Csehország

Csehország, illetve hivatalos nevén a Cseh Köztársaság (csehül Česká republika vagy röviden Česko) Közép-Európa egyik állama. Kelet felől Szlovákiával, északról Lengyelországgal, nyugatról Németországgal és délről Ausztriával határos. A Cseh Köztársaság alapvetően három történelmi régióra osztható: a történelmi Csehországra (Čechy, latinul Bohemia), Morvaországra (Morava) és Cseh-Sziléziára (České Slezsko), amelyek azonban már nagyon régóta együtt fejlődtek. Csehország tehát eredetileg csak az ország egyik tartománya volt, a történelem folyamán azonban később már az egész országot így nevezték, és az egyszerűség kedvéért ma is gyakran ezzel a rövidebb névvel jelölik. (A továbbiakban szócikkünkben is ezt használjuk.)

Csehország tagja az Európai Uniónak, a NATO-nak és az ENSZ-nek.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Kiszögellések

Aši-kiszögellés, Frýdlanti-kiszögellés, Šluknovi-kiszögellés, Broumovi-kiszögellés, Javorníki-kiszögellés, Osoblahai-kiszögellés és Břeclavi-kiszögellés (Thayai háromszög).

[szerkesztés] Domborzat

Csehország domborzati térképe

A cseh táj nagyon változatos. A nyugati részen (a történelmi Csehországban) található Cseh-medence fő folyói az Elba és a Moldva (csehül Vltava). A medencét peremhegységek veszik körbe – például Šumava, Érchegység, Szudéták. Ez utóbbiban, a lengyel határon található az ország legmagasabb pontja, a Sněžka (1602 m).

Az ország keleti részén fekvő Morva-medencét a Cseh-Morva-dombvidék választja el a Cseh-medencétől.

[szerkesztés] Vízrajz

Az Elba Děčín közelében

Csehország szárazföldi ország, folyói három különböző tengerbe ömlenek:

a Balti-tengerbe az Odera mellékfolyói;
az Északi-tengerbe az Elba, a Moldva és mellékfolyóik;
a Fekete-tengerbe a Morva és mellékfolyói.

[szerkesztés] Éghajlat

Csehország éghajlata kontinentális. Az évi középhőmérséklet 8 °C. Februári középhőmérséklet 0,5 °C, a júniusi 18,6 °C, míg a júliusi 20 °C.

Prágában az évi csapadékmennyiség 508 mm.

[szerkesztés] Környezetvédelem

Csehország nemzeti parkjai:

Krkonošský národní park, területe: 363 km² (1963), Liberecký kraj, Královéhradecký kraj
Národní park Podyjí, területe: 63 km² (1991), Jihomoravský kraj
Národní park Šumava, területe: 685,2 km² (1991), Jihočeský kraj, Plzeňský kraj
Národní park České Švýcarsko, területe: 79 km² (2000), Ústecký kraj

[szerkesztés] Történelem

A híres Károly-híd Prágában

Karlštejn

[szerkesztés] Csehország 1918 előtt

Bővebben: Csehország (történelmi tartomány), Morvaország és Szilézia

A mai Csehország területén az őskorban jóval kevesebben éltek, mint a délebbi, melegebb vidékeken, ám mindamellett szép számú lelet került elő a középső paleolitikumtól kezdve (főleg Morvaország területén). Az i. e. 2. évezredben Csehország a La Tène kultúra befolyása alatt állt. Az első nem csak ásatásokra alapozó ismeretek a i. e. 2. századból valók, ekkor a kelta boiok ellenőrizték a területet. Valószínűleg innen ered Csehország másik elnevezése, a latin Bohemia is. A kelták az i. e. 1. században a hódító germán törzsek elől elvándoroltak. A helyüket a szvéb törzsszövetségbe tartozó nyugati germán törzsek foglalták el, köztük a markomannok, akik i. e. 80 körül érkeztek ide.

A Római Birodalom határa Dunánál volt, így különösebb hatása nem volt a területre. A népvándorlás során Csehország területén az úgynevezett keleti germán népek is megfordultak, köztük a legfontosabbak a vandálok és a keleti gótok voltak.

