Sárga

Sárga

Színkoordináták
Hexa-hármas		#FFFF00
RGB	(r, g, b)	(255, 255, 0)
CMYK	(c, m, y, k)	(0, 0, 100, 0)
HSV	(h, s, v)	(60°, 100%, 100%)

A sárga az a szín, amilyennek a 565 és 590 nanométer közötti hullámhosszú fényt érzékeljük. A látható fény spektrumában, a szivárványban a piros és a zöld alapszínek között helyezkedik el, additív színkeveréssel ezekből is előállítható.

A sárga egyike a kivonó alapszíneknek, kiegészítő színe a kék, a régebbi színelméletekben, például Goethe színkörében a lila.

Sárga virágú napraforgók

Színrendszerek

A kivonó rendszerben alapszín, az összeadó rendszerben a zöld és a piros keveréke. A sárga a tiszta sárga árnyalat környékére esik:

• RGB = (255, 255, 0) tízes számrendszerben, és FFFF00 tizenhatos számrendszerben
• HSV-ben a H = 60°
• a Lab-színrendszerben az (a, b) = (0, 127) koordinátákhoz, és a Lab-síkon a H = 90°-hoz tartozik

A RAL-színrendszerben a sárga árnyalatai RAL 1000 és RAL 1037 közé esnek. A PANTONE-színrendszerben a 100-139 és a 380-389-as kódok, és egyes szériaszínek sárgák.

Színkeverés

A képernyőn megjeleníthető színek háromszöge a CIE-diagrammon

Kivonó keverésben a sárga és a piros szín keverékeként narancssárga, a zölddel vett keverékeként újabb zöld árnyalatok keletkeznek. A telítettség csökkentésével barnába megy át. A sárga festékek érzékenyek a szennyeződésre. Fehérrel keveredve világossárga és pasztellsárga, vajsárga árnyalatokon át törtfehérhez juthatunk.

Az erős sárga rosszul ábrázolható a képernyőn. Habár a sárga pixelek fényereje összeadódik, a zöld a CIE-diagrammon legfeljebb 60%-ot érhetnek el. A krominancia így legfeljebb 80% lehet, vagyis az azonos hullámhosszú spektrálszín telítettségének csak ekkora részét érheti el. Különösen a citromsárga hat piszkosan.

A színes nyomtatásban a sárga a CMYK-rendszer egyik alapszíne; a rövidítésben az Y a sárgát jelöli. A szűk színtartomány itt kevésbé kényelmetlen, mivel a felhasznált festékeket jól összehangolják. A négyszínnyomás azonban nem teszi lehetővé a legtisztább meleg sárgák nyomtatását; a művészi képek nyomtatásához ezért sok alapszínt használnak.

A legjobb festékekkel a sárgák 95%-os telítettségig ábrázolhatók. Összehasonlításként, a kék árnyalatoknál maximálisan 60% kerül.

Előfordulása, szimbolizmusa, átvitt értelme

Júdás átveszi a vérdíjat (Giotto)

• Taxik, ill. taxitársaságok jellemző színe (talán a leghíresebb a New York-i „yellow cab” – sárga taxi).
• Az USA-ban és Kanadában az iskolabuszok is sárgák: számukra a sárga egy külön árnyalatát határozták meg.
• Az irigység gyakori jelzője („sárga az irigységtől”).
• Az irigység mellett a fösvénységet is jelzi.
• Az angolszász kultúrában a sárga a gyávaság jele.
• A kereszténységben Júdás és az eretnekség színe.
• A húsvétot a sárga és a lila együttese jelképezi a tavasszal virágzó krókuszok miatt.
• A zsidókat gyakran kötelezték sárga folt viselésére a ruhájukon.
• A new age-ben a sárga a negyedik suár. Ez azokat az embereket jellemzi, akik elérhetőnek tartják a harmóniát a konfliktuson keresztül.
• A hinduizmusban a harmadik csakra, a napfonat csakra színe.
• A heraldikában az arany fém sárgával ábrázolható.
• Betegséget is jelez a bőr sárga színe („sárgaság”).
• Az angolszászban a sárga sajtó a bulvársajtó egy másik neve.
• A sárga szalag a távol harcoló katonákkal való szolidaritást fejez ki. A szokás a puritánokig vezethető vissza, akiknek katonái sárga szalagot viseltek a háborúban.

