Thaiföld
| Thaiföldi Királyság | |||
| ราชอาณาจักรไทย | |||
|
|||
| Nemzeti himnusz: Phleng Csat | |||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Bangkok | ||
| é. sz. 13° 45′, k. h. 100° 29′ | |||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||
| Vezetők | |||
| király | Bhumibol Aduljadezs | ||
| kormányfő | Jinglak Csinavat | ||
| Hivatalos nyelv | thai | ||
|
|
|||
| Tagság | ENSZ, IMF, ASEAN, OIC (megfigyelő státusz) | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Rangsorban | 20 | ||
| Becsült | 65 444 371 fő (2005) | ||
| Rangsorban | 20 | ||
| Népsűrűség | 127 fő/km² | ||
| GDP | 2002 | ||
| Összes | 388,7 mrd (21) | ||
| Egy főre jutó | 6 400 (63) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 514 000 km² | ||
| Rangsorban | 49 | ||
| Víz | 0,4% | ||
| Időzóna | UTC (UTC+7) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Thai bát (THB) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | T | ||
| Hívószám | 66 | ||
| Internet TLD | .th | ||
|
|
|||
 |
|||
Thaiföld délkelet-ázsiai ország. Keleten Laosz és Kambodzsa, délen Malajzia és a Thai-öböl (Sziámi-öböl), nyugaton az Andamán-tenger és Mianmar határolja. 1949. május 11-éig az ország hivatalos neve Sziám (thai: สยาม; ejtsd: szájám) volt. A thai (ไทย) népnevet gyakran rokonítják az azonos kiejtésű ’szabad’ (ไท) szóval, de a tágabb taj népcsoport nevével is összefügghet.
Tartalomjegyzék |
Földrajz[szerkesztés]
Az ország földrajzi régiói különböznek egymástól természeti képüket, lakosságukat, gazdasági és társadalmi fejlettségüket tekintve.
Domborzat[szerkesztés]
Az ország központi területe a Csaophraja folyó és mellékfolyóinak alföldje. Ettől északra hegyvidék terül el, itt találhatók a legmagasabb hegyek. Az ország legmagasabb pontja a Doi Inthanon 2565m-rel. Északkeleten a nagy kiterjedésű Khorat-fennsík található, majd azon túl a Mekong folyó alföldje. Délen a keskeny Kra-földszoros a Maláj-félszigetre vezet.
Vízrajz[szerkesztés]
A Thai-öbölbe ömlenek a központi alföld folyói. Északkeleten a Mekong-folyó vízgyűjtő területére terjed ki az állam. A Kra-félsziget nyugati partját az Andamán-tenger mossa. Az itteni sekély, tiszta vizű tengerben lévő szigetek az ország turizmusának fő célpontjai.
Éghajlat[szerkesztés]
Trópusi monszun, kiadós esőkkel, főként a nyári időszakban.
Az átlagos bangkoki középhőmérséklet januárban 25,8 °C, júliusban 28,4 °C. Az átlagos éves csapadékmennyiség 1351 mm.
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
Az ország egy részén még trópusi dzsungel található, melyben az 50–70 m magas fákat liánok és indák szövevénye hálózza körül. A tengerparti területeken a különböző pálmafajták elsősorban a szigeteken a legelterjedtebb növények, némelyik közülük a 40-50 méteres magasságot is eléri. Thaiföld állatvilága is rendkívül változatos. Az ország legismertebb emlőse az elefánt, melyet manapság már egyre ritkábban használnak munkaállatnak. Ezen kívül még előforduló - de inkább csak a védett Nemzeti parkokban - vadonélő állatok: tapír, tigris, törpevidra, gaur, vaddisznó, szarvasfélék. A majom (makákó) sokfelé látható.
Lásd még: Kategória:Thaiföld élővilágaNemzeti parkjai[szerkesztés]
Thaiföldön nemzeti parkok kiterjedt hálózatát alakították ki.[1]
Természeti világörökségei[szerkesztés]
Az UNESCO két tájat ismert el természeti világörökségnek (és három másik helyszínt kulturálisként):
- Dongphajajen–Khaujaj erdőegyüttest és
- Thungjaj–Huajkhakheng Vadrezervátumot.