Az 5. századtól kezdve jelentek meg Csehország területén a szláv törzsek, ám a legnagyobb hullámban csak a 6. században érkeztek. Az első államszervezet Csehország területén Szamo fejedelemsége volt, amely az avarok hatalmát volt hivatott ellensúlyozni. A fejedelemség Szamo 658-as halálát követően felbomlott.

A 8. század végére a terület a Frank Birodalom határmezsgyéjére került. Ekkor alakult ki egy újabb hatalom a térségben, a Morva Fejedelemség („Nagymorva Birodalom”), amely a mai Morvaország területén helyezkedett el. Ekkor kezdődött meg a kereszténység terjedése Morvaországban, amelyben nagy szerepe volt a keletről érkező, szláv nyelveket is beszélő Cirillnek és Metódnak. Ezzel párhuzamosan, 880 körül kezdett kialakulni a Cseh Fejedelemség is, amely a Frank Birodalom vazallusaként működött. A Morva Fejedelemség végül a magyarok jövetelével bomlott fel.

929-ben a Přemysl-házi I. Vencel cseh fejedelem uralma alatt folytatódott a kereszténység terjedése. 1030-ban a cseh fejedelmek bekebelezték Morvaországot, majd 1085-től II. Vratiszláv cseh fejedelem a királyi címet is elnyerte. 1092-től a cseh uralkodók azonban ismét hercegi rangban voltak a német–római császár hűbéresei.

1198-ban I. Ottokár (1198–1230) szerezte meg az örökös királyi rangot. Uralkodása idején Csehország komoly fejlődésnek indult, fia (II. Ottokár) befolyása alá került Ausztria. II. Ottokár pályázott a német-római császári címre, ám Habsburg Rudolf - IV.(Kun) László magyar király segítségével - 1278-ban a morvamezei csatában legyőzte őt, és meggátolta efféle törekvéseit. A 13. században sok német telepes érkezett Csehországba, felfejlesztve a nagy középkori városokat, mint Kutná Hora, Jihlava vagy Nemecky Brod (a mai Havlíčkův Brod). 1306-ban kihalt a Přemysl dinasztia, a helyét a Luxemburg-ház vette át. Megkezdődött Csehország aranykora.

A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt (1347–1378, (IV. Károly német-római császárt) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a prágai érsekséget. 1348-ban megalapította a prágai Károly Egyetemet, a Német-római Császárság, és egyúttal Közép-Európa első egyetemét. Prága hamar Európa egyik kulturális központjává vált. Rengeteg földet juttatott az egyháznak — később ezek visszaadása lett a husziták egyik fő követelése.

Csehország a 15. századtól kezdve a Habsburgok birodalmának része lett. Földjén a harmincéves háború és a napóleoni háborúk fontos csatáit vívták. A 19. században a cseh nemzeti mozgalom megerősödött, de ugyanakkor Prága a német kultúra igen jelentős központja volt.

Lásd még: Csehország uralkodóinak listája.

[szerkesztés] Csehszlovákia része

Csehszlovákia 1928-ban

Bővebben: Csehszlovákia

A független Csehszlovák Köztársaságot 1918-ban alapították, miután az első világháborúban összeomlott az Osztrák–Magyar Monarchia. Az új állam részei Csehország, Morvaország, Szilézia, Szlovákia és Kárpátalja voltak jelentős német, magyar, lengyel és rutén nyelvű kisebbséggel. Mivel nem biztosítottak semmiféle területi politikai autonómiát e kisebbségeknek, erőteljes támogatói lettek minden törekvésnek, amelynek Csehszlovákia felbomlasztása volt a célja. Adolf Hitler e körülményt használta ki és Konrad Heinlein Szudétanémet Nemzeti Szocialista Pártjának támogatásával megszerezte a nagyrészt német nyelvű Szudétavidéket az 1938-as müncheni egyezménnyel. Lengyelország magához csatolta a lengyelek által lakott Český Těšín környékét. Magyarország az első bécsi döntés nyomán Szlovákia és Kárpátalja egy részét kapta meg.

