Zászló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A magyar zászló.

A zászló egy rúdra rögzített vászondarab (lobogó), mely árbocon (keresztrudas zászló) vagy rúdon leng (a rúdra van rögzítve). Van több fajta alakú is, de a legelterjedtebb a téglalap. Régen háborúkban használták a csapatok elkülönítésére és vezénylésére. A legelterjedtebb jelzés egy csapat, vagy küldöttség származási országát jelölendő. Erősen rányomja színvilágára a bélyegét a hadseregtől való származtatás. Leggyakrabban élénk színeket használnak. Vannak különféle jelzésekre és reklámozásra használt zászlók.[1] A három különböző színű sávból álló zászló neve trikolór (a francia eredetű szó jelentése „három színű”). Ilyen például a magyar zászló.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Habár hasonló szimbólumokat már a legelső civilizációk is használtak, modern megjelenésének körülményei a mai napig vita tárgyát képezi. Jópáran Kínára gondolnak, míg mások a Római Birodalomban használt vexillumot tartják a mai zászlók ősének. Eredetileg nem zászlókat használtak a római légiók jelzésre, hanem más eszközöket, mint például a sast Augustus X. légiójánál

A középkorban zászlókat leginkább a vezetők megkülönböztetésére használtak. Európában a lovagok, Japánban a szamurájok, Kínában a tábornokok használták.

Kolumbusz Kristóf felfedezéseinek idejétől szokás (és később törvényi előírás) volt a hajók nemzetiségét zászlóval jelölni. Ezek a mai nemzeti zászlók és hajózási zászlók elődjei. Ma is zászlókat használnak a nemzetközi tengeri kommunikációban. Lásd Nemzetközi hajózási jelzőzászlók.

A 17. század végétől a lovagok helyét egyre inkább átvették a szervezett hadseregek, és a zászlók már nem csak a nemzetiséget, hanem a csapatot is jelölték. Innéttől a zászló megszerzése egyett jelentett a győzelemmel. Mivel nagyon sok gondot okozott a zászlóvivőnek, ezért az első világháború óta csak ünnepi alkalmakkor használják.

[szerkesztés] Nemzeti zászlók

A világ országainak zászlai az ausztrál parlament előtt

A legelterjedtebb feladata egy zászlónak egy nép vagy ország szimbolizálása[2]. Néhány zászló alapja volt a több zászló megszerkesztésénél. Pár példa erre:

[szerkesztés] A Magyar nemzeti zászló - zászlórúd használatáról!

132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről A Kormány a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló - a 2000. évi XXXVIII. törvénnyel módosított - 1995. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Njt.) 21. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

  • A zászló (lobogó)[3]

1. § (1) Az Njt. 5/A. §-ában megjelölt középületeken (a továbbiakban: középület), illetve azok előtt az e rendelet mellékletében meghatározott méretű zászlót (lobogót) kell kitűzni, illetve felvonni. (2) Az (1) bekezdés szerinti célra textil szálasanyagból, szövéstechnológiával készült, piros, fehér és zöld színű szövetből varrott zászló (lobogó) használható, amely megfelel a zászlószövetek[4] színjellemzőiről és színtartóssági követelményeiről szóló MSZ 1361-1988 szabványnak. (3) A zászlót (lobogót) - tekintélyének megőrzése érdekében - rendszeresen, legalább háromhavonta tisztítani kell. (4) A zászlót (lobogót) legalább évente cserélni kell. (5) Ha a zászló (lobogó) az elhasználódása (kopása, rojtosodása, fakulása stb.) folytán jelentősen - szabad szemmel is észlelhetően - eltér a (2) bekezdésben említett szabvány követelményeitől, a (4) bekezdésben meghatározott időtartam letelte előtt is haladéktalanul gondoskodni kell a cseréjéről.

  • A zászlórúd[5]

2. § A zászlót a mellékletben meghatározott méretű, fából készült[6] zászlórúdra erősítve kell kitűzni. A zászlórúd nyers színű, fehér vagy fehér alapon spirálisan lefutó nemzetiszínű csíkozású lehet. Az árboc 3. § (1) A középületek előtt a lobogó felvonásának céljára a mellékletben meghatározott méretű, fából készült árboc állítható fel. Az árboc nyers színű, fehér vagy fehér alapon spirálisan lefutó nemzetiszínű csíkozású lehet. (2) Gondoskodni kell az árboc környezetének esztétikus és a lobogóhoz méltó kialakításáról, valamint az árboc és környezete folyamatos tisztán tartásáról, karbantartásáról. Az ellenőrzés 4. § A zászló (lobogó) kitűzésére (felvonására) irányadó jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzéséről a közterület-felügyelet, ahol pedig közterület-felügyelet nem működik, a jegyző gondoskodik.

Záró rendelkezések 5. § (1) Ez a rendelet 2000. augusztus 20. napján lép hatályba. (2) (3) Az e rendelet hatálybalépésekor a középületek, illetve azok környezetének fellobogózására használt zászlók (lobogók), továbbá zászlórudak[7] és a lobogó felvonására szolgáló árbocok e rendelet hatálybalépését követően is használhatók. A zászló (lobogó) cseréje, továbbá új árboc létesítése esetén azonban az e rendelet szerinti követelményeknek megfelelő zászló (lobogó) és zászlórúd beszerzéséről, illetőleg árboc állításáról kell gondoskodni. Melléklet a 132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelethez

1. Zászló- és a hozzá tartozó zászlórúd-méretek

     Zászló      Zászlórúd
     1. 100x200 cm      2,5 m
     2. 150x300 cm      3,5 m
     3. 200x400 cm      4 m

2. Lobogó- és a hozzá tartozó árbocméretek

     Lobogó      Árboc
     1. 100x200 cm      6 m
     2. 150x300 cm      9 m
     3. 200x400 cm      12 m

[szerkesztés] Hadi zászlók

Ezek önálló hadsereggel rendelkező országok zászlajai, melyeket háború során használnak.