Történelem[szerkesztés]
Thaiföld történelmét a hagyomány szerint a rövid életű (1238–1368) Szukhothai-királyságig vezetik vissza, melyet a 14. század közepétől az Ajutthaja-királyság követett. A következő négy évszázad alatt az Ajutthaja-királyság terjeszkedése révén megalakult Sziám, melynek határai az északi Lannathai-királyság kivételével nagyjából megegyeztek a mai Thaiföldével. Habár Ajutthajának voltak kapcsolatai európai hatalmakkal, történelmét alapvetően kínai és indiai befolyások határozták meg. Az 1750-es évektől kezdve a burmai hadsereg számos támadást indított Ajutthaja ellen, végül 1767-ben sikerült elfoglalniuk a várost és elűzni a királyi családot. A következő évtizedben Takszin tábornok, aki 1769-ben királlyá koronáztatta magát, újraegyesítette a feldarabolt országot, és kiűzte a burmaiakat. Az őt követő I. Ráma (1782–1809), a mai napig uralkodó Csakri-dinasztia első királya megalapította az új fővárost, Bangkokot (thai nevén Krung Thep) a Csaophraja folyó partján. A fokozódó európai nyomás ellenére az uralkodók jó diplomáciai érzékének és a francia-brit ellentétnek köszönhetően Thaiföld az egyetlen délkelet-ázsiai ország, mely soha nem vált nyugat-európai nagyhatalom gyarmatává. Az 1932-es vértelen forradalom után Thaiföld alkotmányos monarchiává vált, a következő hatvan éven keresztül azonban a rövid életű demokratikus kormányokat katonai puccsok döntötték meg, és javarészt katonai diktátorok vezették az országot. 1992-ben országos tüntetések következtében a katonai diktátor lemondott hatalmáról. 1992 és 2006 között demokratikusan választott kormányok váltották egymást, 2006. szeptember 19-én azonban Szonthi Bunjaratkalin tábornok vezetésével katonai puccs döntötte meg Thakszin Csinavat miniszterelnök hatalmát.[2] A 2007. decemberi választások eredményeként hatalomra jutott Népi Erő Pártja (PPP) 2008. január 21-én ülésezett először a parlamentben. A párt vezetőjét, Szamak Szuntharavetet január 28-án a parlament megválasztotta miniszterelnöknek (310 szavazatot kapott a demokrata párt jelöltjére adott 163 vokssal szemben), s egy nappal később a király be is iktatta.[3] Kormányfőként szeptember 9-éig állt az ország élén – akkor ugyanis a bíróság elítélte, amiért miniszterként is pénzt fogadott el egy főzőműsorban való részvételért. A tüntetések nyomán az Alkotmánybíróság 2008. december 2-án feloszlatta a Népi Erő Pártját, és Csavarat Csanvirakun (az előbbi pártból kivált Nevin Barátai Csoport frakció tagja) rövid ügyvivői működése után december 17-én a demokrata Aphiszit Vetcsacsiva foglalta el a kormányfői széket, akit 2011. július 4-én, a választást követően Jinglak Csinavat váltott.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Thaiföld alkotmányos monarchia. Az Alkotmány értelmében az uralkodónak kevés közvetlen hatalma van, legfontosabb szerepe a nemzeti identitás és egység megtestesítése valamint a thai buddhizmus védelmezése. A jelenleg uralkodó királyt, Bhumibol Aduljadezst (IX. Ráma) hatalmas tisztelet övezi országszerte, melyet egyes alkalmakkor politikai válsághelyzetek megoldására is felhasznál. Az uralkodó kritizálása vagy kigúnyolása bűncselekménynek számít, melyet szigorúan be is tartatnak. A végrehajtó hatalmat gyakorló kormányt a miniszterelnök vezeti, akit az uralkodó jelöl ki a Nemzetgyűlés alsó házának többséggel rendelkező pártjából vagy pártkoalíciójából.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
A törvényhozó hatalmat a kétkamarás Nemzetgyűlés (รัฐสภา, Rathaszapha) gyakorolja, mely az 500 fős Alsóházból (สภาผู้แทนราษฎร, szapha phuthen ratszadon) és a 200 fős Szenátusból (วุฒิสภา, vuthiszapha) áll. Mindkét ház képviselőit a nép közvetlenül választja, a Szenátus tagjait 6, az Alsóház tagjait pedig 4 évre. A Szenátus tagjai nem viselhetnek kormányzati tisztséget és nem lehetnek párttagok.