Szlovákia és Kárpátalja nagyobb autonómiát kapott, az államot átnevezték „Cseh-Szlovákiára”. Szlovákia 1939 márciusában különvált és saját jogán csatlakozott a hitleri koalícióhoz. A maradék cseh területet megszállta Németország és létrehozta ott az úgynevezett Cseh-Morva Protektorátust. A Protektorátus a Harmadik Birodalom része volt, elnöke és miniszterelnöke a náci birodalmi protektor alárendeltje volt. Kárpátalja Kárpátukrán Köztársaság néven 1939. március 15-én kinyilvánította függetlenségét, de ugyanaznap megszállta Magyarország és másnap saját területéhez csatolta. A németek körülbelül 390 000 csehszlovák állampolgárt, közte 83 000 zsidót megöltek vagy kivégeztek, százezreket küldtek börtönbe, koncentrációs táborba vagy kényszermunkára. Prágától északra Terezinben német koncentrációs tábor működött. A náci megszállás elleni cseh ellenállási mozgalom legnevezetesebb tette Reinhard Heydrich náci vezető meggyilkolása volt Prága elővárosában 1942. május 27-én. A száműzetésben működő csehszlovák kormány és hadserege a szövetségesek oldalán harcolt (Nagy-Britanniában, Észak-Afrikában, Közel-Keleten és Szovjetunióban). A megszállás 1945. május 9-én ért véget a szovjet és amerikai csapatok érkeztével és a prágai felkeléssel.

1945-46-ban csaknem az egész csehszlovákiai német kisebbséget, mintegy 2 700 000 embert, kitelepítettek Németországba és Ausztriába. A még ottmaradottak és az 1945 nyarán elkövetett tömeggyilkosságokat túléltek közül németek tízezreit börtönözték be, küldték büntetőtáborba vagy kényszermunkára. Mintegy 250 000 német maradhatott. Ők a nácikkal szembeni ellenállás aktív résztvevői voltak, illetve nélkülözhetetlenek a gazdasági életben. Később többségük emigrált. A magyarokkal szemben teljesen hasonló bánásmód érvényesült. Az intézkedések jogi alapja az úgynevezett Beneš-dekrétumok volt, amelyek máig érvényesek, és terhelik egyfelől Csehország és Németország, másfelől Szlovákia és Magyarország viszonyát.

A szovjetek által szervezett népszavazás eredményeként Kárpátalja nem tért vissza csehszlovák uralom alá, hanem az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság része lett 1946-ban, mint annak Kárpátontúli Területe.

Csehszlovákia nehéz körülmények között próbálta eljátszani a kelet és nyugat közötti híd szerepét. Gyorsan nőtt a Csehszlovák Kommunista Párt népszerűsége. Ennek oka volt a csalódás Nyugatban a müncheni egyezményben játszott szerepe miatt és az általános szovjetbarát érzelem azon szerep miatt, amit a németek alóli felszabadításban játszottak. Az 1946-os választásokon a szavazatok 38%-ával a kommunistáké lett a legnagyobb párt a csehszlovák parlamentben. Gyorsan konszolidálódtak a viszonyok. Döntő lépés történt 1948 februárjában. Az akkori eseményeket a kommunisták forradalomnak, az antikommunisták hatalomátvételnek nevezik. A kommunista Népi Milícia átvette az ellenőrzést Prága kulcsfontosságú létesítményei fölött és új, tisztán kommunistákból álló kormány alakult.

A következő negyvenegy évben Csehszlovákia kommunista ország volt a keleti blokkon belül. A társadalomban jelentős átalakulás történt. A kommunista kormány teljesen államosította az árutermelést és bevezette a tervgazdaságot. A gazdaság gyorsan nőtt az 1950-es és 1960-as években, lassabban az 1970-es években és növekedési problémákba ütközött az 1980-as években. Az 1950-es években rendkívül elnyomó politika érvényesült (számos kirakatpert rendeztek), valamivel nyitottabb és toleránsabb az 1960-as években. Ennek csúcspontja az 1968-as prágai tavasz volt Alexander Dubček vezetésével, amikor megpróbálták létrehozni az "emberarcú szocializmust" és közel kerültek a politikai pluralizmus bevezetéséhez. Ennek erőszakkal vetett véget a Varsói Szerződés csapatainak 1968. augusztus 21-i bevonulása. 1989-ig a politikai vezető réteg visszatért az elnyomás politikájához, minden rendelkezésére álló eszközzel kényszerítette ki a lakosság passzivitását.

