Európa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Emblem-important.svg
 A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült.
Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!
Disambig gray.svg  Az „Europa” lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Európa (egyértelműsítő lap).
Műholdfelvétel Európáról.

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál-hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati egyötöd részét teszi ki.

Terület szerint Európa a második legkisebb kontinens, 10 508 000 négyzetkilométerrel, amivel kissé meghaladja Ausztrália területét. Így az összes szárazföld egytizenötödét teszi ki.

Európa elhelyezkedése a Földön

Népesség alapján a negyedik helyen áll Ázsia, Afrika és Amerika után. 2001-ben Európa népességét körülbelül 666 és fél millió főre becsülték, ami a Föld népességének egyhetede.

Az európai civilizáció a gyarmatosítás és az európai népek kivándorlása révén más kontinensekre is kiterjedt, így az európai kultúrkör fogalma Európán kívül az észak-amerikai geopolitikai régió, valamint Ausztrália és Új-Zéland kultúráját is magában foglalja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A név eredete

Homérosz szerint az Európa név (görögül: Ευρώπη) eredetileg Közép-Görögország neve volt. Később egész Görögországot így nevezték, végül i. e. 500 körül a Görögországtól északra fekvő összes területet is.

Az Európa szó eredetét leggyakrabban a görög eurüsz (széles) és opsz (arc) szavakra vezetik vissza. Más vélemények szerint a szó sémi eredetű, és az ereb (naplemente) szóból eredhet – közel-keleti nézőpontból a nap a nyugaton elterülő földek mögött nyugszik le. Egyébként a szintén hasonló latin eurus szó a keleti szelet jelenti.

A görög mitológia elbeszélése szerint Európé föníciai királylány volt, akit Zeusz bika alakjában rabolt el.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Keletkezése

Európa tájai, földtörténeti korok szerint:
  • Ősidő: Balti-pajzs (Balti-ősföld), Finn-tóvidék
  • Óidő: Skandináv-hegység, Brit-szigetek hegységei, Francia-, Lengyel-, Német-középhegység, a Cseh-medence peremhegységei, Urál-hegység, Velencei-hegység
  • Középidő: tengeri elöntések (nincs táj)
  • Újidő harmadidőszak: Pireneusok, Appenninek, Dinári-hegység, Balkán-hegység, Alpok, Kárpátok, Kaukázus
  • Újidő negyedidőszak: Skandináv-hegység fennsíkjai, Kelet-európai-síkság, Finn-tóvidék egyes részei

[szerkesztés] Kiterjedés

Európa föld- és vízrajza

Európa Eurázsia nyugati ötödét foglalja el. A kontinens az oroszországi Urál-hegységnél kezdődik, amely az Európa és Ázsia közti keleti határ megállapodás szerinti vonala, mely délen az Urál folyó és a Kaukázus vonalán folytatódik.

Európa határait gyakran politikai, kulturális vagy gazdasági megfontolások alapján határozzák meg. Ezért több „Európa” is létezik, amelyek méretben és a benne elhelyezkedő országok számában eltérnek egymástól.

Európa területe körülbelül 10 és fél millió négyzetkilométer. A bizonytalanságot az okozza, hogy nem mindegy, hol húzzuk meg a keleti, szárazföldi határát. A többi irányban tengerek, óceánok határolják, a déli határai mentén fekvő, stratégiai fontosságú keskeny tengeri átjárók is inkább a kapcsolattartást, mintsem az elkülönülést jelzik Afrika és Ázsia felé. Európa területének 35%-a jut félszigetekre és szigetekre. A félszigetekre és öblökre bontott partvonal hossza 37200 km, vagyis hosszabb, mint a háromszor ekkora területű Afrikáé.

Az európai kontinens léte nem általánosan elfogadott.[1] E megközelítésmód képviselői néha Eurázsia,[2] Afro-Eurázsia[3] vagy az „európai szubkontinens”[4] fogalmát használják, ugyanis Európát nem határolja minden oldalán tenger.

Az „Európa” szót egyre gyakrabban használják - tévesen és gyakorta manipulatív módon[5] - az Európai Unió (EU) tagállamainak megjelölésére. Jelenleg 27 ország tagja az EU-nak. További európai államok tárgyalnak a csatlakozásról, másokkal a közeljövőben várható a csatlakozási tárgyalások megkezdése.

Majdnem minden európai állam tagja az Európa Tanácsnak, kivéve Fehéroroszországot, a Vatikánt, Kazahsztánt, és Monacót.

[szerkesztés] Vízrajz

A kontinens kicsinysége és a partvonal tagozottsága nem kedvezett a nagy folyamok kialakulásának. Vizei főként az Atlanti-óceánba és melléktengereibe ömlenek. Ezek a folyók általában kiegyenlítettebb vízjárásúak, mint keleti vagy kelet felé tartó társaik. Az Atlanti-óceánba ömlő folyók tölcsértorkolatúak (jó kikötők) a tengerjárás miatt (Elba, Temze, Rajna, Loire stb.). Jelentős folyók (Duna, Dnyeszter, Dnyeper, Don) ömlenek a Fekete-tengerbe, ezeknek deltatorkolatuk van. A lefolyástalan Kaszpi-tengerbe ömlik Európa legnagyobb folyója, a Volga (hossza 3531 km, közepes vízhozama 8150 m³/s).

