Morvaország

Morvaország
8. század – 1918
Morvaország zászlaja Morvaország címere
Morvaország a 17. században
Általános adatok
Fővárosa	Brünn (1641-ig Olmütz)
Terület	22 348,87 km²
Népesség	csehek, morvák, szlovákok
Elődállam Utódállam  →

Morvaország (csehül és szlovákul Morava; németül Mähren ( kiejtése^✩), lengyelül Morawy) történelmi régió a mai Csehország keleti részén.

Az utóbbi néhány évszázad során Morvaország (illetve így Morvaország-Szilézia) a korábbi Szilézia tartomány egy részét, az úgynevezett Morva-Sziléziát is magába foglalta. (Amikor Nagy Frigyes Szilézia nagy részét Poroszországhoz csatolta, Szilézia legdélebbi része a Habsburg Birodalom része maradt.)

Neve

Nevét a Morva folyóról kapta, ami a terület északnyugati részén ered, és amelynek nagyjából a vízgyűjtő területét jelenti.

Földrajza

Morvaország-Szilézia domborzati térképe (1888)

Északon Lengyelországgal és Cseh-Sziléziával, keleten-délkeleten Szlovákiával, délen Alsó-Ausztriával, nyugaton-északnyugaton a történelmi Csehországgal határos. Északi határait a Szudéták alkotják, keleti határait pedig a Fehér-Kárpátok, ennek legmagasabb pontja a 970 méteres Velká Javořina.

Délen a Hodonín és Břeclav körüli terület a Bécsi-medence része. A kanyargó Thaya folyó folyik végig az osztrák határvidéken, és Hardegg környékén a határ mindkét oldalán természetvédelmi terület húzódik.

A régió szívében a Morva és a Thaya folyók üledékes medencéi terülnek el, 180-250 méteres tengerszint feletti magasságban. Nyugaton a Cseh–Morva-dombság 800 méter fölé emelkedik, míg a legmagasabb hegy, az 1490 m magas Praděd (németül Altvater) északnyugaton, a Szudétákban található. Délebbre fekszik a Jeseníky felföld (400 – 600 m), ami 310 méterig ereszkedik az Odera felső folyásánál, Hranice na Moravě közelében (Morva-kapu), hogy aztán Beszkidek néven 1322 méteres magasságba emelkedjen (Lysá hora, németül Kahlberg). Ez a három gerinc a Morva-kapuval az európai vízválasztó részét képezi.

Történelme

Ókor és korai középkor

I. e. 60 körül a kelta boiok visszavonultak a területről, és helyükre a germán kvádok érkeztek. A területre a 6. század során szláv törzsek érkeztek, akiket a Morva folyó után morváknak kezdtek hívni.

Morva Fejedelemség

Morvaország területe a 9. század első harmadában (a mai országhatárok feltüntetésével)

██ Morva Fejedelemség

██ Nyitrai Fejedelemség

A 8. század végén jött létre a Morva Fejedelemség a jelenlegi Délkelet-Morvaország, Záhorie (Délnyugat-Szlovákia) és Alsó-Ausztria területén. 833-ban a Nyitrai Fejedelemség elfoglalásával létrejött a Nagymorva Birodalom, melynek első uralkodója I. Mojmír (830-846) volt. A Nagymorva Birodalom legnagyobb területi kiterjedését a 890-es években, I. Szvatopluk uralkodása alatt érte el. Ezekben az időkben a birodalom magába foglalta a mai Csehország, Nyugat-Szlovákia és Nyugat-Magyarország (Pannónia) egyes területeit, Lusatiát a jelenlegi Németország és Szilézia területén, valamint a Visztula felső medencéjét Dél-Lengyelországban. Szvatopluk 895-ben bekövetkezett halála után a cseh fejedelmek elszakadtak, hogy a keleti frank uralkodó, Karintiai Arnulf hűbéreseivé váljanak, a morva államot pedig 906-907-ben a magyarok elsöpörték.

Cseh és lengyel uralom

Miután a magyarok 955-ben Augsburgnál vereséget szenvedtek I. Ottó német-római császártól, szövetségese, I. (Kegyetlen) Boleszláv (Csehország Přemysl uralkodója) kapta meg Morvaországot. 999-ben I. (Vitéz) Boleszláv lengyel fejedelem foglalta el, és uralta 1019-ig, amíg I. Břetiszláv vissza nem foglalta. Bretiszláv apja halálakor, 1035-ben Csehország uralkodója lett. 1054-ben Bretiszláv elrendelte, hogy a cseh és morva területek együtt öröklődjenek a primogenitúra rendje alapján, bár azt is kikötötte, hogy Morvaország egyes részeit ifjabb fiai kormányozzák mint a legidősebb fiú hűbéresei.

Morva Őrgrófság

A Přemysl-korszak alatt a fiatalabb hercegek gyakran irányították Morvaországot vagy annak egyes részeit Olmütz, Brünn vagy Znojmo központtal, változó mértékű önállóságot kapva a cseh uralkodótól. Morvaország 1182-ben érte el az autonómia legnagyobb mértékét, amikor I. Frigyes közvetlenül a császárnak alárendelt őrgrófsággá emelte Morvaországot. Ez az állapot csak rövid ideig állt fenn: 1197-ben a cseh III. Vladiszláv megoldotta az örökösödési vitát maga és fivére, Ottokár között azzal, hogy lemondott a cseh trónról, és elfogadta a Morva Őrgrófságot, mint Csehország hűbéresét.