[szerkesztés] A Cseh Köztársaság

Csehország történelmi régiói

██ Bohémia

██ Morvaország

██ Cseh-Szilézia

1989 novemberében a békés bársonyos forradalomban Csehszlovákia visszatért a demokráciához. A szlovák nemzeti törekvések egyre erősödtek 1993. január 1-jéig, amikor békésen különvált Csehország és Szlovákia. Mindkét országban gazdasági reformokat vezettek be és privatizáltak a piacgazdaság kialakítása érdekében. Ennek eredményeként Csehország nagy gazdasági fejlődésnek indult, nagyrészt a Németországból beérkező befektetőknek köszönhetően. Demokratikus politikával és sikeres gazdaságpolitikával elérték azt, hogy a cseh főváros, Prága legyen Közép-Európa egyik legnagyobb pénzügyi központja, valamint leglátogatottabb városa.

1991-től a Cseh Köztársaság a visegrádi négyek tagja (eredetileg nem saját jogán, hanem Csehszlovákia részeként), 1995-től az OECD-nek is tagja. A Cseh Köztársaság a NATO-hoz 1999. március 12-én, az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Csehország parlamentális köztársaság

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Csehország elnöke, Václav Klaus és Oroszország kormányfője, Vlagyimir Putyin

Az ország államfője jelenleg Václav Klaus. Az államfőt a parlament választja meg. A parlament két Házból áll. A hivatali ideje 5 évre szól.

A Cseh Köztársaság jogalkotó testülete a parlament. A parlamenti képviselők vagy képviselőcsoportok, a szenátus, a kormány és a regionális hatóságok javaslatokat tehetnek új törvényekre, illetve a meglévő törvények módosítására. Az állami költségvetésre, illetve a nemzeti számlák zárolására vonatkozóan csak a kormány terjeszthet elő törvényjavaslatot, és az ilyen törvények elfogadásáról csak a képviselőház dönthet. A kormánynak azonban joga van minden javasolt törvénnyel (törvénytervezettel) kapcsolatban kifejezni véleményét. A törvényjavaslatokat először a képviselőház vitatja meg, illetve szükség szerint módosítja. A törvény elfogadásához a jelenlévő képviselők egyszerű többsége szükséges.

A képviselőház elnöke a törvényjavaslatot a szenátus elé terjeszti, melynek mindössze 30 nap áll rendelkezésére a törvényjavaslat megvitatására. Ennek az időszaknak a végére a szenátusnak el kell fogadnia, el kell utasítania, vagy módosítva vissza kell küldenie a törvényjavaslatot a képviselőháznak. Ha a szenátus elfogadja a törvényjavaslatot, vagy úgy dönt, hogy nem vitatja meg, akkor a törvényt elfogadottnak kell tekinteni, és továbbítani kell aláírásra a köztársasági elnöknek.

Csehországban a parlament kétkamarás; a Képviselőházból (200 fő) és a Szenátusból (81 fő) áll, a képviselőket 4 éves időtartamra, míg a szenátorokat 6 éves időtartamra választják. A 2010 májusában lezajlott képviselőházi választások eredményei alapján a a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) végzett az élen (56 mandátum – 22,08%), második pedig a Polgári Demokrata Párt (ODS) lett (53 mandátum – 20,22%). A miniszterelnök az ODS–TOP 09 párt–Közügyek párt által alkotott hármas koalíció élén a polgári demokrata Petr Nečas lett. A koalíciónak 118 képviselője van a 200 tagú képviselőházban.

Az államfő 2003 óta Václav Klaus.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Brünn (Brno), Csehország második legnagyobb városa

Bővebben: Csehország közigazgatása

Az ország 14 kerületre (kraj) van osztva.

[szerkesztés] Politikai pártok

A cseh Képviselőház összetétele 2010-től

Morva- és Csehországi Kommunista Párt (Komunistická strana Čech a Moravy, KSČM) – szélsőbal
Cseh Szociáldemokrata Párt (Česká strana sociálně demokratická, ČSSD) – baloldal
Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (Křesťanská a demokratická unie–Československá strana lidová, KDU-ČSL) – közép
Zöldpárt (Strana zelených, SZ) – közép
TOP 09
Közügyek (Věci veřejné, VV)
Demokratikus Polgári Párt (Občanská demokratická strana, ODS) – jobboldal
Polgári Demokratikus Szövetség (Občanská demokratická aliance, ODA) – jobboldal
Szabadságunió-Demokratikus Unió (Unie svobody-Demokratická unie, US-DEU) – jobboldal
Egyesült Független Képviselők-Európai Demokraták (SNK Evropští demokraté, SNK-ED)

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Bővebben: Cseh Hadsereg

Bővebben: Cseh Légierő

[szerkesztés] Közlekedés

Bővebben: Csehország közlekedése

Közlekedési hálózata meglehetősen fejlett.

