Hímnem (biológia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!

Ez a szócikk a hím biológiai fogalmáról szól. Hasonló címmel lásd még: Hím (település).

Mars római istenség pajzsa és lándzsája, a vas alkímiai jele a hímnemet jelképezi

A biológiában a hímnem a két biológiai nem (ivar) egyike. A másik nem a nőnem. A hímnemű lények hímivarsejteket termelnek, melyik kicsik és mozgékonyak, szemben a nőivarsejtekkel, melyek nagyok és kevéssé mozgékonyak. A kloroplasztiszt és a mitokondriumot (ezek viszonylag autonóm, endoszimbiotikus eredetű sejtszervecskék) mindig a nőivarsejtek adják át a következő generációba, a hímivarsejtekből ezek nem öröklődnek.

A hímnemű állatot hímnek nevezzük. A tyúkalakúak hímjének elnevezése kakas, a lúdalakúak esetében a réceformáknál gácsér, a többi lúdalakúnál pedig gúnár. Egyes emlősöknél a hím neve bika (lásd: kérődzők, vízilófélék, orrszarvúfélék, ormányosok, úszólábúak), neptunusz (Tengeri tehenek) csődör vagy mén (lófélék, tevefélék), kan (kutyafélék, disznófélék, pekarifélék), kandúr (macskafélék), kos (Ovis nem), bak (Capra nem és nyúlfélék).

A hímnemű ember elnevezése férfi, illetve az ivarérettség elérése előtt a fiú.

A hímnemet jelölő piktogram: ♂

[szerkesztés] Lásd még

• Hímnem (nyelvészet)

Ez a biológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!