Zlín

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zlín
Zlin-CZ.jpg
Zlín címere
Zlín címere
Zlín zászlaja
Zlín zászlaja
Közigazgatás
Ország  Csehország
Kerület Zlíni
Járás Zlíni
Polgármester PhDr. Irena Ondrová
Irányítószám 760 01
Népesség
Teljes népesség 75 278 fő (2014)[1]
80 854 fő (2001)[1]
83 126 fő (1991)[1]
79 519 fő (1980)[1]
70 252 fő (1970)[1]
63 038 fő (1961)[1]
61 022 fő (1950)[1]
34 348 fő (1930)[1]
14 470 fő (1921)[1]
12 912 fő (1910)[1]
11 824 fő (1900)[1]
11 295 fő (1890)[1]
11 172 fő (1880)[1]
10 703 fő (1869)[1]
Népsűrűség 656,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 230 m
Terület 118,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zlín  (Csehország)
Zlín
Zlín
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 13′ 59″, k. h. 17° 40′ 01″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 59″, k. h. 17° 40′ 01″
Zlín weboldala
A "21" emeletes Baťa felhőkarcoló a buszpályaudvar felől.
Kilátás a Baťa felhőkarcolóról a Jižní Svahy városrészre
A Béke tér és a városi tanács épülete Zlínben

Zlín város a Cseh Köztársaságban, Kelet-Morvaország ipari és gazdasági központja, a Zlíni kerület székhelye. A város neve 1949-től 1989-ig Gottwaldov volt.

A város története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város első említése 1322-ből származik, amikor már Zlín a környék gazdasági központja volt. Ekkoriban a települést oláhok lakták. Az ide érkező oláhokban nem a nyelv volt a közös, (mivel egy részük a Felvidékről érkezett és már nem beszélte a oláh nyelvet) hanem, hogy mind pásztorkodással foglalkoztak. Zlíntől nyugatra elterülő területet csehül Valašskonak (Oláhföldnek) nevezik. A harmincéves háború alatt az itteni pásztorok bekapcsolódtak a Habsburg-ellenes felkelésbe. Zlín a 19. század végéig nem különbözött a többi Oláhföldi településtől.

A 19. században a területi felosztások változtatásával Zlín már Oláhföld, Slovácko és Hanákföld határára került. Jellegével azonban a település az oláhföldi településekhez hasonlított.

Mind Zlín, mind pedig az akkor még független, ma Zlínhez tartozó Malenovice uradalmi központok voltak. Az 1850-es járások rendezésekor Zlínt bíróságilag Napajedla, politikailag Magyarhradis alá rendelték. A 19. században Zlín lakossága 2800 volt. 1894-ben itt alapított cipőgyárat Baťa Tomáš. Néhány év alatt a gyára megnövekedett. A gyárnak köszönhetően sokan települtek a városba, elsősorban a szegény Oláhföld egyéb vidékeiről. Ezzel egyidejűleg csökkent a lakosság Texasba történő kivándorlása. 1910-1938 között a város lakossága tízszeresére növekedett 3600-ról 38 000-re. 1926 után Zlín modern központi várossá alakult. Tomáš Baťa több neves építészt hívott meg a város arculatának kialakítására (például Le Corbusier), így a város a funkcionalizmus stílusát kelti. Egymás után épültek a kisebb, de nagyobb házak is. 1937 és 1938 között épült meg a 77,5 m magas Baťa felhőkarcoló, amelyben akkor a gyár igazgatósága székelt.

A második világháború alatt 1944-ben a várost súlyos bombatámadások érték. A Baťa gyárat 1945-ben államosították, majd 1949. január 1-jétől a Gottwaldov nevet vette fel, Csehszlovákia első kommunista elnökéről Klement Gottwaldról. Ettől kezdve a város a Gottwaldovi kerület része lett, ez a kerület 1960-ban megszűnt, ekkor a Gottwaldovi járást a brünni székhelyű Dél-Morva kerületbe tagolták be. Az 1960-as években elkezdték a Zlíni Filmgyár építését. Kezdetben főleg Karel Zeman és Hermína Týrlová animációs filmjei készültek itt. 1968 után elkezdték építeni a legnagyobb zlíni lakótelepét, a Jižní svahyt (Déli part), melyet a 80-as években fejeztek be. 1989 decemberében Gottwaldovot meglátogatta ifjabb Tomáš Baťa. Nem sokkal ezt követően 1989. december 15-én a városi tanács visszavette a város eredeti nevét, Zlínt. Az 1990-es években ismét beindultak a magánvállalkozások. 2000-ben megalakult a Baťa Tomáš Egyetem és létrejött a Zlíni kerület.

A mai Zlín[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zlín a Zlíni kerület központja, de egyben Kelet-Morvaország ipari és gazdasági és kulturális központja. A városban több középiskola, egy egyetem és két kórház működik.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zlín viszonylag távol fekszik a fő közlekedési csomópontoktól. Ez abból is következik, hogy a város fejlődése csak a 20. században kezdődött meg, amikorra már a közlekedési hálózat nagyobb része kiépült. A Baťa gyár tervezte a közúti és vasúti hálózat kiépítését, azonban a tervet a második világháború megakadályozta. A rendszerváltás után Csehszlovákia 1993-ban bekövetkezett szétesése után Zlín határmenti város lett, így ennek a régiónak a fejlesztése a központi szervek számára kevésbé fontossá vált.

Kelet-nyugati irányban az I/49-es közút halad át a városon, amely Otrokovice községet köti össze Valašská Polankával

A vasúti közlekedés szempontjából jelentéktelen Zlín. Egyetlen vasútvonal, mely keresztülhalad a városon az OtrokoviceVizovice vasútvonal. Így Zlín számára a fő vasútállomás Otrokovice. Zlínben ezen kívül autóbusz és trolibusz közlekedés is van.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zlín 16 kataszteri területre oszlik:

  1. Jaroslavice u Zlína
  2. Klečůvka
  3. Kostelec u Zlína
  4. Kudlov
  5. Lhotka u Zlína (Chlum és Lhotka városrészekkel)
  6. Louky nad Dřevnicí
  7. Lužkovice
  8. Malenovice u Zlína
  9. Mladcová
  10. Příluky u Zlína
  11. Prštné
  12. Salaš u Zlína
  13. Štípa
  14. Velíková
  15. Zlín
  16. Želechovice nad Dřevnicí

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városhoz kötődnek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Baťa Tomáš Egyetem Zlínben
  • FC Zlín – zlíni futball klub
  • HC Hamé Zlín – Jéghoki csapat
  • Zoologická zahrada Zlín – Zlíni állatkert

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zlín témájú médiaállományokat.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Zlín című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.