Zlín

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zlín
Zlin-CZ.jpg
Zlín címere
Zlín címere
Zlín zászlaja
Zlín zászlaja
Közigazgatás
Ország  Csehország
Kerület Zlíni
Járás Zlíni
Polgármester PhDr. Irena Ondrová
Irányítószám 760 01
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 75 278 fő (2014. jan 1.)[1]
80 854 fő (2001)[1]
83 126 fő (1991)[1]
79 519 fő (1980)[1]
70 252 fő (1970)[1]
63 038 fő (1961)[1]
61 022 fő (1950)[1]
34 348 fő (1930)[1]
14 470 fő (1921)[1]
12 912 fő (1910)[1]
11 824 fő (1900)[1]
11 295 fő (1890)[1]
11 172 fő (1880)[1]
10 703 fő (1869)[1]
Népsűrűség 656,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 230 m
Terület 118,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zlín (Csehország)
Zlín
Zlín
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 13′ 59″, k. h. 17° 40′ 01″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 59″, k. h. 17° 40′ 01″
A Zlín weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zlín témájú médiaállományokat.
A "21" emeletes Baťa felhőkarcoló a buszpályaudvar felől.
Kilátás a Baťa felhőkarcolóról a Jižní Svahy városrészre
A Béke tér és a városi tanács épülete Zlínben

Zlín város a Cseh Köztársaságban, Kelet-Morvaország ipari és gazdasági központja, a Zlíni kerület székhelye. A város neve 1949-től 1989-ig Gottwaldov volt.

A város története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város első említése 1322-ből származik, amikor már Zlín a környék gazdasági központja volt. Ekkoriban a települést oláhok lakták. Az ide érkező oláhokban nem a nyelv volt a közös, (mivel egy részük a Felvidékről érkezett és már nem beszélte a oláh nyelvet) hanem, hogy mind pásztorkodással foglalkoztak. Zlíntől nyugatra elterülő területet csehül Valašskonak (Oláhföldnek) nevezik. A harmincéves háború alatt az itteni pásztorok bekapcsolódtak a Habsburg-ellenes felkelésbe. Zlín a 19. század végéig nem különbözött a többi Oláhföldi településtől.

A 19. században a területi felosztások változtatásával Zlín már Oláhföld, Slovácko és Hanákföld határára került. Jellegével azonban a település az oláhföldi településekhez hasonlított.

Mind Zlín, mind pedig az akkor még független, ma Zlínhez tartozó Malenovice uradalmi központok voltak. Az 1850-es járások rendezésekor Zlínt bíróságilag Napajedla, politikailag Magyarhradis alá rendelték. A 19. században Zlín lakossága 2800 volt. 1894-ben itt alapított cipőgyárat Baťa Tomáš. Néhány év alatt a gyára megnövekedett. A gyárnak köszönhetően sokan települtek a városba, elsősorban a szegény Oláhföld egyéb vidékeiről. Ezzel egyidejűleg csökkent a lakosság Texasba történő kivándorlása. 1910-1938 között a város lakossága tízszeresére növekedett 3600-ról 38 000-re. 1926 után Zlín modern központi várossá alakult. Tomáš Baťa több neves építészt hívott meg a város arculatának kialakítására (például Le Corbusier), így a város a funkcionalizmus stílusát kelti. Egymás után épültek a kisebb, de nagyobb házak is. 1937 és 1938 között épült meg a 77,5 m magas Baťa felhőkarcoló, amelyben akkor a gyár igazgatósága székelt.

A második világháború alatt 1944-ben a várost súlyos bombatámadások érték. A Baťa gyárat 1945-ben államosították, majd 1949. január 1-jétől a Gottwaldov nevet vette fel, Csehszlovákia első kommunista elnökéről Klement Gottwaldról. Ettől kezdve a város a Gottwaldovi kerület része lett, ez a kerület 1960-ban megszűnt, ekkor a Gottwaldovi járást a brünni székhelyű Dél-Morva kerületbe tagolták be. Az 1960-as években elkezdték a Zlíni Filmgyár építését. Kezdetben főleg Karel Zeman és Hermína Týrlová animációs filmjei készültek itt. 1968 után elkezdték építeni a legnagyobb zlíni lakótelepét, a Jižní svahyt (Déli part), melyet a 80-as években fejeztek be. 1989 decemberében Gottwaldovot meglátogatta ifjabb Tomáš Baťa. Nem sokkal ezt követően 1989. december 15-én a városi tanács visszavette a város eredeti nevét, Zlínt. Az 1990-es években ismét beindultak a magánvállalkozások. 2000-ben megalakult a Baťa Tomáš Egyetem és létrejött a Zlíni kerület.

A mai Zlín[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zlín a Zlíni kerület központja, de egyben Kelet-Morvaország ipari és gazdasági és kulturális központja. A városban több középiskola, egy egyetem és két kórház működik.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zlín viszonylag távol fekszik a fő közlekedési csomópontoktól. Ez abból is következik, hogy a város fejlődése csak a 20. században kezdődött meg, amikorra már a közlekedési hálózat nagyobb része kiépült. A Baťa gyár tervezte a közúti és vasúti hálózat kiépítését, azonban a tervet a második világháború megakadályozta. A rendszerváltás után Csehszlovákia 1993-ban bekövetkezett szétesése után Zlín határmenti város lett, így ennek a régiónak a fejlesztése a központi szervek számára kevésbé fontossá vált.

Kelet-nyugati irányban az I/49-es közút halad át a városon, amely Otrokovice községet köti össze Valašská Polankával

A vasúti közlekedés szempontjából jelentéktelen Zlín. Egyetlen vasútvonal, mely keresztülhalad a városon az OtrokoviceVizovice vasútvonal. Így Zlín számára a fő vasútállomás Otrokovice. Zlínben ezen kívül autóbusz és trolibusz közlekedés is van.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zlín 16 kataszteri területre oszlik:

  1. Jaroslavice u Zlína
  2. Klečůvka
  3. Kostelec u Zlína
  4. Kudlov
  5. Lhotka u Zlína (Chlum és Lhotka városrészekkel)
  6. Louky nad Dřevnicí
  7. Lužkovice
  8. Malenovice u Zlína
  9. Mladcová
  10. Příluky u Zlína
  11. Prštné
  12. Salaš u Zlína
  13. Štípa
  14. Velíková
  15. Zlín
  16. Želechovice nad Dřevnicí

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városhoz kötődnek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Baťa Tomáš Egyetem Zlínben
  • FC Zlín – zlíni futball klub
  • HC Hamé Zlín – Jéghoki csapat
  • Zoologická zahrada Zlín – Zlíni állatkert

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zlín témájú médiaállományokat.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Zlín című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.