Budo-övek (japán: obi) az öt tanulói fokozat színeiben (japán: Gokyū)

• Az olimpiai zászlón a sárga karika jelképezi Ázsiát.
• A fociban a sárga lap az első figyelmeztetés jele.
• Az amerikai futballban a bíró által bedobott sárga zászló büntetőt jelez.
• Autóversenyeknél a sárga zászló veszélyre hívja fel a figyelmet (például arra, hogy a pályán baleset történt).
• A Tour de France kerékpárversenyen az adott napon az élről induló versenyző sárga trikót visel.
• A küzdősportokban a sárga öv egy alsóbb tanulói (kyu) fokozatot jelöl.
• Az autóversenyben a sárga zászlóveszélyt jelez. Amíg ez a jel kint van, addig tilos előzni.
• Közlekedési lámpáknál a sárga váltást jelez zöldről pirosra vagy fordítva (az utóbbi nincs minden országban); a villogó sárga jelzés körültekintésre figyelmeztet.
• A Borsod Volán legtöbb távolsági busza; innen ered a vidékiek (falusiak) egyik pejoratív jelzője („sárgabuszos”)
• A budapesti közlekedésben a sárga a villamosok, ill. a kisföldalatti színjelzése
• Néhány országban a taxik hagyományosan sárgák.
• A hajózásban a sárga zászló a Q betű jele. Azt is jelenti, hogy a hajót nem kell karanténezni.
• Kínában:

• a császár színe: csak ő hordhatott sárga ruhát.
• az ország és a föld színe a termékeny lösz miatt.
• a dicsőség és a fejlődés színe.
• A dekadencia színe, az obszcén és pornográf műveket újabban sárga film, zene és irodalom néven emlegetik.

A sárga turbánosok taoista szektája a Han-dinasztia ellen lázadt.

• Thaiföldön a király és a királyi család színe. 2006-ban Bhumibol király koronázásának hatvanadik évfordulóján a legtöbb thaiföldi viselt magán valami sárgát, hogy ezzel is kimutassa rokonszenvét a királlyal.
• Malájziában is az uralkodó színe.
• A sárga sapkás tibeti buddhista egyház papjai, lámái sárga fejfedőt viseltek.
• A mongoloid nagyrasszhoz tartozó embereket sárgáknak is nevezik.
• Sárga veszély: a koreai háború utáni időben az Ázsiából, különösen Kínából érzékelt fenyegetés elleni jelmondat Nyugaton.
• A majáknál a déli irány színe.

• Zenei előfordulásai:
  • Miért hagytuk, hogy így legyen, más néven Sárga rózsa (Illés)
  • Sárga tengeralattjáró (Yellow Submarine, Beatles)
  • Sárgán virágzik a tök (ivódal)
  • Yello könnyűzenei együttes
  • The Yellow Rose of Texas („Texas sárga rózsája”) közismert amerikai dal
  • Sárga Lemez (30Y)

A tudományban

A csillagászatban

Az F és a G színképosztályú csillagok, mint például a Nap színhőmérséklete sárga. Először F. G. W. Struve osztályozta színük szerint a csillagokat 1827-ben. Ezek egyike volt a flavae osztály; ez ma a F5 - K0 tartomány. A Strömgren fotometrikus rendszerben az y jelű sárga szűrős tartomány közepe 550 nm, és fél szélessége mindkét oldalon 20–30 nm.