Autópályák

Az országban Prágában, Brnoban, Ostrava-Mošnovban és Karlovy Varyban van repülőtér. A cseh légitársaság neve: ČSA.

A vasútvonalak állami tulajdonban vannak. A vasutakat a CD üzemelteti. Prága és Hamburg között van az InterCity / EuroCity Korridor. 2006-ban több pályaudvar felújítás alatt volt. A vasút villamosítása jelenleg is tart.

Repülőterek száma: 44
Kikötők száma: 3

[szerkesztés] Népesség

A Hradzsin

Tábor

[szerkesztés] Általános adatok

Lakosság: 10 474 607 (2009)
Népsűrűség: 133/km2
Népességnövekedés: -0,082% (2009
Születéskor várható élettartam: férfiak 73,54 év; nők 80,28 év
Népesség életkor szerinti megoszlása:
0-14 éves: 13,8%
15-64 éves: 71,2%;
65 év feletti: 15,1%

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Városi lakosság: 75%; vidéki lakosság: 25%

Bővebben: Csehország városai

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az ország hivatalos nyelve a cseh, de Dél-Csehországban beszélik a szlovák nyelvet is.
Népesség etnikai összetétele: csehek 94%; szlovákok 2%; lengyel, német, morva, magyar, roma és más nemzet összesen 4%. A magyarok száma 14672 fő. (2001)
Vallási megoszlás: római – katolikus 39%; protestáns 3%; ortodox 3%; huszita 3%; felekezeten kívüli: 40%; egyéb 10%. Az országban 7000 buddhista és 3700 muzulmán él. . Európa legateistább országai közé sorolják, a 2001-es népszámláláskor lakosságának nagyobb része ateistának vallotta magát.^[1]

Az egyik legfontosabb vallási nap a július 5. Ez a nap Szent Cirill és Metód napja.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Egy főre jutó GDP/PPP: 24 500 USD (2007, forrás: KSH) Gazdasága: ipari ország

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A kontinentális éghajlata kedvez a búza, kukorica, cukorrépa, sörárpa, burgonya, komló termesztésére. Tenyésztett állatok a juh és a szarvasmarha.

[szerkesztés] Ipar

Vaskohászat, gépgyártás, textilipar, bőripar, fa,- és papíripar, porcelán, - üveg,- és kerámiaipar

[szerkesztés] Bányászat

Ásványkincsek: feketekőszén, barnakőszén, kőolaj, földgáz, grafit, magnezit, azbeszt, kaolin, vas, réz és urán.

[szerkesztés] Kereskedelem

Exporttermékek: gépek és közlekedési eszközök, szén, cipő, üveg, sör
Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, feldolgozóipari termékek, üzemanyag, élelmiszer, vegyipari termékek
Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, Szlovákia, Ausztria, Lengyelország, Egyesült Királyság, Franciaország

[szerkesztés] Közlekedés

Bővebben: Csehország közlekedése

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Egyetemek

Bővebben: Csehország egyetemei

[szerkesztés] Kultúra

Václav Havel

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Kulturális világörökség

Az UNESCO világörökség listáján a következő csehországi helyszínek szerepelnek:

Prágai óváros
Český Krumlov történelmi központja
Telč történelmi központja
Nepomuki Szent János-zarándoktemplom a Zelena Horán.
Kutná Hora történelmi központja
Lednice–valticei kultúrtáj
Holašovice falu
Kroměříž kastély
Litomyšl kastély
Olomouci Szentháromság-oszlop
Tugendhat-villa Brnoban
Třebič zsidó negyede és a Szent Procopius-bazilika

[szerkesztés] Művészetek

Építészet
Képzőművészetek

Chalupecký díj

Irodalom

A cseh irodalom világhírű képviselői: Husz János (1371 – 1415), Comenius (1592 – 1670), František Palacký (1798 – 1876), Jaroslav Hašek (1883 – 1923), Karel Čapek (1890 – 1938), Bohumil Hrabal (1914-1997), Milan Kundera (1929), Václav Havel.