A bírói hatalom többszintű. Az alkotmánybíróság csak egy jól körülhatárolt alkotmányossági kérdéskörben dönt. Tagjait a Szenátus javaslata alapján az uralkodó jelöli.
Politikai pártok[szerkesztés]
Közigazgatási felosztás[szerkesztés]
A mai közigazgatás tartományokból, kerületekből, városokból és falvakból áll. A 76 tartomány 5 régióban található.
|
Észak
|
Északkelet (Iszán)
|
|
Közép
|
Kelet
Dél
|
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
Lakossága 67 millió fő, ezzel a világ 20. legnépesebb országa.
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]
Thaiföld lakosságának legnagyobb részét különféle tai nyelveket beszélő népek alkotják. Ezek között a legnagyobb számban a közép-thai, az északkelet-thai, a lao, az észak-thai és a dél-thai fordulnak elő. A közép-thaiok régóta domináns szerepet játszanak az ország politikai, gazdasági és kulturális életében, annak ellenére, hogy a lakosságnak csak egy harmadát teszik ki, és számban az észak-thaiok felülmúlják őket. Az oktatási rendszernek és a nemzeti öntudat kialakulásának következményeként már sokan saját dialektusuk mellett közép-thaiul is tudnak.
Az ország nem tai nyelvet beszélő kisebbségei közül a legnagyobb a kínai, akik a lakosság mintegy 15%-át teszik ki és az ország minden területén megtalálhatók. Az ország történelme során számukhoz képest nagyon nagy gazdasági szerepet játszottak. Legtöbbjük teljesen beilleszkedett a thai társadalomba. További kisebbségek: maláj, mon-khmer és különböző hegyi törzsek. A vietnami háború után sok menekült települt le az országban, elsősorban az északkeleti régiókban.
A legutóbbi népszámlálás (2000) szerint a lakosság 94,6%-a théraváda buddhista. A második legelterjedtebb vallás az iszlám 4,6%-kal. Néhány provinciában és településen délen muszlim többség él. A muszlim közösségek általában elkülönülnek a nem muszlimoktól. A harmadik legelterjedtebb vallás a kereszténység, de ez a lakosság 0,7%-t jelenti csak.
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
Thaiföld GDP-je 2005-ben 560,7 milliárd dollár volt. A thai gazdaság növekedése 2003-ban és 2004-ben évi 6% fölött maradt.
Thaiföld legfontosabb természetes erőforrásai az ón, gumi, földgáz, volfrám, faanyag, ólom, hal, gipsz, lignit, fluor és a művelhető földterület.
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Thaiföld a világ első számú rizsexportőre, évi 6,5 millió tonnával. A rizs a legfontosabb mezőgazdasági termék az országban. Thaiföldön a művelésre alkalmas földterületek aránya 27,25%, mely a legmagasabb a régióban. A művelhető földterületek 55%-át rizstermesztésre használják. Gyümölcs exportja is jelentős (kókuszdió, ananász).
Ipar[szerkesztés]
A fontosabb iparágak közé tartozik az elektronikus eszközök, számítógép-alkatrészek, építőanyagok és gépjárművek gyártása. Thaiföld a délkelet-ázsiai autógyártás egyik központja. A legjelentősebb a Toyota és a Ford termelése. Míg a turizmus Thaiföld GDP-jének mintegy 7%-át adja. [5]
Kereskedelem[szerkesztés]
Thaiföld exportja meghaladja az évi 105 milliárd dollár értéket. A legfontosabb exporttermékek a rizs, a textil és a lábbelik, halászati termékek, gumi, ékszerek, gépjárművek, számítógépek és elektronikus eszközök.
Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
Lásd még: Thaiföld vasúti közlekedéseKultúra[szerkesztés]
Oktatási rendszer[szerkesztés]
A thaiföldi iskolarendszer első hat éve elemi szinten folyik, ezt követi hat évnyi másodfokú, majd harmadfokú iskola. Sokszor viszont kilenc évnél kevesebb az iskolában eltöltött idő.
Thaiföld egyetemei közül kettő, a Thammasat és a Chulalongkorn, Ázsia legjobb egyetemei közé tartozik.
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Kulturális világörökség[szerkesztés]
Az UNESCO a kulturális világörökség listájára az alábbi thaiföldi helyszíneket vette fel:
- Szukhothaj történelmi városa és a csatlakozó történelmi települések;
- Ajutthaja történelmi városa és a csatlakozó történelmi települések;
- Bancsiang régészeti lelőhelye.
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Zene[szerkesztés]
A hagyományos zenekar neve pí-pat. A hangszerek közé tartozik a pí, egy fafúvós eszköz, amely egy hasonló indiai hangszer rokona. A pin egy gitárhoz hasonló húros hangszer. A ranatek egyféle xilofon bambuszbillentyűkkel. A khong-vong-jaj kör alakban elrendezett csengettyűkből áll. A ta-pon: kétfejű kézi dob.
A modern thai zene egyik képviselője Sek Loso rockénekes. További híres rockzenekar a Carabao. Az együttes elegyét adja a heavy metalnak és a thai klasszikus zenének. A thai fiatalok között népszerűek még a szerelmes dalokat éneklő fiúzenekarok.
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
A thai ételek készítésénél előszeretettel használják a csilipaprika fajtáit. A további ízeket a citromlé, citromfű, a friss koriander, bazsalikom, gyömbér, fekete bors, fokhagyma, tamarindlé, galangagyökér, kókusztej adja. Az ételek többsége friss alapanyagokból készül: zöldségből, halból, szárnyasokból, sertéshúsból. A tengerpart vidékén pedig a tenger gyümölcseiből is. Só helyett gyakran szardellából készült hallevet, szószt, vagy rákkrémet használnak. Rizst szinte a legtöbb étkezéshez esznek. A thai "enni" szó pontos szó szerinti jelentése: "rizst enni" (kin káo). A thaioknál népszerű a kínai konyha is. [6]
-
Hagyományos népi zenekar
-
Khon táncos színi előadás
-
Szerzetesgyermek adományt fogad
-
Buddhista szent szobra, Hua Hin
-
Hagyományos (jómódú) lakóház
-
Théraváda buddhista és kínai templom, Tha Nat
-
Sak yant tetoválás
-
Vízi csata után a Szongkran fesztiválkor (Thai újév), Uttaradit
-
A levegőbe emelkedő lampionok Loi Krathong ünnepén
Turizmus[szerkesztés]
Thaiföld ezerarcú országában összeolvad a Távol-Kelet minden színe és izgalma. Évezredes kultúrát őrző buddhista szentélyek, ősi kolostorok, pazarul díszített templomok, meseszerű paloták, merev arcú óriás Buddha-szobrok, csendes halászfalvak, pezsgő életű fürdőhelyek és az éjjel-nappal lüktető gigantikus metropolisz, Bangkok, adnak ízelítőt az ott élők világából. Népszerűek a fővárosban a girbegurba csatornák és az évszázados hagyományaikat őrző, nomád életmódot folytató hegyi törzsek romantikus települései.
2009-ben az idegenforgalomban Bangkok a második leglátogatottabb város volt a világon, Pattaya pedig a 19. helyezést érte el.[7]
A külföldi turisták körében a legnépszerűbb helyek Bangkokon és Pattayán túl az ország tengerpartjai, így Phuket és térsége, Hua Hin, Ko Samui és Ko Phangan szigete. Észak-Thaiföldön Chiang Mai.[8][9]
-
Királyi Palota, Bangkok
-
Phanom Rung romjai
-
A Phangnga-öböl Krabi közelében
-
Bárkataxik Dél-Thaiföldön
-
Nam-Thok-Khlong-Chao vízesés, Ko Kut
-
Ko Phi Phi szigete
-
Tengerparti kép, Ko Samui
-
Kínai templom, Aranyaprathet
-
Állatmenedékhely, Tiger temple, Wat Pha Luang Ta
-
Sztúpák Ajutthaja romvárosában
-
Megrakott csónakok egy úszópiacon
Sport[szerkesztés]
Lásd még: Thaiföldi labdarúgó-válogatott
Olimpia[szerkesztés]
Lásd még: Thaiföld az olimpiai játékokonThaiföldi sportolók 7 aranyérmet szereztek az olimpiai játékokon, ebből négyet ökölvívásban és hármat női súlyemelésben.
