Európai zászló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Európai Unió zászlaja kék háttéren tizenkét ötágú aranycsillag alkotta körből áll.

Az európai zászló
Az európai zászló arányai

Bár a zászlót leginkább az Európai Unióval hozzák összefüggésbe, eredetileg az Európa Tanács használta, és nem csak az Unióénak vagy a Tanácsénak, hanem egész Európa jelképének tartották és tartjuk ma is.

A zászlót Paul Lévy (más források szerint Arsene Heitz vagy Léon Marchal vagy Robert Bichet[1] vagy Eugen Kolisko) alapötlete nyomán Arsène Heitz strasbourgi művész tervezte, és a Tanács 1955. december 8-án Gerard Slevin írországi főheraldikus javaslatára fogadta el a zászlót jelképeként, kezdetektől fogva arra szánva, hogy az európai integrációra törekvő helyi szervezetek is használják. 1986. május 26-án az Európai Gazdasági Közösség is elfogadta a zászlót, majd később az 1990-es években a maastrichti szerződéssel megalakuló Európai Unió is. Ettől kezdve a zászló használatát az Európa Tanács és az Európai Unió közösen szabályozza. A zászló megjelenik az euró bankjegyeken, külön a csillagok pedig az érméken.

A zászló csillagainak száma változatlan, és nem áll összefüggésben az Unió tagállamainak számával. 1953-ban az Európa Tanácsnak 15 tagja volt, ekkor felmerült, hogy a zászlót megváltoztatják, és minden tagot egy csillag képvisel, a jövőben pedig nem változtatnak ezen. Ezt az NSZK ellenezte, mivel az egyik tag a vitatott jogállású Saar-vidék volt, és ha külön csillagot kap, az azt sugallta volna, hogy független állam. Franciaország ugyanerre az alapra helyezte ellenvetését a tizennégy csillagos zászló ellen, ami azt jelentette volna, hogy a Saar-vidék az NSZK része. A tizenhármat hagyományosan szerencsétlen számnak tekintették, ezenkívül az Egyesült Államok legkorábbi zászlóján is tizenhárom csillag volt. Végül a tizenkettőt fogadták el, mint minden politikai jelentéstől független számot, ami egyben a teljesség és tökéletesség szimbóluma is, és az európai kultúrában mindenütt jelen van, úgymint:

  • "És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, ki a Napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a Hold, és az Ő fejében tizenkét csillagból korona"
  • az állatöv (zodiákus) 12 jele
  • 12 hónap egy évben
  • 12 óra egy óralapon
  • 12 olümposzi isten
  • a tizenkét táblás törvény, a római jog egyik korai forrása
  • 12 apostol
  • a Kerekasztal 12 lovagja

Bizonyítatlan feltevések egész sora szerint a számnak további jelentése is van. Többek között az, hogy hasonlít Szűz Mária tizenkét csillagból álló koronájához, ami gyakran előfordul a római katolikus egyházi művészetben, azt a feltevést sugallta, hogy a zászló része egy összeesküvés-elméletnek, melynek célja a katolikus egyház hatalmának növelése vagy a Német-római Birodalom újjáélesztése. Néhány vallásos szervezet ennek az ellenkezőjéről van meggyőződve, és úgy vélik, a csillagok a babiloni mítoszban szereplő Mennyek Királynőjét jelképezik, és arra utalnak, az EU vezetőségére jelentős hatással van egy egyházellenes mozgalom. A legtöbb hatóság az efféle feltevéseket kitalációnak tartja [2], a zászlót tervező Arsene Heitz azonban annyit elismert, hogy A jelenések könyve adta az ihletet.[3]

A zászló hasonlít a Nemzetközi Páneurópa Unióéra, arra a szervezetére, amelyet a 20. század első felében alapítottak az európai egység propagálására. Ez további összeesküvés-elméletekhez vezetett, mivel a szervezet elnöke sokáig Habsburg Ottó volt, annak a családnak a feje, amelyikből legalább 19 német-római császár származott.

A zászló története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Esemény
1949 A második világháború következményeként megalakul az Európa Tanács.
1955 Az Európa Tanács megalkotja azt, ami ma az Európai Unió zászlaja is, az európai egység jelképeként.
1957 A Római szerződéssel megalakul az Európai Gazdasági Közösség, alapító tagjai: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország„a Hatok”.
1967 Az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia Közösség (alapítva 1957-ben) és az Európai Szén- és Acélközösség (alapítva 1951-ben) egyesítéséből megalakul az Európai Közösség.
1973 Az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozik a Közösséghez, megalkotva a „Kilencek”-et. (Norvégia nem akar csatlakozni.)
1981 Görögország belép a Közösségbe.
1986 Portugália és Spanyolország is csatlakozik, velük a tagok száma tizenkettőre emelkedik.
1986 Az Európa Tanács engedélyével az EK sajátjának fogadja el az Európai Zászlót.
1992 A maastrichti szerződés
1993 Ratifikálják a maastrichti szerződést. Befejeződik az európai közös piac kialakulása, létrejön az Európai Unió.
1995 Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az Unióhoz, melynek így tizenöt tagállama van. (Norvégia másodszor is a csatlakozás ellen dönt).
2004 A Nizzai szerződés értelmében Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Ciprus és Málta belép az Unióba, melynek így 25 tagállama lett.
2007 Románia, és Bulgária csatlakozik az Unióhoz, melynek így 27 tagállama van.
2009 A lisszaboni szerződés.

Lásd még: Európai szimbólumok.

Gyakoribb hibák a zászló ábrázolásában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javaslatok új zászlóra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nem hivatalos EU-zászló, a „vonalkód”

Miután 2001 májusában aláírták a nizzai szerződést, ami Brüsszelt tette meg az Európai Unió fővárosává, az Európai Bizottság akkori elnöke, Romano Prodi és a belga miniszterelnök Guy Verhofstadt meghívták Rem Koolhaas tervezőt, hogy megbeszéljék a fővárosra vonatkozó követelményeket.

A megbeszélések során Koolhaas és munkatársai felvetették egy vizuális nyelv kifejlesztését. Ebből az ötletből egész sorozat rajz és vázlat született, köztük a „vonalkód”, ami egy új, színes jelképben próbálja egyesíteni az EU-tagállamok zászlóit.


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]