Filmművészet

Miloš Forman (1932 - ), Jiří Menzel (1938 - )

Zene

A cseh klasszikus zene ismert alkotói: Bedřich Smetana (1824 – 1884), Antonín Dvořák (1841 – 1904), Leoš Janáček (1851 – 1928), Gustav Mahler.

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

A tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyú káposztával. Az almásrétes közkedvelt. Legkedveltebb húsok: a sertéshús (vepr), a marhahús (hovezí maso), a borjú (telecí maso), a csirke (kure), a liba (hus) és a kacsa (kachna). A halételek jobbára a pisztráng (pstruh) és a ponty (kapr).

A másik nemzeti jellegzetesség a sör. Csehországban az egy főre eső évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsők.

[szerkesztés] Turizmus

A hangulatos városokkal teli ország vonzza a turistákat.

[szerkesztés] Látnivalók

Prága:
Kutná Hora: Világörökség része, Nagyboldogasszony Templom- gótikus építmény, Szent Barbara katedrális, bányamúzeum.
Karlovy Vary: Gyógyfürdő központ.
Krivoklat: Vár, túraközpont.
Morva Karszt (Moravský kras): Kb. 400 barlang.
Moravské Slovácko régió: Hagyományőrző táj, fesztiválok.

Javasolt oltás a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás elleni vakcina.

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Jégkorong

A cseh jégkorong világhírű. 1993 óta 6 világbajnoki címet szerzett: 1996, 1999, 2000, 2001, 2005, 2010.

További érmek: ezüst: 2006, bronz: 1993, 1997, 1998.

Legnagyobb csillaga Jaromir Jágr. Az NHL-ben nagyon sok cseh játékos sikeresen szerepel.

[szerkesztés] Labdarúgás

A cseh futball szintén az élvonalba tartozik.

[szerkesztés] Eredmények

Világbajnokság:
- Ezüstérem: 1934, 1962 (Csehszlovákiaként)
Európa bajnokság:
- Bronzérem: 1960, 1980 (Csehszlovákiaként)
- Ezüstérem: 1996 (Csehországként)
- Aranyérem: 1976 (Csehszlovákiaként)
Olimpia:
- Ezüstérem: 1920, 1964 (Csehszlovákiaként)

Legnagyobb csillagai: Pavel Nedved, Jan Koller, Milán Baros, Petr Cech.

Bővebben: Cseh labdarúgó-válogatott vagy Csehszlovák labdarúgó-válogatott

[szerkesztés] Olimpia

Csehszlovákia által 51-szer aradtak győzelmet, a legtöbbet tornából. Csehországként eddig 15-szor nyertek az olimpián. A legeredményesebb sportág a kajak-kenu.

Bővebben: Csehország az olimpiai játékokon, Csehszlovákia az olimpiai játékokon, Bohémia az olimpiai játékokon

[szerkesztés] Ünnepek

Dátum	Magyar neve	Cseh neve
január 1.	Újév és a függetlenség napja	Den obnovy samostatného českého státu; Nový rok
május 1.	A munka ünnepe	Svátek práce
május 8.	A felszabadulás napja	Den vítězství
július 5.	Szent Cirill és Metód napja	Den slovanských věrozvěstů Cyrila a Metoděje
július 6.	Husz János napja	Den upálení mistra Jana Husa
szeptember 28.	Az államalapítás napja (Szt. Vencel napja)	Den české státnosti
október 28.	Az önálló Csehszlovákia kikiáltásának napja	Den vzniku samostatného československého státu
november 17.	A szabadság és a demokrácia napja	Den boje za svobodu a demokracii
december 24.	Szenteste	Štědrý den
december 25-26	Karácsony	1. a 2. svátek vánoční

[szerkesztés] Jegyzetek

↑ Kokes János írása az Új Szó 2009. szeptember 28-i lapszámában.

[szerkesztés] Források

Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003)
Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002)
Midi világatlasz (Topográf Térképészeti Kft., Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004) ISBN 963-9516-63-5