- 1996 – Szomlak Kamszing (ökölvívás)
- 2000 – Vicsan Ponlit (ökölvívás)
- 2004 – Manat Buncsamnong (ökölvívás), Udompon Polszak (súlyemelés), Pavina Thongszuk (súlyemelés)
- 2008 – Prapavadi Csarönrattanatarakun (súlyemelés), Somjit Jongjohor (ökölvívás)
Ünnepek[szerkesztés]
- január 1. – újév
- február/március – Magha Puja, Buddha megvilágosodása
- április 6. – Csakri-emléknap, az alapító I. Ráma ünnepe
- április 13–15. – thai újév
- május 1. – a munka ünnepe
- május 5. – IX. Ráma (Bhumibol király) megkoronázásának napja
- augusztus 12. – Szirikit királynő születésnapja, anyák napja
- október 23. – Csulalongkorn-nap, V. Ráma halálának napja
- december 5. – IX. Ráma születésnapja (*1927)
- december 10. – az alkotmány napja
- december 31. – szilveszter
Időszámítás[szerkesztés]
Thaiföldön a buddhista időszámítás szerint is számolják az éveket, tehát a Gergely-naptárhoz képest 543 évvel előbbre vannak. A nap és a hónap azonban megegyezik a Gergely-naptár szerintivel. A thai hagyományos vagy hatórás óra egy tradicionális időmérési rendszer Thaiföldön, amelyet a hivatalos 24-órás időbeosztás mellett is használnak.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Thaiföld uralkodóinak listája
- Krabi krabong thaiföldi harcművészet
- Thai írás
- Ladyboy
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.dnp.go.th/parkreserve/nationalpark.asp?lg=2
- ↑ Bővebben az események hátteréről: Demokráciapuccs Thaiföldön (Metazin, 2006. szeptember 28.)
- ↑ Thailand's king officially endorses new prime minister, Associated Press (Taipei Times), 2008. január 30.
- ↑ http://www.jagranjosh.com/general-knowledge/top-10-rice-exporting-countries-1317365152-1
- ↑ http://www.bangkokpost.com/tourismreview2007/10.html
- ↑ Lonely Planet: Thailand 2004.
- ↑ http://blog.euromonitor.com/2011/01/euromonitor-internationals-top-city-destinations-ranking.html
- ↑ http://voices.yahoo.com/top-five-best-places-visit-thailand-these-places-3069618.html
- ↑ http://www.articledashboard.com/Article/The-5-Most-Popular-Tourist-Destinations-in-Thailand/543004
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Thaiföld.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Thaicentrum.hu – átfogó információk utazóknak
- Mapjack: utcaképes nézetű, interaktív alkalmazás többek közt Thaiföld nyolc városával (Csiangmai, Krabi, Phuket, Huahin, Ajutthaja, Mehongszon, Paj, Pattaja]
- Hírek, információk, business Thaiföldről. Hasznos vagy érdekes apróságok, mítoszok, tévhitek és cáfolatok. A mosoly országa nem turistaszemmel
- (angolul) Kronológia a thaiföldi politikai helyzetről 2001-től 2010-ig A piros vonal az elűzött miniszterelnököt, Thakszint és híveit jelzi, a sárga a Thakszin-ellenes tüntetőket, akik repteret foglaltak, a világoskék szín pedig a jelenleg kormányzó Demokrata Párt színe.
- Útravaló utazóknak – országinfó, videók, katalógus, könyvespolc
- Bangkok-napló – egy 2006 óta kinn élő magyar fiatalember blogja
- [1] - A Kitekintő.hu thaiföldi cikkgyűjteménye
- [2]
|
|||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