A biológiában

Színezőanyagok

• A rovarokat vonzza a sárga szín. Ezt egyes csapdákban ki kis használják.
• Sok élőlény, és szerves anyagból felépülő tárgy köszönheti sárga színét a karotinoidoknak, például a tojássárgája, a sárga virágok és az őszi levelek.

Madarak

• A citromsármány Európában és Ázsia nagy részén elterjedt sármányféle. A legtöbb helyen állandó, csak az északon költők vonulnak délre.
• A pápaszemes lombjáró Dél-Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Mexikóban és és Közép-Amerikában elterjedt sárga mellényű újvilági poszátaféle.
• Az aranyküllő Észak-Amerika keleti részén él. Farkán és szárnyain sárga-narancssárga tollakat visel.
• Az aranyos lombjáró Észak-Amerikában fészkel.
• A háziasított kanárimadárnak vannak sárga színváltozatai is.

Halak

• A sárgaúszójú tonhal a trópusi és szubtrópusi tengerek lakója. Akár 200 kg-ra is megnőhet.
• Az angolban több tucat halfajt foglalnak össze yellowtail néven, amiknek sárga a farka, vagy a törzse.

Rovarok

• A sárgalázszúnyog az aedes szúnyogok egy faja, ami dengue-lázat és sárgalázat terjeszt.
• A méhek és a darazsak fekete-sárga mintázatúak, ami figyelmezeteti a rovarevőket a fullánkos rovar veszélyességére.

Növények

• A betula alleghaniensis hexaploid nyírféle. Észak-Amerikában őshonos. 20 méter magasra is megnőhet, törzse a 80 cm átmérőt is elérheti. Barkája bronzsárga.
• A zanthoxylum brachyacanthum sárga faszövetű ausztrál őserdei fa.
• A repce egy sárga virágú keresztesvirágú, a káposzta és a mustár közeli rokona.
• Az aranyeső nem tévesztendő össze az aranyvesszővel. Mindkét növény virágai sárgák.

A kémiában

• Az urán-oxidot az uránércek őrlésével nyerik. Az atomreaktorok üzemanyagaként és az urándúsítás után atomfegyverek készítésére használják.
• A titánsárgával magnéziumot mutattak ki a vérszérumból és a vizeletből. Összegképlete C₂₈H₁₉Na₂O₆S₄. Az ammónium-foszfát módszer megbízhatóbb, mivel vérsejtek, élelmiszerek és ürülék is vizsgálható vele.
• A metilsárga egy savasságot jelző indikátor. Átcsapási tartománya 2,9 és 4,0 közötti, és pirosról sárgába csap át.
• A nátriumnak van egy 589,3 nm-es narancssárga színezetű színképvonala. Egyes vegyületeit ezért tűzijátékokban a sárga szín előállításához használják.
• Az elemek közül a kén sárga, az arany sárga fényű. A foszfornak, az antimonnak és az arzénnak van sárga allotróp módosulata. A fluor és a klór sárgászöld gázok.

