Vízilófélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vízilófélék
Evolúciós időszak: Középső miocén - jelen 16–0 Ma
A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius)
A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Cetancodonta
Család: Vízilófélék (Hippopotamidae)
Gray, 1821
Nemek
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vízilófélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vízilófélék témájú kategóriát.

A nílusi víziló koponyája egy londoni múzeumban

A vízilófélék (Hippopotamidae) az emlősök osztályának (Mammalia) egyik családja. Még ma is igen bizonytalan a csoport kategóriai megítélése, hisz a kladisztikus taxonómia genetikai eredményei teljesen átrendezték az emlősök korábbi törzsfáját. Míg korábban (pl. DudichLoksa-rendszer, Urania Állatvilág) a csoportot a párosujjú patásokon belül (Artiodactylia) a disznóalakúak alrendjébe (Suiformes) sorolták, addig az újabb kutatások szerint nem a disznófélék (Suidae) rokonai, hanem sokkal közelebb állnak a cetekhez (Cetacea). Vagyis a cetek nem egy teljesen elkülönült csoportként jelentkezik az emlősök törzsfáján, hanem a párosujjú patások közé ékelődik, mely közös őstől ered a vízilovakkal, vagyis a két csoport egyetlen egységbe, kládba vonható össze.

Testfelépítésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vízilovak nehéz testű, rövid végtagú, erőteljes koponyájú párosujjú patások. Mind a mellső, mind a hátsó végtagon 4 ujjuk van, és mind a négy érinti a talajt. Lábuk hatalmas testükhöz képest kicsi, ennek ellenére a szárazföldön is gyors mozgásra képesek, akár hosszabb távon futni is. Koponyájuk nagy, masszív alsó és felső állcsonttal. A szájüregben az alsó szemfogak különösen fejlettek, szinte agyarszerűek. A hímek gyakran használják ezeket vetélkedéskor, és komoly sebeket tudnak vele egymáson ejteni. Növényevő állatok, általában a vízben tartózkodnak, de legelni kijárnak a szárazföldre. Gyomruk igen nagy, 3 szakaszra tagolódik, bélcsövük is nagyon hosszú. Bőrük rendkívül vastag, szőrtelen, igen érzékeny a kiszáradásra, így nagyon sokat tartózkodnak a vízben. Ha a szárazföldön vannak a bőrük nyálkát termel, mely védi őket a kiszáradástól, a bőr repedezésétől. A vízilovak a párosujjú patások egyetlen kimondottan kétéltű életmódot folytató csoportja (amfibiotikus szervezetek). Csak táplálkozni járnak ki a vízből, kicsinyeiket is a vízben szülik meg, és a szoptatás is ott történik.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az itteni rendszerezés a 2005-ben összeállított Boisserie-féle rendszerezésen alapul:[1]

  • Hippopotaminae (Gray, 1821)

A következő fajokat a Hippopotamus nembe próbálták helyezni, de rendszertani besorolásuk még vitatott:

  • Hippopotamus aethiopicus
  • Hippopotamus afarensis - korábban a Trilobophorus nembe tartozott
  • Hippopotamus behemoth
  • Hippopotamus coryndoni
  • Hippopotamus kaisensis
  • Hippopotamus karumensis
  • Hippopotamus protamphibius
  • Hippopotamus sirensis
    • Hexaprotodon - ázsiai vízilovak (Falconer & Cautley, 1836)
      • Hexaprotodon crusafonti (Aguirre, 1963)
      • Hexaprotodon hipponensis (Gaudry, 1867)
      • Hexaprotodon imagunculus (Hopwood, 1926)
      • Hexaprotodon iravticus (Falconer & Cautley, 1847)
      • Hexaprotodon karumensis (Coryndon, 1977)
      • Hexaprotodon mingoz (Boisserie et al., 2003)
      • Hexaprotodon namadicus (Falconer & Cautley, 1847) - lehet, hogy azonos a H. palaeindicusszal
      • Hexaprotodon palaeindicus (Falconer & Cautley, 1847)
      • Hexaprotodon pantanellii (Joleaud, 1920)
      • Hexaprotodon primaevus (Crusafont et al., 1964)
      • Hexaprotodon protamphibius (Arambourg, 1944)
      • Hexaprotodon siculus (Hooijer, 1946)
      • Hexaprotodon sivalensis (Falconer & Cautley, 1836)

Egyesek még a Hexaprotodon nembe helyezik a törpevízilovat.

    • Archaeopotamus - korábban a Hexaprotodon része volt (Boisserie 2005)
      • Archaeopotamus lothagamensis (Weston 2000)
      • Archaeopotamus harvardi (Coryndon 1977)

Ide tartozik még 1-2 le nem írt faj.

    • Choeropsis - törpevízilovak
      • törpevíziló (Choeropsis liberiensis)
      • Choeropsis madagascariensis
    • Saotherium - korábban a Hexaprotodon része volt
      • Saotherium mingoz
  • †Kenyapotaminae (Pickford, 1983)
    • Kenyapotamus (Pickford, 1983)[2]
      • Kenyapotamus coryndoni
      • Kenyapotamus ternani

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Boisserie identifies the species Hippopotamus minor as Phanourios minutus, but this genus is not widely recognized.
  2. Pickford, Martin (1983.). „On the origins of Hippopotamidae together with descriptions of two new species, a new genus and a new subfamily from the Miocene of Kenya”. Geobios, Lyon 16, 193–217. o. DOI:10.1016/S0016-6995(83)80019-9.  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]