor vendégmunkásként várta őket az akkori csehszlovák államvezetés. Ma nagyjából 70 000 vietnami él az országban. Az ukránokkal ellentétben a vietnamiak véglegesen itt akarnak maradni.

A XX. század elején Prága és Bécs után a harmadik legtöbb cseh Chicagóban lakott. A 2006-os amerikai népszámlálás adatai alapján 1 637 218 amerikai mondta azt, hogy részben vagy egészben cseh származású.

Vallási élet

Csehország népessége az egyik legkevésbé vallásos az egész világon. A cseheket a vallás tekintetében tolerancia és közömbösség jellemezte már régóta. A 2011-es népszámlálás szerint a népesség 79,4%-a ateista, agnosztikus vagy vallás nélküli. (A válaszadók 34,2%-a mondta, hogy nincs vallása, és 45,2%-a nem válaszolt a kérdésre.) A csehek 10,3%-a római katolikus, 0,8%-a protestáns (0,5% a Cseh Testvérek Egyházának, 0,4% pedig huszita). A fennmaradó 9,4% más, kisebb vallás követője. 1991. és 2001, illetve 2001 és 2011 között a római katolikusok aránya 39,0%-ról 26,8%-ra. majd 10,3%-ra csökkent. A protestánsok aránya ezalatt 3,7%-ról 2,1%-ra, majd 0,8%-ra zsugorodott.

Az Eurobarometer egy 2005-ös felmérése szerint a cseh lakosok 19%-a mondta azt, hogy hisz valamilyen isten létezésében, míg a megkérdezettek 50%-a szerint létezik valamilyen életerő vagy lélek, míg 30% szerint semmi külső forrás nincs hatással az élet alakulására.

Az egyik legfontosabb vallási ünnep július 5., Szent Cirill és Metód napja.

Gazdasága

Csehország exportjának arányrajza 28 színkóddal

Csehország az Európai Unióban és a Schengeni övezetben.

A Cseh Nemzeti Bank prágai székháza.

A Škoda Auto Közép-Európa egyik legnagyobb autógyára. 2011-ben rekord számú. 875 000 autót értékesített.

Csehország fejlett, magas bevételű gazdaságú ország, ahol az egy főre eső GDP értéke az európai uniós átlag 80%-a. Csehország az egyik legstabilabb és legígéretesebb posztkommunista ország. A jelenlegi gazdasági világválság kitörése előtt gazdasága évente 6%-kal bővült. A növekedés két forrása az Európai Unióba, elsősorban Németországba irányuló export és a külföldi befektetések.

A gazdaság nagy része magán kézben van. Ezen szektorok közé tartozik a pénzügyi és a telekommunikációs terület. A hatalmon lévő jobbközép kormány az energetika és a prágai repülőtér privatizálását tervezi. Nemrég egyeztek meg a CEZ Group energiatermelő 7%-os tulajdonrészének értékesítésében, és a tervek között van a Budějovický Budvar sörgyár eladása is. A Cseh Gazdasági Szövetséggel közösen 200-nem végzett felmérés arra mutatott rá, hogy a cseh közgazdászok tö9bbsége támogatja a további szektorokban végrehajtandó magánosítást.

Az ország a Schengeni övezet része, így megszüntette a szomszédos államokkal közös határokon a határellenőrzést. 2007. december 21-től ellenőrzés nélkül lehet belépni Németország, Ausztria, Szlovákia és Lengyelország felöl is. Csehország tagja a Világkereskedelmi Szervezetnek is.

Az előző, szociáldemokrata vezetésű kormány tervei szerint Csehország 2010-ben vezette volna be az eurót, de a későbbi kormány 2007-ben ezeket a terveket felfüggesztette. Bár konkrét céldátumot nem kötöttek ki, a pénzügyminiszter 2012-t hihetőnek nevezte. Ehhez azonban a közpénzügyeket megreformáló csomagnak életbe kellett volna lépnie. A legfrissebb tervek nem említenek dátumot a bevezetés idejére vonatkozóan. Bár az ország gazdaságilag jobban áll, mint a legtöbb euróvárományos, 2013 előtt semmiképp nem akarja a közös valutát bevezetni.

Au OECD által elvégzett PISA-mérés szerint a cseh oktatási rendszer jelenleg a világon a 15. legjobbnak számít. Ezzel jobb teljesítményt ér el, mint az OECD átlaga.

Kommunikáció

Csehország az internet átlagos sebességét tekintve a világ első 10 országa közé tartozik. Az Európai Unióban Csehországban van a legtöbb wi-fis előfizetés. By the beginning of 2008, there were over 800 mostly local WISPs, Erre a szolgáltatásra 2007-ben 350 000-en fizettek elő. Nagyon népszerű a mobil internet is. A T-Monile, a Vodafone és a Telefónica egyaránt kínál GPRS, EDGE, illetve UMTS vagy CDMA2000 rendszerű szolgáltatásokat. Mivel az egyetlen szolgáltató, a Český Telecom kezdetben állami tulajdonban volt, ezért csak lassan indult be a szélessávú internet elterjedése. 2004-től más szolgáltatók is elkezdtek ADSL, illetve SDSL hozzáférést biztosítani. Ez, valamint a Český Telecom privatizálása segített letörni az árakat.

