Franz Kafka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Franz Kafka
Kafka.jpg
Kafka 1924 elött
Élete
Született 1883. július 3.
Prága,  Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt 1924. június 3. (40 évesen)
Kierling,  Ausztria
Szülei Hermann Kafka (18521931)
Julie Kafka, sz. Löwy (18561934)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, novella
Irodalmi irányzat realizmus
Fontosabb művei A per (1925)
Az átváltozás
Hatottak rá Knut Hamsun, Arthur Schopenhauer,Johann Wolfgang von Goethe, Heinrich von Kleist, Søren Kierkegaard, Peter Altenberg, Dosztojevszkij, Charles Dickens, Friedrich Nietzsche, August Strindberg, Gustave Flaubert, Robert Walser, Otto Weininger
Hatása Harold Pinter, Vladimir Nabokov, Philip Roth, Samuel Beckett, Albert Camus, Robert Musil, Federico Fellini, Hannah Arendt, Walter Benjamin, Isaac Bashevis Singer, Jorge Luis Borges, Gabriel García Márquez, Carlos Fuentes, Milan Kundera, Drago Jančar, Salman Rushdie, Murakami Haruki, Günter Grass, Jhonen Vasquez, Amanda Filipacchi, J. D. Salinger, David Lynch, Charles Bukowski, Elias Canetti, Abe Kóbó
Franz Kafka's signature.gif
Franz Kafka aláírása
Emléktábla Kafka szülőháza falán
Kafka sírja

Franz Kafka (Prága, 1883. július 3.Kierling, 1924. június 3.) prágai német zsidó író, a 20. század egyik legkiemelkedőbb írója.

„Én intenzíven magamba szívtam annak a kornak minden negatív elemét, amelyben éltem.”

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kafka középosztálybeli német zsidó családban született Csehországban, ami akkor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. Apja Hermann Kafka kereskedő (18521931), anyja Julie Kafka, sz. Löwy (18561934) Bár anyanyelve német volt, Kafka gyermekkorában megtanult csehül és egész életében folyékonyan beszélte. Valamennyire értett franciául is, kedvenc szerzője Flaubert volt. Nagy tisztelője volt Napóleonnak. Testvérei közül a két fiú: Georg és Heinrich még kiskorában meghalt, három leánytestvére Elli, Valli és Ottla.

1889 és 1893 között Kafka a prágai Deutsche Knabenschuléba járt (német fiúiskola). 1901-ben érettségizett, 1906-ra pedig elvégezte a jogi egyetemet, és egy biztosítótársaságnál kezdett dolgozni. Ebben az időben kezdett írni. 1917-től tuberkulózisban szenvedett, családja ápolta, főként Ottla nevű testvére, akivel sok közös vonása volt.

Az aszkézist és önmegvetést, mely összekapcsolódott Kafka nevével, jól mutatják az ő, valamint családtagjai és barátai levelei, ezt azonban saját környezetükben kell vizsgálnunk. Krónikus – elképzelhető, hogy pszichoszomatikus – betegségben szenvedett, a tuberkulózison kívül migrénes rohamok, álmatlanság és emésztési zavarok is gyötörték. Rengeteg természetes gyógymódot kipróbált, a vegetáriánus étkezéstől a pasztörizálatlan tej nagymértékű fogyasztásáig (lehetséges, hogy ez utóbbi idézte elő tuberkulózisát). Feltehetőleg krónikus depresszióban szenvedett. Ez nagy mértékben fokozta önkritikára való hajlamát.

Még iskolaévei alatt aktív szerepet vállalt irodalmi és társas események megszervezésében. Sokat tett a jiddis színház előadásainak szervezéséért is. Bár félt attól, hogy mások fizikailag és szellemileg is taszítónak találják, elbűvölt másokat vonzó, fiús külsejével, csendes viselkedésével, intelligenciájával és fanyar humorérzékével.

Kafka kapcsolata zsarnokoskodásra hajlamos apjával írásainak egyik fontos elemét szolgáltatta. Az 1920-as évek elején viszonya volt Milena Jesenská cseh újságírónővel, írónővel. 1923-ban rövid időre Berlinbe költözött, hogy kiszakítsa magát családja befolyása alól és az írásra koncentrálhasson. Mikor betegsége rosszabbodott, visszatért Prágába, majd egy Bécs melletti szanatóriumba ment, ahol 1924-ben elhunyt. Halálát feltehetőleg éhezés okozta, mert állapota miatt az evés rendkívüli fájdalommal járt, és az intravénás táplálást akkor még nem fejlesztették ki. Testét visszavitték Prágába, és a prága-žižkovi zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra 1924. június 11-én.