Festékek

• Kadmiumsárga: anyaga kadmium-szulfid. A legmegbízhatóbb sárga festékanyag, árnyalatai a citromsárgától a narancsszínig terjednek. A festészetben a 19. század közepe óta használták. Mérgező, ezért ma azo-festékekkel helyettesítik.
• Krómsárga: ólom és króm vegyületeiből készül, sokféle árnyalatban. Nem fényálló, mérgező festék.
• Sárga okker: ősi festékanyag, természetes, ásványi eredetű. Árnyalatai a világos okker, az aranyokker és a sötét okker. Nem más, mint vasoxihidráttal megfestett agyagföld, iszapolva. Sok helyen megtalálható. Nem mérgező; az őskor óta használják.
• Terra di Siena, vagyis sienaföld: kémiailag kovasavas vas, lazúrfesték.
• Indiai sárga: állati eredetű szerves lakk. Kémiai neve magnézium-euxantát. Olyan tehenek vizeletéből állították elő, amiket kizárólag mangólevelekkel etettek. Ma szintetikusan gyártják. Hosszú ideig a festők legszebb és legdrágább sárga festéke volt.
• Naples-sárga: kémiai összetétele ólom-antimonát. A legrégibb szintetikus festék, amit az ásványi bindheimitből állítottak elő. A 20. századig kedvelt festék volt. Mérgező volta miatt ma több festék keverékével helyettesítik.
• Titánsárga: összegképlete NiO.Sb₂O₅.20TiO₂. Úgy gyártják, hogy a titán-oxiddal egy kevés nikkel-oxidot és antimont hevítenek. LBNL kódja "Y10".
• A gamboge a garcinia nembe tartozó fákból nyert narancsbarna por, ami szétmorzsolva sárgává válik. A Távol-Keleten a 8. század óta használt vízfesték. A gamboge név Kambodzsa nevéből ered. Európában a 17. század óta használják.
• Az orpiment, más néven kínai sárga vagy királysárga összegképlete As₂S₃. A 19. századig használták, amikor is lecserélték a kadmiumsárgára, mert erősen mérgező.
• Az azovegyületek vízbázisú vegyületek. Ezeket használják a legtöbb modern festményhez, ami erősen telített sárgát vagy a színkeverés leegyszerűsítését igényli. A legelterjedtebb a monoazo család.

Lézerek

A sárga fényt kibocsátó lézerek ritkábbak a többi színnél. Drágábbak is, mint a hasonló lézerek, mivel a metastabil és az alapállapot közötti energiaszint-különbség miatt nehéz sárga fotonokat kibocsátani. A kereskedelmi termékekben diódagerjesztett szilárd állapot technikát (DPSS) alkalmaznak. Ennek lényege, hogy egy 808 nm-es infravörös lézer gerjeszti a kristályos neodímium-doped ittrium-vanádium-oxidot (Nd:YVO4) vagy a neodímium-doped ittrium-alumínium-garnetet (Nd:YAG). Erre a gerjesztett anyag két különböző frekvenciájú fényt sugároz 281,76 THz és 223,39 THz rezgésszámmal és 1064 nm és 1342 nm hullámhosszal. Ezeket a mélyinfravörös hullámokat káliumra, titánra és foszforra irányítják, melyek olyan fényt bocsátanak ki, aminek rezgésszáma a két rezgésszám összege, tehát 505,15 THz, és hullámhossza 593,5 nm. Ez a hullámhossz hélium-neon lézerrel is elérhető, azonban mivel meghaladja a 590 nm-t, nem tekinthető igazi sárgának. Más kiindulási frekvenciákkal 2010 óta lehet 589 nm-es hullámhosszú valódi sárgának tekintett fényt előállítani. Az 589nm és a 594nm hullámhosszú fényt kibocsátó lézerek az Optogenetics területén terjedtek el.

Sárga dolgok

• 

  Taxik New Yorkban

• 

  Ganz csuklós villamos Budapesten

• 

  Banán

• 

  Citrom

Lásd még

• Színek

Források

• Bruce MacEvoy: yellow. In: Handprint. Watercolors. www.handprint.com, abgerufen am 15. Januar 2009 (engl.).
• Katholisches Institut für Medieninformation und Katholische Filmkommission für Deutschland (Hrsg.): film-dienst 18/02 thema Gelb. Nr. 18, KIM Katholisches Institut für Medieninformation, Köln 2002, ISSN 0720-0781.
• Kurt Wehlte: Werkstoffe und Techniken der Malerei. Otto Maier, Ravensburg 1967. ISBN 3-473-48359-1 (früher: ISBN 3-473-61157-3) – Kapitel 1.482 Gelbe Farbmittel, S. 92–110
• Thomas Seilnacht: Die Farbe Gelb. online: www.seilnacht.com