Texasi hosszúszarvú marha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legelő példány

A texasi hosszúszarvú marha az elvadult mexikói szarvasmarha és az európai szarvasmarha kereszteződéséből jött létre. Az állat legfőbb jellemzője, mint ahogy azt a neve is mutatja, a hosszú szarva, amelynek hegyei között akár 2,1 méteres távolság is lehet, és néhány példánynál akár háromszorosan is csavart. A marha fajtisztaságáról és fennmaradásáról a Texas Longhorn Breeders Association of America (Az Amerikai Texasi hosszúszarvú marha Tenyésztők Egyesülete) és az International Texas Longhorn Association (Nemzetközi Texasi hosszúszarvú marha Egyesület) gondoskodik. Az árveréseken a jó minőségű állatok, akár 40 000 amerikai dollárt is érhetnek; a rekordot egy tehén tartja, vásárlója 170 000 dollárért vette meg.[1] Az okosabb szarvasmarhák közé tartozva, a texasi hosszúszarvú marhát könnyen be lehet tanítani és jól tűri, ha felülnek a hátára.

Története és megjelenése[szerkesztés]

E szarvasmarha őseinek egy része, talán az első szarvasmarhák között voltak, amelyeket a spanyolok betelepítettek Észak-Amerikába, köztük Kalifornia és Florida területeire is.

Az első texasi fehér telepesek, akik kolóniáikat a Nueces-folyó és a Rio Grande közé helyezték el, a szabadon élő mexikói szarvasmarhákat a saját keleti származású marháikkal keresztezték, létrehozva az amerikaiak egyik jellegzetes háziállatát és a western filmek egyik fő „kellékét”, a texasi hosszúszarvú marhát. Az újonnan kitenyésztett jószág kemény, szívós állat lett. A texasi hosszúszarvú marha hosszú lábú és szarvú. Az állat színezete nagyon változatos, lehet: kékesszürke, sárgás árnyalatú, barnás, fekete, vörös és fehér; a legtöbbször világos vagy sötét foltozással.[2] A texasi hosszúszarvú marha legközelebbi rokonai a portugáliai származású Alentejana marha és Mertolenga marha.[3][4][5]

Miután Texas csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz, az állam szarvasmarhája kihalófélbe került, mivel más, zárt farmokban tenyészthető fajtákat hoztak be; a nyílt prérin tenyészthető texasi hosszúszarvú marha már nem volt gazdaságos a modern világban. 1927-re annyira lecsökkent az állománya, hogy az United States Forest Service (Az Államok Erdőgazdálkodási Szervezete) összegyűjtötte a megmaradt példányokat és áthelyezte az oklahomai Lawton város melletti Wichita Mountains Wildlife Refuge rezervátumba. Néhány évvel később, J. Frank Dobie és társai, texasi hosszúszarvú marhákat szereztek, hogy a texasi nemzeti parkokban mutathatják be érdekességként. Mivel továbbra is szívós állat maradt, amely könnyen ellenáll a betegségeknek és a gyér legelőkön is megél, száma újból növekedésnek indult. Manapság újból tenyésztik húsáért. A texasiak történelmi szempontból is kedvelik.

Felhasználása[szerkesztés]

A texasi hosszúszarvú marhát főleg húsáért tenyésztik. Húsában, más marhahússal ellentétben, kevesebb a zsír, a koleszterin és a kalória.[6] Az USA délnyugati államainak boltjaiban texasi hosszúszarvú marha tejből készített sajtot is lehet találni. Kis méretű borja miatt a texasi hosszúszarvú marha tehene könnyen ellik, emiatt gyakran keresztezik más fajtákkal.

Képek[szerkesztés]

  • Tehén
    Tehén
  • A marha
    A marha
  • különböző
    különböző
  • színekben
    színekben
  • Tigriscsíkos példány
    Tigriscsíkos példány
  • Szarva hatalmas
    Szarva hatalmas
  • A prérin
    A prérin
  • Tehén a borjával
    Tehén a borjával
  • A feje
    A feje
  • Meglovagolva
    Meglovagolva
  • „Ne huzz ujjat Texasszal!”
    „Ne huzz ujjat Texasszal!”
  • Bevo, az University of Texas at Austin kabalája
    Bevo, az University of Texas at Austin kabalája

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Herskovitz, John. Texas Returns to Passion of the Longhorn Archiválva 2005. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Reuters via Environmental News Network. November 26, 2004.
  2. ↑ http://doublehelixranch.com/History.html
  3. ↑ Institut national de la recherche agronomique (2003): Animal research, Volumes 52–53, EDP Sciences S.A. (France).
  4. ↑ Hillis, David M. "Frequently Asked Questions about Texas Longhorn Cattle". Double Helix Ranch.
  5. ↑ Kidd, K. K., et al. (1980). „Immunogenetic and Population Genetic Analyses of Iberian Cattle” 11 (1), 21–38. o.  
  6. ↑ Archivált másolat. [2009. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 27.)

Források[szerkesztés]

  • Will C. Barnes, "Wichita Forest Will Be Lair of Longhorns", The Cattleman, April 1926.
  • Dan Kilgore, "Texas Cattle Origins", The Cattleman, January 1983.
  • James Westfall Thompson, History of Livestock Raising in the United States, 1607-1860 (Washington: U.S. Department of Agriculture, 1942).
  • James Frank Dobie, The Longhorns (Austin, Texas: University of Texas Press, 1980) (ISBN 029274627X).
  • Don Worcester, The Texas Longhorn: Relic of the Past, Asset for the Future (College Station: Texas A&M University Press, 1987) (ISBN 0890966257).
  • Premier Longhorns-Information About Texas Longhorns

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Texas Longhorn című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Texas Longhorn cattle
A Wikimédia Commons tartalmaz Texasi hosszúszarvú marha témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Texasi_hosszúszarvú_marha&oldid=26327698”