Vízilófélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vízilófélék
Evolúciós időszak: Középső miocén - jelen 16–0 Ma
A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius)
A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Cetancodonta
Család: Vízilófélék (Hippopotamidae)
Gray, 1821
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vízilófélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vízilófélék témájú kategóriát.

A nílusi víziló koponyája egy londoni múzeumban
Törpe víziló (Choeropsis liberiensis)

A vízilófélék (Hippopotamidae) az emlősök osztályának (Mammalia) egyik családja. Még ma is igen bizonytalan a csoport kategóriai megítélése, hisz a kladisztikus taxonómia genetikai eredményei teljesen átrendezték az emlősök korábbi törzsfáját. Míg korábban (pl. DudichLoksa-rendszer, Urania Állatvilág) a csoportot a párosujjú patásokon belül (Artiodactylia) a disznóalakúak alrendjébe (Suiformes) sorolták, addig az újabb kutatások szerint nem a disznófélék (Suidae) rokonai, hanem sokkal közelebb állnak a cetekhez (Cetacea). Vagyis a cetek nem egy teljesen elkülönült csoportként jelentkezik az emlősök törzsfáján, hanem a párosujjú patások közé ékelődik, mely közös őstől ered a vízilovakkal, vagyis a két csoport egyetlen egységbe, kládba vonható össze.

Testfelépítésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vízilovak nehéz testű, rövid végtagú, erőteljes koponyájú párosujjú patások. Mind a mellső, mind a hátsó végtagon 4 ujjuk van, és mind a négy érinti a talajt. Lábuk hatalmas testükhöz képest kicsi, ennek ellenére a szárazföldön is gyors mozgásra képesek, akár hosszabb távon futni is. Koponyájuk nagy, masszív alsó és felső állcsonttal. A szájüregben az alsó szemfogak különösen fejlettek, szinte agyarszerűek. A hímek gyakran használják ezeket vetélkedéskor, és komoly sebeket tudnak vele egymáson ejteni. Növényevő állatok, általában a vízben tartózkodnak, de legelni kijárnak a szárazföldre. Gyomruk igen nagy, 3 szakaszra tagolódik, bélcsövük is nagyon hosszú. Bőrük rendkívül vastag, szőrtelen, igen érzékeny a kiszáradásra, így nagyon sokat tartózkodnak a vízben. Ha a szárazföldön vannak a bőrük nyálkát termel, mely védi őket a kiszáradástól, a bőr repedezésétől. A vízilovak a párosujjú patások egyetlen kimondottan kétéltű életmódot folytató csoportja (amfibiotikus szervezetek). Csak táplálkozni járnak ki a vízből, kicsinyeiket is a vízben szülik meg, és a szoptatás is ott történik.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az itteni rendszerezés a 2005-ben összeállított Boisserie-féle rendszerezésen alapul:[1]

    • Hexaprotodon Falconer & Cautley, 1836 - ázsiai vízilovak; kb. 15-17 faj

Egyesek még a Hexaprotodon nembe helyezik a törpevízilovat.

    • Archaeopotamus - korábban a Hexaprotodon része volt (Boisserie 2005) - 2 faj

Ide tartozik még 1-2 le nem írt faj.

    • Choeropsis Leidy, 1853 - törpevízilovak; 2 faj
    • Saotherium - korábban a Hexaprotodon része volt Boisserie, 2005 - 1 faj
  • †Kenyapotaminae (Pickford, 1983)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Boisserie a Hippopotamus minor fajt Phanourios minutusként azonosítja, de ez nem széles körben elfogadott.
  2. Pickford, Martin (1983.). „On the origins of Hippopotamidae together with descriptions of two new species, a new genus and a new subfamily from the Miocene of Kenya”. Geobios, Lyon 16, 193–217. o. DOI:10.1016/S0016-6995(83)80019-9.  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]