A Český Telecomot 2006. július 1-jén felvásárolta a spanyol székhelyű telekommunikációs óriás, a Telefónica, és innentől a cég neve Telefónica O2 Czech Republic lett. 2012. áprilisában a VDSL és az ADSL2+ több változata is elérhető volt. Ennek legmagasabb sebessége 25 Mbit/sec. A kábelszolgáltatások a nagyobb sávszélesség miatt egyre nagyobb arányt hasítanak ki a piacból. A legnagyobb internetszolgáltató minden nagyobb városban elérhető.

Tudományos élet

A modern kontaktlencse Otto Wichterle és Drahoslav Lím találmánya.

Csehországban a tudományos élet nagy hagyományokkal rendelkezik. Itt találták fel a modern kontaktlencsét, a vércsoport megállapításának módját, ás ide kapcsolható a Semtex plasztikbomba megalkotása is. Többek között a következő tudósok éltek és alkottak a mai Csehország területén:

• Jan Amos Komenský (1592–1670), tanár, tanító, a modern pedagógia megalapítója.
• Václav Prokop Diviš (1698–1765), az első földi villámhárító feltalálója.
• Bernard Bolzano (1781–1848), híres matematikus, filozófus, pacifista.
• Jan Evangelista Purkyně (1787–1869), anatómus és orvos, a Purkinje-sejtek, a Purkinje-rostok és az izzadásért felelős mirigyek felfedezője, valamint a Purkinje-képek és a Purkinje-hatás első feljegyzője.
• Josef Ressel (1793–1857), a propeller feltalálója.

Kultúra

Václav Havel

Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Kulturális világörökség

Az UNESCO világörökség listáján a következő csehországi helyszínek szerepelnek:

• Prágai óváros
• Český Krumlov történelmi központja
• Telč történelmi központja
• Nepomuki Szent János-zarándoktemplom a Zelena Horán.
• Kutná Hora történelmi központja
• Lednice–valticei kultúrtáj
• Holašovice falu
• Kroměříž kastély
• Litomyšl kastély
• Olomouci Szentháromság-oszlop
• Tugendhat-villa Brnoban
• Třebič zsidó negyede és a Szent Procopius-bazilika

Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek

Chalupecký díj

• Irodalom

A cseh irodalom világhírű képviselői: Husz János (1371–1415), Comenius (1592–1670), František Palacký (1798–1876), Jaroslav Hašek (1883–1923), Karel Čapek (1890–1938), Bohumil Hrabal (1914–1997), Milan Kundera (1929), Václav Havel.

• Filmművészet

Miloš Forman (1932–), Jiří Menzel (1938–)

• Zene

Csehországban a zene gyökerei több mint 1000 évre, az akkori egyházi zenéig nyúlik vissza. Az első fennmaradt darab a X. század végén keletkezett. Hosszú múltra tekint vissza a történelmi Csehország, Moravia, valamint Szilézia komolyzenei történelme is. A cseh zenezerzőket a műzene megjelenésétől fogva nagyon megihlette a népzene. Adam Michna, Jan Dismas Zelenka, Josef Mysliveček, Bedřich Smetana, Leoš Janáček, Antonín Dvořák, Josef Suk, Bohuslav Martinů, Erwin Schulhoff és Petr Eben mind a híresebb cseh zeneszerzők közé tartoznak. A legjelentősebb zenei fesztivál az 1946 óta minden évben megrendezett Prágai Tavasz.

Gasztronómia

A Svíčková jellegzetes cseh étel, mely marinált marhahúsból és gombócból áll.

A Pilsner Urquell volt a világ első "pilsner" típusú söre.

A cseh konyha nagy hangsúlyt fektet a húsételekre. Nagyon gyakori a sertés, de a marha és a csirke is népszerű eledel. Lehet találkozni libából, kacsából, nyúlból és vadhúsból készült fogásokkal is. Hal ritkán kerül az asztalra, leginkább karácsonykor. A leggyakrabban pisztrángot és pontyot szolgálnak fel.

A cseh sörnek igen hosszú a történelme. Az első, ismert sörgyárról 1118-tól maradt fenn említés. Jelenleg Csehországban a legnagyobb az egy főre számított sörfogyasztás Nemcsak az ország északnyugati részén fekvő Pilsenről elnevezett pilsner típusú sör, hanem a délebben fekvő České Budějovicében gyártott Budweiser Budvar is öregbíti a termelésnek otthon adó város hírét. Ezek, valamint a máshol gyártott nagyobb márkák mellett rengeteg olyan közepes és kis sörüzem is, van, ahol a hosszú hagyományoknak megfelelően gyártott sört próbálják meg fenntartani. Egyre inkább felélénkül az ország déli, bortermelő részén is a turizmus. A középkor óta foglalkoznak szőlőtermesztéssel, és az ország borkészletének a 94%-át termelik meg a déli Morvaországban. A sligovica, a sör és a bor mellett két egyedi likőrt is gyártanak az országban. Az egyik a Fernet Stock, a másik pedig a Becherovka. A Kofola egy alkoholmentes, kóla ízű üdítőital, mely az országban legalább olyan népszerű, mint a Coca Cola vagy a Pepsi.

A tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyú káposztával. Az almásrétes közkedvelt. Legkedveltebb húsok: a sertéshús (vepr), a marhahús (hovezí maso), a borjú (telecí maso), a csirke (kure), a liba (hus) és a kacsa (kachna). A halételek jobbára a pisztráng (pstruh) és a ponty (kapr).

Turizmus

A hangulatos városokkal teli ország vonzza a turistákat.

Látnivalók

• Prága:
• Brno:
• Kutná Hora: Világörökség része, Nagyboldogasszony Templom - gótikus építmény, Szent Barbara katedrális, bányamúzeum.
• Karlovy Vary: Gyógyfürdő központ.
• Krivoklat: Vár, túraközpont.
• Morva Karszt (Moravský kras): Kb. 400 barlang.
• Moravské Slovácko régió: Hagyományőrző táj, fesztiválok.

Javasolt oltás a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás elleni vakcina.

Sport

Jégkorong

A cseh jégkorong világhírű. 1993 óta 6 világbajnoki címet szerzett: 1996, 1999, 2000, 2001, 2005, 2010. További érmek: ezüst: 2006, bronz: 1993, 1997, 1998.

Az 1998-as téli olimpián aranyérmet nyertek. A 2006-os téli olimpián bronzérmet szereztek.

Legnagyobb csillaga Jaromír Jágr és Dominik Hašek volt. Az NHL-ben nagyon sok cseh játékos sikeresen szerepel.

Labdarúgás

A cseh futball szintén az élvonalba tartozik.

Eredmények

• Világbajnokság:
  • Ezüstérem: 1934, 1962 (Csehszlovákiaként)
• Európa bajnokság:
  • Bronzérem: 1960, 1980 (Csehszlovákiaként)
  • Ezüstérem: 1996 (Csehországként)
  • Aranyérem: 1976 (Csehszlovákiaként)
• Olimpia:
  • Ezüstérem: 1920, 1964 (Csehszlovákiaként)

Legnagyobb csillagai: Pavel Nedved, Jan Koller, Milán Baros, Petr Cech.

• Bővebben: Cseh labdarúgó-válogatott vagy Csehszlovák labdarúgó-válogatott

Olimpia

Csehszlovákia által 51-szer aradtak győzelmet, a legtöbbet tornából. Csehországként eddig 15-szor nyertek az olimpián. A legeredményesebb sportág a kajak-kenu.

• Bővebben: Csehország az olimpiai játékokon, Csehszlovákia az olimpiai játékokon, Bohémia az olimpiai játékokon

Ünnepek

Dátum	Magyar neve	Cseh neve
január 1.	Újév és a függetlenség napja	Den obnovy samostatného českého státu; Nový rok
május 1.	A munka ünnepe	Svátek práce
május 8.	A felszabadulás napja	Den vítězství
július 5.	Szent Cirill és Metód napja	Den slovanských věrozvěstů Cyrila a Metoděje
július 6.	Husz János napja	Den upálení mistra Jana Husa
szeptember 28.	Az államalapítás napja (Szt. Vencel napja)	Den české státnosti
október 28.	Az önálló Csehszlovákia kikiáltásának napja	Den vzniku samostatného československého státu
november 17.	A szabadság és a demokrácia napja	Den boje za svobodu a demokracii
december 24.	Szenteste	Štědrý den
december 25-26	Karácsony	1. a 2. svátek vánoční

Források

• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001–2002)
• Midi világatlasz (Topográf Térképészeti Kft., Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004) ISBN 963-9516-63-5

Kapcsolódó szócikkek

• Cseh állampolgárság
• Csehország városai

További információk

További információkat találhatsz Csehország témában a Wikipedia testvérprojektjeiben:

Szótári meghatározások a Wikiszótárban
Kézikönyvek a Wikikönyvekben
Idézetek a Wikidézetben
Forrásmunkák a Wikiforrásban
Képek a Commonsban
Hírek a Wikihírekben

• Prágai Útikalauz (magyarul)
• Csehországinfo.hu - Csehország utazási portál (magyarul)
• Cseh várak (magyarul)
• Csehország térképe (angolul)
• Fotók Prágáról (angolul)
• HOUSER.cz - kulturális események Csehországban (csehül)
• Szállásinfo Csehország
• Autóbusz- és vasúti menetrendek (csehül)
• Üdvözöljük Csehországban! A Cseh Köztársaság hivatalos idegenforgalmi bemutatója (angolul) (többnyire)