Vércsoport
A vércsoportrendszerek az emberi vért a benne megtalálható fehérjék (antigének(nem fehérje), antitestek) alapján kategorizálják. Ma 29 ilyen rendszert fogad el a tudomány. A vérátömlesztés során csak az ABO- és az Rh-rendszereket veszik figyelembe, mivel az indirekt antiglobulin teszt és a keresztpróba segítségével kiszűrik az egyéb antigén/antitest-inkompatibilitást a donor vére és a transzfúziót befogadó között.
Valamikor széles körben felhasználták a vércsoportokat a törvényszéki orvostanban és az apasági tesztek során, ám használatukat fokozatosan felváltja a DNS-profil analízise (mini- és mikroszatelliták alapján), ami jóval nagyobb biztonságot ad. A vércsoportvizsgálatot inkább csak az apaság valószínűsítésére illetve kizárására alkalmazzák, olcsósága miatt itt még szerepet kaphat.[1]
Tartalomjegyzék |
Vércsoportrendszerek [szerkesztés]
| Szám | Jelölés | Név |
|---|---|---|
| 001 | ABO | ABO |
| 002 | MNS | MNS |
| 003 | P1 | P1 |
| 004 | RH | RH |
| 005 | LU | Lutheran |
| 006 | KEL | Kell |
| 007 | LE | Lewis |
| 008 | FY | Duffy |
| 009 | JK | Kidd |
| 010 | DI | Diego |
| 011 | YT | Cartwright |
| 012 | XG | XG |
| 013 | SC | Scianna |
| 014 | DO | Dombrock |
| 015 | CO | Colton |
| 016 | LW | LW |
| 017 | CH/RG | Chido/ Rodgers |
| 018 | Hh | Hh |
| 019 | XK | XK |
| 020 | GE | Gerbich |
| 021 | CROM | Cromer |
| 022 | KN | Knops |
| 023 | IN | Indian |
| 024 | OK | OK |
| 025 | RAPH | RAPH |
| 026 | JMH | John Milton Hagen |
| 027 | IGNT | IGNT |
| 028 | P | P |
| 029 | GIL | GIL |
Az ABO rendszer [szerkesztés]
Az ABO rendszert Karl Landsteiner fedezte fel 1900 és 1901 között a bécsi egyetemen, miközben azt vizsgálta, miért menti meg a vérátömlesztés egyes betegek életét, mások viszont miért halnak bele. Felfedezését később Nobel-díjjal jutalmazták.
Az emberek fenotípus szerint e rendszer alapján 4 vércsoport valamelyikébe tartoznak. Ezek a csoportok: A, B, AB, 0. Az A és B betűk valójában két antigént jelölnek, az 0-s vércsoportú embereknek ezek egyike sem található meg a vörösvértesteken. Ezeknek az antigéneknek a kialakulásáért egy gén felel. Mivel a génnek három változata létezik (A, B, 0) és ezek kodominánsan öröklődnek, az emberek genotípus szerint 6 csoportot alkotnak (hiszen a sorrend mindegy, azaz az A0 és a 0A nem külön eset).
- A-s fenotípus lehetséges genotípusai: AA, A0
- B-s fenotípus lehetséges genotípusai: BB, B0
- AB-s fenotípus lehetséges genotípusai: AB
- 0-s fenotípus lehetséges genotípusai: 00
A véradási szabály szerint senki nem kaphat olyan vért, amiben számára idegen antigén található, ugyanis azok antitestjei megtalálhatóak az ő vérében (azaz egy A-s ember vérében a B antigén antitestjei jelen vannak). Így az AB-s mindenkitől kaphat, a 0-s viszont csak 0-stól kaphat, de bárkinek adhat. Ha lehetséges, csoportazonos vért adnak a betegeknek.
A Bombay-jelenség [szerkesztés]
A Bombay-jelenséget, vagy Bombay fenotípust 1952-ben fedezte fel egy indiai orvos, Y.M. Bhende. A jelenség neve a felfedezés helyére utal, és nincs arról szó, hogy Indiában jellemzőbben fordulna elő.
