Kérődzők

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kérődzők
Evolúciós időszak: Kora eocén - jelen, 50–0 Ma
Fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus)
Fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Spaulding et al., 2009
Alrend: Ruminantia
Scopoli, 1777
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kérődzők témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kérődzők témájú kategóriát.

A kérődzők (Ruminantia) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó alrend.

A Ruminantiamorpha nevű klád egyetlen alrendje.

Leírásuk[szerkesztés]

Szarvasmarha gyomra

Jellemző táplálkozási módjuk, amiről a taxon a nevét kapta, a kérődzés. Ennek során az állatok a tápanyagok elfogyasztása után az élelmet visszaöklendezik (visszakérődzik), majd újra elfogyasztják. Így az eledelt tehát kétszer rágják meg.

E táplálkozási mód során a bélcsatorna átváltozott. A gyomor rendesen négy részből áll, azaz összetett. A nyelőcső után a bendő (rumen) található, utána következik a recésgyomor (reticulum). A harmadik rész a leveles- vagy százrétű gyomor (omasus). Végül az igazi, oltógyomor (abomasus).

Elnevezéseik[szerkesztés]

A kérődzők többségének hímjét, nőstényét, illetve kicsinyét a bika, tehén (még nem ellett egyedek esetében szarvasféléknél régiesen ünő, a szarvasmarhánál pedig üsző) és borjú szavakkal jelöljük. Kivételt képeznek a tülkösszarvúak és a szarvasfélék egyes fajai. A kecskeformáknál a bak, nőstény és gida (lásd: kecskék, havasi kecske, zerge, vadkecske), illetve a kos, nőstény és bárány (régiesen olykor jerke) nevek használatosak (vadjuhok és juh, féljuhok, sörényes juh). Az őzek hímje a bak, nősténye a suta és a fiatal egyedeinek neve a gida.

Rendszerezés[szerkesztés]

Az alrend számos családjából ma már csak az alábbi 6 tartalmaz élő fajokat:

Források[szerkesztés]