Innentől kezdve Morvaország és a történelmi Csehország történelme közös. A Přemysl-ház 1306-ban kihalt, és 1310-ben Luxemburgi (Vak) János lett Csehország királya. Csehország és Morvaország a német Luxemburgi-ház uralma alatt maradt 1437-ig, amikor Habsburg Albert örökölte a trónt.

A huszita háborúk során a Habsburgok elvesztették az ellenőrzést Csehország és Morvaország felett, és a cseh területek átmenetileg több részre szakadtak. 1458-ban a huszita Podjebrád Györgyöt választották cseh királynak. 1466-ban II. Pál pápa kiátkozta, és megtiltotta minden katolikusnak, hogy szolgálják őt. 1469-ben Hunyadi Mátyás magyar király meghódította Morvaországot. A terület 1490-ben egyesült újra Csehországgal, amikor II. Ulászló, aki 1471-ben Györgytől a cseh trónt örökölte, Mátyás helyébe lépett Magyarországon. 1526-ban fia, II. Lajos életét vesztette a mohácsi csatában, és a rendek Habsburg I. Ferdinándot választották meg cseh királynak. Morvaország Csehországgal együtt az első világháború végéig Habsburg uralom alatt maradt.

Habsburg örökös tartomány

A harmincéves háború cseh-pfalzi szakaszában a cseh, morva és sziléziai rendek erőit a császári csapatok 1620. november 8-án a fehérhegyi csatában tönkreverték, az önállóságától megfosztott országot pedig Habsburg örökös tartománnyá tették. 1641-ig Morvaország fővárosa az ország középpontjában elhelyezkedő Olomouc volt, de miután a svédek bevették, a nagyobb és az ostromnak sikeresen ellenálló Brünn lett a főváros. A Morva Őrgrófságnak megvolt a maga országgyűlése (zemský sněm, ill. Landtag), melynek képviselőit 1905-től kezdve külön német és cseh választókerületekben választották.

Csehszlovákia és a Cseh Köztársaság

Morvaország-Szilézia Csehszlovákián belül 1927-ben

1918-tól, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően Morvaország Csehszlovákia részévé vált. A második világháborúban, a német megszállás alatt a Cseh–Morva Protektorátus része volt. A háború után ismét az újjáalakult Csehszlovákiához került. 1945-ben a német kisebbséget kitelepíteték. 1993-ban Csehszlovákia felbomlásával Morvaország Csehország része lett.

Közigazgatás

Morvaország a mai Csehországon belül (kék színnel)

Morvaország Csehország keleti harmadának nagy részét elfoglalja, beleértve a Dél-Morvaországi és a Zlíni kerületet, valamint a Morvaország-Sziléziai, az Olomouci, a Pardubicei, a Vysočina és a Dél-Csehországi kerület egy részét.

Legnagyobb városok

	Település	Lakosság (fő, 2010)	Brünn Ostrava
1.	Brünn (Brno)	403 539
2.	Ostrava	310 135
3.	Olmütz (Olomouc)	101 797
4.	Zlín	77 043
5.	Frýdek-Místek	59 132
6.	Jihlava	51 265
7.	Přerov	46 094
8.	Prostějov	45 683
9.	Třebíč	37 930
10.	Znojmo	34 881

Népesség

A morvák a szláv népek közé tartoznak. Nyelvüket hivatalosan Csehországban a cseh nyelv nyelvjárásának tekintik. Egy részük etnikai értelemben morvának tartja magát és morva anyanyelvűnek, mások néprajzilag csehnek tartják magukat. Az 1991-es népszámlálás alkalmával Csehországban 1 362 000 ember (a lakosság 13,2%-a) vallotta magát morva nemzetiségűnek; 2001-re ez a szám 380 000-re csökkent (3,7%), 2011-ben azonban látszólag újból növekedésnek indult és újabb lépések történtek külön morva irodalmi nyelv kialakítására.

Híres szülöttei

• Komnában született Comenius pedagógus 1592. március 28-án.
• Freibergben (jelenleg Příbor) született Sigmund Freud osztrák-zsidó származású neurológus és pszichiáter 1856. május 6-án.
• Itt született szlovák apától és morva anyától Tomáš Masaryk, Csehszlovákia első elnöke 1850. március 7-én.
• Stonařov városában született Arthur Seyß-Inquart osztrák kancellár, majd holland helytartó 1892. július 22-én.

Gazdasága

Délen a Hodonín és Břeclav körüli terület a Bécsi-medence része, itt a mélyebb üledékes rétegekből kőolajat és barnaszenet bányásznak. Ostrava környékén 1995-ig jelentős szénbányászat folyt. A legfontosabb ipari termékek a vas, a vegyipari termékek, a bőr és az építőanyagok. A fő gazdasági központok Brünn, Olmütz és Ostrava. Más mezőgazdasági ágazatok mellett Morvaország a szőlőművelésről nevezetes; az ország szőlőinek 94%-a itt található, és ez az ország bortermelésének központja is.

Kultúra

• Morvaország híres a világ legvékonyabb süteményéről, a morva fűszeres kekszről.

Külső hivatkozások

• Olomouc