Európában igen sok a tó, főleg az egykor jéggel borított északi területeken (például Finnország, az ezer tó országa, csak ebben az egy országban több, mint harmincezer tó található [6]). A hajdani jégtakaró peremén jöttek létre a legnagyobb tavak (a Ladoga-tó és az Onyega-tó). Sok a magashegyvidéki gleccsertó (például az Alpokban). Délkelet-Európában lefolyástalan sóstavak is vannak. Gazdagítja a kontinens „vízi arculatát” a számtalan mesterséges víztároló és a nagy számban kiépített hajózócsatorna-hálózat.

[szerkesztés] Élővilág

Állatvilága - például Dél-Amerikáéhoz hasonlítva - fajokban nem túl gazdag. Legjellemzőbb emlősei: az őz, a gímszarvas, a jávorszarvas, a barnamedve, a vaddisznó, a hiúz, a róka, a farkas, a muflon, a macskafélék, rágcsálók stb. Gibraltáron él az egyetlen majomfaj: a törökmajom. Madarai közül gyakoriak a sirályok, a récefélék, a baglyok, a fogoly, a gólyafélék, a harkály, a sólymok, a veréb és nem utolsósorban a nagyszámú énekesmadár. A tengerekben tőkehal, tonhal, hering, delfin, rozmár és bálna is él.

Lásd még: Európa hüllőfajainak listája

[szerkesztés] Történelem

Szócikk: Európa történelme

Európa kulturális és gazdasági fejlődése egészen a bronzkorig nyúlik vissza. A nyugati kultúrák forrásának általában az ókori görögöket tekintik. A Római Birodalom évszázadokon keresztül birtokolta a kontinens mintegy felét. Bukása után a fejlődés hosszú időre szinte teljesen megállt, abban a korban, amit a felvilágosodás gondolkodói a sötét kornak, a mai történészek pedig egyszerűen középkornak neveznek. Ebben az időszakban kis közösségek, például kolostorok őrizték féltve a nehezen megszerzett tudást. Ez a korszak a reneszánsszal ért véget, amikor a felfedezések és a tudomány fejlődésének korszaka következett. A 15. századtól az európai nemzetek – különösen Spanyolország, Portugália, Franciaország és Anglia – hatalmas birodalmakat építettek, afrikai, amerikai és ázsiai gyarmatokkal. Az ipari forradalom Európában a 18. században kezdődött, és általános gazdagodáshoz, valamint a népesség növekedéséhez vezetett. A II. világháború után, egészen a hidegháború végéig, Európa két nagy politikai és gazdasági tömbre osztódott: kommunista országokra Közép- és Kelet-Európában, és kapitalista országokra Nyugat-Európában. 1990 körül a kommunista blokk felbomlott.

[szerkesztés] Kontinentális politika

[szerkesztés] Európa Tanács, Európai Unió Európai Unió

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Népesség

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Európa lakossága 2003-ban 814 millió volt, viszont a kontinens népessége egyre fogy a lakosság pedig öregszik.

A kontinens népsűrűsége 68 lakos/km², de ez jellemzően egyenlőtlen eloszlású. Ezt a természeti-földrajzi viszonyok (domborzat, éghajlat, talaj), de főleg a különböző tájegységek történelmi sajátossága és gazdasági fejlődése határozza meg.

Nyugat- és Közép-Európa iparvidékein a népsűrűség eléri a 200, sőt a 4000 lakost is négyzetkilométerenként. A Skandináv-félszigeten a népsűrűség 15 lakosra, a sarkvidéki övezetben pedig egy lakosra, sőt még ennél is kevesebbre csökken négyzetkilométerenként.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Vasúti közlekedés

Searchtool right.svg Bővebben: Európa vasúti közlekedése

Európa vasútvonalainak hossza 360169 km, mely nagyrészt 1435 mm-es nyomtávolságú. Azonban Spanyolországban, Portugáliában, Oroszország európai részén és a volt szovjet utódállamok területén széles nyomtáv van. Ezenkívül több országban található keskeny nyomtávú hálózat. A nagysebességű vasúthálózat egységesen normál nyomtávú.

