Citromsármány

Citromsármány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Sármányfélék (Emberizidae) Nem: Emberiza Faj: E. citrinella
Tudományos név
Emberiza citrinella Linnaeus, 1758
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Citromsármány témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Citromsármány témájú médiaállományokat.

A tojó

A citromsármány (Emberiza citrinella) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a sármányfélék (Emberizidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

A citromsármány az északi féltekén egy sávban, Észak-Amerikán át Norvégiától, Írországtól és Portugáliától a volt Szovjetunió távol-keleti részéig és Észak-Kínáig honos. 1862-ben honosították meg Új-Zélandon, ahol nagyon jól elszaporodott. A szigetországban ma erősebb populációi élnek, mint sok eurázsiai országban.

Alfajai

• Emberiza citrinella citrinella
• Emberiza citrinella caliginosa
• Emberiza citrinella erythrogenys

Megjelenése

Testhossza 17 centiméter és testtömege 30 gramm. A hím feje és testének alsó része rikító sárga, sárgásbarna felső részén hosszanti irányban sötétbarna sávok láthatók. Fartöve és háta fahéjbarna. A tojó tollazata kevésbé feltűnő és nem olyan élénk sárga, mint a hímé; feje és torka erőteljesebben sávozott. Repülés közben láthatóvá válik farka fehér széle. Csőre rövid, erős és kúp alakú, alsó kávája kékesszürke színű, kiválóan alkalmas a magok kemény burkának feltörésére és a bogyók összelapítására.

Életmódja

A citromsármány mezők, rétek, parlagok, sövénnyel szegett dűlőutak, erdőültetvények és erdők szélének lakója. Kedveli a folyókat kísérő ligeterdőket, erdei tisztásokat, ritkás erdőket, bokros, fás legelőket. Télen lakott területekre is behúzódik. Földön járó madár, faágakon még képes üldögélni, ágról ágra ugrálni azonban már nem tud. A költési időszakban párosan, télen csapatban él. Tápláléka elsősorban magok, zöld növényi részek, bogyók és rovarok. A madár 12 évig élhet.

Szaporodása

Emberiza citrinella

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A hímek már februárban énekelni kezdenek. A költési időszak április-július között van. Párosodás előtt mindkét madár fűszálakat vesz a csőrébe, majd leejti azokat. Ezzel kölcsönösen biztosítják egymást szándékukról: „Rakjunk közösen fészket1”-ezt végül is csak a tojó építi meg, füvek közé, a talajra vagy alacsonyan egy sűrű bokorba. Évente kétszer is költ. A fészekalj 3-4 vörösesfehér, finom márványcsíkozású tojásból áll. Ezeken inkább a tojó, ritkábban a hím 12-14 napig kotlik. A fiatal madarak 12-13 nap után repülnek ki.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó, nem költöző faj.

Források

• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 15.)
• Az MME Monitoring Központjának adatlapja
• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Ibc.lynxeds.com - videó a fajról
• A madár hangja
• Citromsármány ismertető