Vannak országok, (mint például az Egyesült Királyság, vagy a Náci Németország saját zászlót készítettek erre a célra, mely eltér a nemzeti zászlótól. Ezeket hívják kifejezetten hadi lobogóknak.

Más államok (mint az USA vagy Svájc) a nemzeti zászlót használja. A Fülöp-szigetek ugyanazt a zászlót használja, de hadi események alkalmávl megfordítják a színeket. Szintén így hívják a tengerészetnél használt zászlókat.

[szerkesztés] Tengeri zászlók

A zászlók rendkívül fontosak a tengeren, ahol ezek jelentik a különbséget élet és halál között, és itt a zászlók és azoknak a mozgatása rendkívül pontosan szabályozva van. A kereskedőhajók és a yachtok kiteszik annak az országnak a zászlóját amelyikben a hajó be van jegyezve, és a személyzet tagjainak nemzetiségére utaló zászlókat.

Néhány országban a yachtok zászlaja különbözik a kereskedelmi hajók zászlóitól, hogy jelezzék, a yacht szállítmánya nem igényel vámkezelést. Ha mégis kereskedelim árut szállít a hajó, akkor ezt a legtöbb jogrendszer csempészésnek minősíti.

A számok és betük jelzésére szabályozott nemzetközi rendszer létezik. Minden jelzőzászlónak megvan a saját jelentése.

[szerkesztés] Forma és díszítés

Nepál zászlaja

A zászlók többsége téglalap alakú, de lehet bármilyen alakú és formájú, amit a szél meg tud lobogtatni. Lehet négyzet mint Svájc és a Vatikán zászlaja. Általában megegyezik a két oldal mintázata, de van, hogy különbözik (Ohio zászlaja). A legfurcsább alakja Nepálénak van: két egymásra helyezett háromszög.

A legtöbb ország zászlaja ugyanazt mutatja mind a két oldalán. Ennek a csoportnak két alcsoportja van:

  • A kép szimmetrikus a zászlótartó rúdra, így a zászló két oldalán ugyanaz a kép látható.
  • A másik csoport, mikor a zászló másik oldalán az előoldal tükörképe látható. Nagyon elterjedt, és nem zavaró, ha a zászló nem tartalmaz írást. Ha valami díszítés van, akkor az rontja a szimmetriát.

Ha nem ugyanaz van a két oldalon, az egy másik kategória:

  • A zászlón lévő kép nem szimmetrikus.
  • A két oldalon teljesen más ábra található. Példa erre Paraguay zászlaja, Oregon zászlaja vagy a Szovjetunió zászlaja. Ez utóbbi egyik oldala vörös alapon sarló, kalapács vörös csillag, a másik oldala egyszínű vörös.

Az egyetlen egyszínű, díszítés nélküli zászló Líbiáé

[szerkesztés] A sportban

Zászlók a tengerparton

Mivel könnyen és egyértelműen lehet vele jelezni, ezért tertjedt el a sportban. Pár példa rá:

  • Az amerikai és a kabadia futballban zászlóval jelzik, ha valami nem szabályszerű a játék folyamán. Az előbbiben sárga, az utóbbiban piros zászlót használnak.
  • Az autó- és motorversenyeken ezek segítségével kommunikálnak a vezetővel. Ezek közül a legismertebb a fekete-fehér kockás zászló. Ezzel intik le a győztest. Sárga zászló jelzi, ha valami miatt lasabban kell menni a megszokottnál, piros zászlót pedig a verseny felfüggesztésekor használnak. Fekete zászló jelzi a büntetéseket.
  • Labdarúgásban az asszisztens a partvonalon kölönböző zászlókat tart. Ezzel jeleznek, ha szabálytalanság történik a pályán, vagy ha bedobás, szöglet következik.
  • Ráadásul a szurkolók majdnem minden sportágban zászlókat lengetve szurkolnak sportolójuknak, csapatuknak. A legtöbb csapatnak van saját zászlaja, egyéni versenyeken pedig a szimpatikus versenyző országának zászlaját lengetik.
  • A gall labdarúgásban és a a hurlingban zöld zászló jelzi a gólt, és fehér zászló a pontot.
  • Az ausztrál footballban két zászlót lengetnek gól, egy zászlót pont esetén.

[szerkesztés] Úszózászlók

Nyitott úszásra alkalmas terület
Zárt úszásra kijelölt terület

Ausztráliában, Új-Zélandon, a Fülöp-szigeteken és az Egyesült Királyságban két piros-sárga zászlót használnak, hogy jelezzék a fürdőzési területet. Ha a strand zárva van, a zászlókat keresztbe teszik. Általában két, egymásra fordított háromszög alkotja. Ausztráliában ezen kívül több színt használnak, más-más tartalommal. A piros bezárt strandot, a sárga nehezen úszhatóvizet, a zöld jó állapotú strandot jelez. Kijjebb lehet még kék zászló, ami a nem-motorikus sporteszközök használati sávjának külső határát jelölik.

Létezik zászló külön a szörfösök figyelmeztetésére is. Ez el van negyedelve, és a bal felső valamint a jobb alsó fehér, a többi fekete.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ [1]

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zászló témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%A1szl%C3%B3”