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Kultúra

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Művészet

Lásd még: Európai film

[szerkesztés] Kulturális események

Lásd még: Európa Kulturális Fővárosa

[szerkesztés] Régiók, államok

Európa hat földrajzi régiója és államaik:

Az európai államok területi, lakossági és gazdasági összehasonlító adatait lásd: Európa országai

[szerkesztés] Európa államainak és különleges területeinek listája

A földrajzi értelemben vett Európában jelenleg az alábbi államok és területek találhatók (ábécé-sorrendben):

Európa országai
Európa kiterjedése (lásd még transzkontinentális ország):

██ Európa, egy általánosan elfogadott meghatározása szerint

██ Európai állam Ázsiába nyúló összefüggő területe

██ Földrajzilag Ázsiában fekvő rész, amelyet kulturális és történelmi okokból európainak tartanak

[szerkesztés] Független államok

[szerkesztés] Kisebb európai területtel rendelkező ázsiai államok

[szerkesztés] Európához is sorolt egyéb ázsiai államok

[szerkesztés] Vitatott államiságú területek

[szerkesztés] Függő területek

[szerkesztés] Nem elismert, de facto államok

[szerkesztés] Megjegyzések

  1. ^ Ld. pl. Martin W. Lewis, Karen E. Wigen, The Myth of Continents: A Critique of Metageography. Berkeley, University of California Press, 1997.
  2. ^ Ld. pl. a Kritika című, az Indiana Egyetemen szerkesztett történeti folyóiratot
  3. ^ Christopher Chase-Dunn, Thomas D. Hall, Rise and Demise: Comparing World-Systems. Boulder, CO: Westview Press, 1997.
  4. ^ Ld. pl. Clifford Embleton, Geomorphology of Europe, Macmillan, 1984
  5. ^ Böröcz József, 'Térkép e táj. Az EU–magyar. »párbeszéd«.' Kritika, 1998, 4: 2–9
  6. ^ http://www.sulinet.hu/tlabor/foldrajz/szoveg/r50.htm
  7. ^ Franciaországból Korzika szigete és Földközi-tenger partvidéke Dél-Európához tartozik
  8. ^ Romániát elsősorban Erdély miatt sorolják Közép-Európához, bizonyos felosztások szerint a Kárpátokon kívüli része Kelet-Európához tartozik, mások történelmi-kulturális alapon Délkelet-Európához sorolják
  9. ^ Horvátországot főként a partvidéki területek miatt sorolják Délkelet-Európához, történelmi és kulturális alapon, valamint a szlavóniai területei révén közép-európainak is szokás tekinteni.
  10. ^ A Vajdaság Közép-Európához tartozik.
  11. ^ a Kalinyigrádi terület Közép-Európához tartozik
  12. ^ Litvániát bizonyos felosztások Közép-Európához sorolják
  13. ^ Franciaország területének szerves részei Európán kívül: Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Réunion, Mayotte, Saint Pierre és Miquelon.
  14. ^ 2007. július 1-jétől Hollandia szerves része lett az Európán kívüli Bonaire, Saba és Sint Eustatius.
  15. ^ Portugáliához tartozik az Atlanti-óceánon található Madeira és az Azori-szigetek.
  16. ^ Spanyolországhoz tartozik Európán kívül: a Kanári-szigetek, valamint az Afrika északi csücskén elhelyezkedő Ceuta és Melilla.
  17. ^ A Vatikánt egyesek nem ismerik el államként, hanem speciális státuszú nemzetközi jogalanynak tekintik.
  18. ^ Azerbajdzsán területének nagyobb része Ázsiában található.
  19. ^ Grúzia területének egy része Ázsiában található.
  20. ^ Kazahsztánt ázsiai országnak szokás tekinteni, bár területének 13%-a Európában van.
  21. ^ Oroszország nagyrészt Ázsiában helyezkedik el, de az Urál-hegységtől nyugatra elterülő része Európához tartozik.
  22. ^ Törökország 97%-a Ázsiában terül el, csak a Boszporusztól és a Márvány-tengertől nyugatra fekvő területek helyezkednek el Európában (3%).
  23. ^ Ciprus Ázsiához tartozik, de a hagyomány európai országnak tekinti.
  24. ^ Örményország Ázsiában található, de hagyományosan európai országnak szokás tekinteni.
  25. ^ A Máltai Lovagrendet egyesek a világ legkisebb államának, mások speciális státuszú nemzetközi jogalanynak tekintik.
  26. ^ Brit szuverén támaszpontok Ciprus-szigetén.
  27. ^ Dán autonóm külső tartomány.
  28. ^ Brit autonóm tengerentúli terület.
  29. ^ a b c Brit koronatartozék.
  30. ^ a b Grúzia területén.
  31. ^ Ciprus szigetének északi részén található, csak Törökország ismeri el hivatalosan.
  32. ^ Azerbajdzsán területén.
  33. ^ Moldova területén.

[szerkesztés] Irodalom

Ankerl Géza: Írásterületek, kultúrkörök: Az írásközösségek geopolitikája. In: Valóság LI. 2008. 12 sz. 1–30.

[szerkesztés] Kapcsolódó témák

Wikinews
Wikihírek egyik portáljához itt egy link:

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Európa témájú médiaállományokat.


m • v • sz
Kontinensek
Continentes.png
m • v • sz
A Föld régiói

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pa”
Más nyelveken