Életében csak néhány novellája jelent meg, és csak kevés figyelem irányult rá. Halála előtt utasította barátját és irodalmi ügynökét, Max Brodot, hogy írásait semmisítse meg. Szerelme, Dora Dymant eleget tett kérésének, és a nála lévő műveket megsemmisítette, Brod azonban nem engedelmeskedett, és gondoskodott róla, hogy kiadják a műveket, melyek hamarosan magukra vonták az irodalomkedvelők és a kritikusok figyelmét. Kafka minden kiadott művét németül írta.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műveit német nyelven írta. Kafka írásai híresek a pszichológiai és fizikai részletességről, a paradoxonok és abszurditások előfordulásáról és a rémálmokba illően kínos helyzetek leírásairól. Leghíresebb novellái közé tartoznak Az átváltozás, Az éhezőművész, A fegyencgyarmaton, híres regényei pedig A per, Amerika (az eredetihez közelebb álló új fordítás címe Az elkallódott fiú) és A kastély.

Kafka műveiben a szereplők gyakran találják szembe magukat lehetetlenül összetett helyzetekkel, és bár mindent elkövetnek, hogy úrrá legyenek a helyzeten, a rideg, személytelen világ, melyben élnek, ellehetetleníti kísérleteiket. A kastély című regényben például K.-t hivatalnokok és szabályok sora gátolja meg abban, hogy bejusson a kastélyba.

Az, hogy keveri a részletes, valóságszerű leírásokat a bizarr, szürreális eseményekkel, Kafka stílusának egyik meghatározó eleme. A furcsa jelenségeket gyakran személytelen, tényszerű hangon közli, mely erősíti a történetekben jelenlévő érzelmi konfliktus hatását, mert a traumatikus eseményeket hétköznapivá minősíti, csak újabb láncszemmé a kegyetlen, logikátlan események sorában. Kafka írásai hatással voltak az argentin Jorge Luis Borgesre és a kolumbiai Gabriel García Márquezre, akiknek több műve tükrözi ezt a „hétköznapi lehetetlen” stílust.

Néhány visszatérő motívum Kafka műveiben: abszurditás, átalakulás (fizikai és szellemi értelemben is), böjt és éhezés, bűntudat (gyakran bármilyen tényleges vagy logikusan elképzelhető ok nélkül), elidegenedés/elszigeteltség, értelmetlenség, formalitás (írói stílusban és a szereplők viselkedésében is), hiábavalóság, jelentéktelenség, labirintusok (a figyelemelterelő összetettség érzése), megérkezés hiánya (a szereplők gyakran indulnak útnak, de sosem érnek célba), művészi/konzumerista dinamika, kegyetlenség, kétség, sötét humor, szorongás, természet és technológia ellentéte, transzcendencia (nem feltétlenül spirituális értelemben, hanem mint menekülés a társadalom és a szellem korlátai közül), úr/szolga vagy domináns/alávetett dinamika, végtelenség.

Kritikai értelmezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kafka műveit sokan a modernizmus vagy a mágikus realizmus jellemzőihez kapcsoltan próbálják értelmezni. A műveit átható reménytelenséget és abszurditást az egzisztencializmus jellegzetességének tartják. Mások a marxizmus jeleit kutatták abban, ahogy kifigurázza a bürokráciát olyan műveiben, mint például A fegyencgyarmaton, A per és A kastély. Mások a judaizmus lencséjén át próbálták magyarázni munkáit (mivel Kafka zsidó volt és érdekelte a zsidó kultúra, bár életében csak viszonylag későn fordult felé); Borges tett néhány jó megfigyelést ebben a tekintetben. Megint mások freudi módon próbálták értelmezni írásait (a családjához fűződő viszonya miatt), vagy allegóriaként az Isten-kutatásra (többek között Thomas Mann is ezt az elméletet pártfogolta). Az elidegenedés, üldöztetés motívumainak előtérbe helyezését – főként Marthe Robert munkáiban – Gilles Deleuze és Felix Guattari kritikája ihlette, ők ugyanis úgy tartották, Kafka sokkal több, mint a dühből író, magányos alak sztereotípiája, és írásai sokkal szándékosabbak, bomlasztóbbak és „örömtelibbek”, mint amilyennek tűnnek.

Kafka filmen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Orson Welles 1962-ben írta és rendezte A per filmváltozatát, Anthony Perkins főszereplésével. Welles ezt tartotta legjobb filmjének.
  • 1991-ben készült el egy film, melyben Jeremy Irons alakítja Kafkát. A Steven Soderbergh által rendezett filmben keverednek a Kafka életéből vett elemek az írásaiból származókkal, többé-kevésbé életrajzi filmben bemutatva életét és munkásságát. A történet szerint Kafka nyomoz egy kollégája eltűnésének ügyében. A cselekmény végigviszi a nézőt Kafka több művén is, főként A kastélyon és A peren.
  • Franz Kafka's 'It's a Wonderful Life' (Franz Kafka: Csodálatos élet, 1993.): egy rövidfilm, melyet Peter Capaldi írt és rendezett. Richard E. Grant alakítja Kafkát. A filmben Az átváltozás keveredik Frank Capra Az élet csodaszép című művével, rendkívül érdekes eredménnyel.
  • Metamorphosis (1987) [1]
  • Die Verwandlung (1975) [2]
  • Förvandlingen (1976) [3]
  • The Metamorphosis of Franz Kafka, r: Carlos Atanes (1993)
  • Prevrashcheniye (2002) [4]
  • Menschenkörper (2004) [5]
  • A Country Doctor (2007) japán anime az Egy falusi orvos alapján [6]

Bibliográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kafka-emlékmű Prágában. Jaroslav Róna munkája.
Kafka-múzeum Prágában

Novellák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Regények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A per (Der Prozeß1925) (benne A törvény kapujában című novella)
  • A kastély (Das Schloß1926)
  • Amerika, más címen: Az elkallódott fiú (Der Verschollene1927)

Naplók és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Naplók, levelek. (Válogatás) Bp., Európa Könyvkiadó, 1981. ISBN 963-07-2457-X Fordította Antal László, Eörsi István, Györffy Miklós, Tandori Dezső.
  • Naplók. Bp., Európa Könyvkiadó, 2008. ISBN 978-963-07-8645-4 Fordította Györffy Miklós.
  • A nyolc oktávfüzet. Bp., Cartaphilus 2000; 2005. ISBN 963-9303-15-1 Fordította Tandori Dezső.
  • Töredékek füzetekből és papírlapokról. Bp., Cartaphilus, 2001. ISBN 963-9303-37-2 Fordította Tandori Dezső.

Levelek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Levél apámhoz (Brief an den Vater). Bp., Noran, 2003. ISBN 963-9539-02-3 Fordította Szabó Ede.
  • Levelek Felicének (Briefe an Felice). Bp., Palatinus, 2009. ISBN 978-963-957-879-1 Fordította Antal László, Rácz Péter.
  • Levelek Ottlának (Briefe an Ottla)
  • Levelek Milenának (Briefe an Milena)
  • Franz Kafka: Levelek a családnak, barátoknak és szerkesztőknek

Magyarul megjelent könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kastély. (Regény). Bp., Európa Könyvkiadó, 1964. Fordította Rónay György.
  • A nyolc oktávfüzet. Bp., Cartaphilus 2000; 2005. ISBN 963-9303-15-1 Fordította Tandori Dezső.
  • A per. (Regény) Bp., 1968. (Később újabb kiadásai is voltak.) Fordította Szabó Ede.
  • A per. (Regény) Bp., Palatinus Könyvkiadó, 2002. ISBN 963-9380-43-1 Fordította Györffy Miklós.
  • A per – A kastély. (Regények) Bp., Európa Könyvkiadó, 1984. ISBN 963-07-3166-5 Fordította Rónay György, Szabó Ede.
  • Amerika: A kallódó fiú. (Regény) Bp., Magvető Könyvkiadó, 1967; 1978. Fordította Kristó Nagy István.
  • Az elkallódott fiú. (Amerika; Regény) Bp., Palatinus Könyvkiadó, 2003. ISBN 963-9487-30-9 Fordította Györffy Miklós.
  • Az átváltozás. (Elbeszélések) Bp., Európa, 1982. ISBN 963-07-2580-0 (Az évek folyamán számos alkalommal újra megjelent.)
  • Az én cellám - az én váram. (Aforizmák, jegyzetek) Bp., Európa Könyvkiadó,1989. ISBN 963-07-4796-0 Fordította Halasi Zoltán.
  • Az ítélet (Elbeszélések) Bp., Európa, 1957. Fordította Boldizsár Iván. Utószó Ungvári Tamás.
  • Elbeszélések. Bp., Európa, 1973. (Az évek folyamán számos alkalommal újra megjelent.) Fordította Antal László, Eörsi István, Gáli József, Györffy Miklós, Szabó Ede, Tandori Dezső.
  • Erzählungen – Elbeszélések (Kétnyelvű kiadás) Szeged, Grimm Könyvkiadó, 1997. ISBN 963-9087-11-4 Fordította Tandori Dezső, Szijj Ferenc, Babarczy Eszter.
  • Franz Kafka összes regényei (Amerika; A kastély; A per) Szeged, Szukits, 2001. ISBN 963-9344-76-1 Fordította Kristó Nagy István, Szabó Ede, Rónay György.
  • Himpellérek társasága. (Elbeszélések) Bp.: Hold Könyvkiadó, 2001. ISBN 963-00-6256-9 Fordította Tandori Dezső.
  • Innen el. (Jegyzetek) Bp., Cartaphilus, 2004. ISBN 963-9303-88-7 Fordította Tandori Dezső.
  • Levél apámhoz. Bp., Noran, 2003. ISBN 963-9539-02-3 Fordította Szabó Ede.
  • Naplók, levelek. (Válogatás) Bp., Európa Könyvkiadó, 1981. ISBN 963-07-2457-X Fordította Antal László, Eörsi István, Györffy Miklós, Tandori Dezső.
  • Naplók. Bp., Európa Könyvkiadó, 2008. ISBN 978-963-07-8645-4 Fordította Györffy Miklós.
  • Töredékek füzetekből és papírlapokról. Bp., Cartaphilus, 2001. ISBN 963-9303-37-2 Fordította Tandori Dezső.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pók Lajos: Kafka világa. Bp., Európa Könyvkiadó, 1981. ISBN 963-07-2310-7
  • Sükösd Mihály: Franz Kafka. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1965.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Franz Kafka témában.
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Franz Kafka témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz Kafka témájú médiaállományokat.

Az íróról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]