Kérődzők

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Kérődzők

Odocoileus virginianus

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály:	Emlősök (Mammalia)
Öregrend:	Cetartiodactyla
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia)

Családok

A Wikifajok tartalmaz
Kérődzők témájú rendszertani információt.

A kérődzők (Ruminantia) az emlősök osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendje tartozó alrend.

[szerkesztés] Leírásuk

Jellemző táplálkozási módjuk, amiről a taxon a nevét kapta, a kérődzés. Ennek során az állatok a tápanyagok elfogyasztása után az élelmet visszaöklendezik (visszakérődzik), majd újra elfogyasztják. Így az eledelt tehát kétszer rágják meg.

E táplálkozási mód során a bélcsatorna átváltozott. A gyomor rendesen négy részből áll, azaz összetett. A nyelőcső után a bendő (rumen) található, utána következik a recés gyomor (reticulum). A harmadik rész a leveles- vagy százrétű gyomor (omasus). Végül az igazi, oltógyomor (abomasus).

[szerkesztés] Elnevezéseik

A kérődzők többségének hímjét, nőstényét, illetve kicsinyét a bika, tehén és borjú szavakkal jelöljük. Kivételt képeznek a tükösszarvúak és a szarvasfélék egyes fajai. A kecskeformáknál a bak, nőstény és gida (lásd: kecskék, havasi kecske, zerge, tahr), illetve a kos, nőstény és bárány nevek használatosak (vadjuhok és juh, féljuhok, sörényes juh). Az őzek hímje a bak, nősténye a suta és a fiatal egyedeinek neve a gida.