Szarvasmarha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Szarvasmarha
Közönséges szarvasmarha (Bos primigenius taurus) Zebu (Bos primigenius indicus)
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Alrend: Kérődzők (Ruminantia) Család: Tülkösszarvúak (Bovidae) Alcsalád: Tulokformák (Bovinae) Nemzetség: Tulkok (Bovini) Nem: Bos Faj: B. primigenius
Tudományos név
Bos primigenius Linné, 1758
Alfajok
Bos primigenius primigenius Bos primigenius namadicus Bos primigenius taurus Bos primigenius indicus
Egyéb név
Bos taurus

A szarvasmarha (Bos primigenius vagy Bos taurus) párosujjú patás állat, kérődző. Háziasított alakja a házi szarvasmarha vagy házimarha, amely a ma már kihalt őstuloktól (Bos primigenius primigenius és Bos primigenius namadicus) származik. A házi szarvasmarhák genetikai állományuk alapján két alfajba sorolhatók, az Ázsia nagy területén elterjedt úgynevezett "brahman" típusnak vagy zebunak vállpúpja van (Bos primigenius indicus), míg a világ többi részén a púp nélküli közönséges szarvasmarha (Bos primigenius taurus) a megszokott . A házi szarvasmarhát korábban az őstuloktól eltérő külön fajnak tartották (Bos taurus).

Tartalomjegyzék 1 Elnevezései 2 Fő típusai 3 Hasznosítás 4 Betegségek 5 Legfontosabb fajták 6 Vallás 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Elnevezései

A hím állatot bikának, a heréltet fiatalon tinónak, később ökörnek, a nőstényt tehénnek, a fiatal nőstényt üszőnek, a nem ivarérett fiatal állatot borjúnak hívják.

[szerkesztés] Fő típusai

A szarvasmarha két ma élő alaptípusa a közönséges szarvasmarha és a zebu. A kettőt az őstulok két különböző változatából háziasították (Bos primigenius primigenius és Bos primigenius namadicus), amelyek a legfrissebb kutatási eredmények alapján mintegy 250 000 éve váltak el egymástól. A zebu főleg Dél- és Kelet-Ázsiában terjedt el.

Küllem, illetve hasznosítás alapján is két típust különböztetünk meg. Az első a zömökebb, tömörebb hús- és igásmarha, a másik a könnyedebb, elegánsabb tejelő fajták típusa. Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Alrend: Kérődzők (Ruminantia) Család: Tülkösszarvúak (Bovidae) Alcsalád: Tulokformák (Bovinae) Nemzetség: Tulkok (Bovini) Nem: Bos Faj: B. primigenius

[szerkesztés] Hasznosítás

Ugyan a szarvasmarhát leginkább tej- és hústermelésre használják, a gépesítés előtt jelentős volt az aránya az igavonásban is, ezenkívül felhasználják a tülkét, valamint a bőrét is.

[szerkesztés] Betegségek

A szarvasmarha egyik legújabb és legismertebb betegsége a BSE (Bovine Spongiform Encephalopathia, vagyis szivacsos agyvelőelfajulás) hibásan (!) kergemarhakór. Valószínűsíthetően kapcsolatban áll a kiskérődzők surlókórjával (scrapie) és az embereknél előforduló Kreuzfeld-Jakob kórral. Prionok okozzák.

Egyéb fontos fertőző betegségek:

• tuberkulózis
• száj- és körömfájás (a páros ujjú patásoknál fordul elő)
• paratuberkulózis (a legfrissebb kutatások szerint a pasztőrözést is "túléli")

[szerkesztés] Legfontosabb fajták

Magyar fajták:

• magyar tarka szarvasmarha
• magyar szürkemarha (jellegzetes, nagy szarvval, ezüstszürke, a szem, mar, lábtövek sötétek, a borjak vörösbarnák)

Tejhasznú fajták:

• jersey
• holstein-fríz

Húsfajták:

• limousine
• charolais
• aberdeen angus
• hereford

Kettős hasznosításúak:

• szimentáli

[szerkesztés] Vallás

A hinduizmus szent állata.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Romhányi József: Marhalevél