Ahhoz, hogy a Bombay-jelenséget megértsük, árnyalni kell a fentiekben ismertetett rendszert. Mind az A mind a B antigén egy harmadik antigénből, a H antigénből származik. Az A vagy B vércsoportot kódoló gének egy olyan enzimért felelnek, amelyik a H antigént A (N-acetil-galaktózamin oldallánc hozzákapcsolásával) vagy B (galaktóz oldallánc hozzákapcsolásával) antigénné alakítja. A H antigén az 0-s vércsoportú emberek vérében is megtalálható. A H antigén termelése recesszív episztázis esetében történik, vagyis csak akkor ha az illető hh genotípusú. Előfordulhat, hogy valakinél maga a H antigén nem fordul elő. Ez esetben a genotípusa hiába indokolna A-s, B-s, vagy AB-s fenotípust, nincs miből előálljanak az antigének, így a vércsoportteszt 0-s vércsoportot fog eredményezni.
A jelenség nagyon ritka, de ennek köszönhetően megeshet, hogy AB-s szülő mellett 0-s gyerek születik, vagy 0-s szülőnek AB-s gyereke.
Megjegyzendő azonban, hogy a Bombay fenotípusos emberek csak más Bombay fenotípusos emberektől kaphatnak vért, ugyanis a „normális” 0-s vérben H antigének találhatóak, amire a Bombay fenotípusos vérben antitestek vannak.
Gyakorisaga [szerkesztés]
Vércsoportok gyakorisága a világon:[2]
| 0+ | 38,25 % |
| A+ | 34 % |
| B+ | 9 % |
| 0- | 7 % |
| A- | 6 % |
| AB+ | 3 % |
| B- | 2 % |
| AB- | 0,75 % |
Vércsoportok gyakorisága Magyarországon:[3]
| 0 | 32% |
| A | 44% |
| B | 16% |
| AB | 8% |
Az Rh rendszer [szerkesztés]
Az RhD antigént a már említett Karl Landsteiner és Alexander S. Wiener fedezte fel 1937-ben, és Rhesus majmok (Macacus rhesus) vérében mutatták ki először, innen az Rh jelölés. Az ember vérében ez az antigén vagy jelen van (Rh+), vagy nincs (Rh−). Az Rh+ domináns mendeli tulajdonság, azaz valaki csak úgy lehet Rh−, ha mindkét szülőtől olyan gént örököl (ettől még persze mindkét szülő lehet Rh+, ha heterozigóták).
Az Rh− vérben természetes körülmények között nincsenek jelen antitestek, így a legtöbb esetben a véradásnál nem kell figyelembe venni ezt a vércsoportot. Rh+ donorok vérét azonban antitest-vizsgálatnak kell alávetni.
Figyelembe kell venni, hogy ha Rh− ember kap Rh+ vért, akkor az antitestek kialakulhatnak. Ezért olyan Rh− nőnek, aki még teherbe eshet, nem szabad Rh+ vért adni, mert ez egy Rh+ magzat esetében problémát okozhat, ugyanis az antitestek a méhlepényen keresztül a magzat vérébe jutnak, és megtámadják a magzat vörösvértestjeit.
Ugyanez az állapot előállhat akkor is, ha az Rh− anya és az Rh+ magzat vére keveredik. Ebben az esetben anti-D antitestek termelődnek az anyában, melyek vagy a szülés során (amikor az anya és a magzat vére keveredhet), vagy a következő magzat hordásakor okoz betegséget, amit hydrops foetalisnak neveznek.
Jelenleg az Rh vércsoport rendszer 50 meghatározott antitestből áll, amik közül a D, C, c, E és e antigének a legfontosabbak. A hétköznapi szóhasználatban szereplő Rh-faktor, Rh-pozitív és Rh-negatív kifejezések csak a D antigénre vonatkoznak.
Állati vércsoportok [szerkesztés]
Nem csak az embernek, más emlősállatoknak (főleg háziállatoknak) is megkülönböztetik a vércsoportjait. Az állatorvoslásban a kutyák és macskák vérének gyűjtése, illetve vérátömlesztése fordul elő a gyakorlatban, foglalkoztak kutatások azonban az emberszabású majmok, lovak, szarvasmarhák, patkányok vérkompatibilitásával is.
A kutyáknál kezdetben szinte soha nincsenek jelen antitestek a vérben. Ezért az első transzfúzió nem vált ki immunreakciót, de a következőknek súlyos következményei lehetnek, ha más a donor vércsoportja. A macskáknál jelen vannak az antitestek a kezdettől fogva, és nincs köztük univerzális donor, ezért a vért transzfúzió előtt minden esetben megfelelően ellenőrizni kell.
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Ganong, William F.: Az orvosi élettan alapjai (Medicina Kiadó 1990) ISBN 963-241-783-6
- Went István: Élettan (Medicina Kiadó 1962)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
 |
Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
