Pézsmaszarvasfélék
 |
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kora miocén – jelenkor | ||||||||||||||||||||||||
 Szibériai pézsmaszarvas (Moschus moschiferus) |
||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Nem | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pézsmaszarvasfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pézsmaszarvasfélék témájú médiaállományokat. |
A pézsmaszarvasfélék (Moschidae) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjének egy családja. 1 nem és 7 ma élő faj tartozik a családba.
Tartalomjegyzék |
Származásuk, elterjedésük [szerkesztés]
Lehet, hogy a pézsmaszarvasok a Palaeomerycidae család egyedüli, ma is élő képviselői — e kihalt családba a szarvasfélék őseit sorolják. A Palaeomerycidae-fajok a korai oligocénben jelentek meg és a pliocénben haltak ki. Legtöbbjüknek nem volt szarva, de a késői fajok agancsosak. A pézsmaszarvasféléket manapság külön családként tárgyalják.
A legtöbb faj Ázsia déli részének erdős hegységeiben él.
Megjelenésük [szerkesztés]
Testük tömzsi, hátsó lábuk hosszabb a mellsőnél. Általában 80–100 centiméter hosszúak, marmagasságuk 50–70 centiméter, tömegük 7–17 kilogramm. Lábuk jól alkalmazkodott a hegyi terephez. Mint a valódi szarvasfélék (Cervidae) közé tartozó víziőznek, pézsmaszarvasoknak sincs agancsuk, viszont a hímek felső szemfogai kardszerűen megnyúltak. Fogképletük hasonlít a szarvasfélékéhez: 
A szarvasféléktől ugyancsak eltérően szagmirigyük sincs a pofájukon. Mindegyik fajnak van egy pár csecsbimbója, epehólyagja és farokmirigye.
Nevüket a felnőtt hímek (váladékáról pézsmamirigynek nevezett) prosztatájában termelt mósuszról kapták. Ez az ivarszerv és a köldök között elhelyezkedő pézsmazacskóban gyűlik össze, és főleg a párkeresésben van szerepe.
Életmódjuk, élőhelyük [szerkesztés]
Az pézsmaszarvasfélék dombos, sűrű erdők, az emberi településektől távol élő növényevők. Mint a szarvasfélék, a pézsmaszarvasok is levelekkel, virágokkal és füvekkel táplálkoznak, ezek mellett mohákat és zuzmókat is fogyasztanak. Magányosan élnek, és területük határát farokmirigyeik váladékával jelölik meg. Általában félénkek, éjjel és szürkületkor aktívak.
A párzási időszakban a hímek felkeresik a nőstényeket. Ha ilyenkor két hím találkozik, „agyaraikkal” küzdenek. A nőstény 150–180 napi vemhesség után egy utódot ellik. Az újszülött nagyon kicsi, és az első hónapban alig mozdul meg, így elrejtve marad a ragadozók elől.[1]
Rendszerezésük [szerkesztés]
A családba egy nem tartozik 7 fajjal:
- Moschus (Linnaeus, 1758):
- Moschus anhuiensis
- apró pézsmaszarvas (Moschus berezovskii)
- erdei pézsmaszarvas (Moschus chrysogaster)
- Moschus cupreus
- fekete pézsmaszarvas (Moschus fuscus)
- Moschus leucogaster - korábban az erdei pézsmaszarvas alfajának tekintették
- szibériai pézsmaszarvas (Moschus moschiferus)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Frädrich, Hans.szerk.: Macdonald, D.: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 518–519. o (1984). ISBN 0-87196-871-1
Források [szerkesztés]
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- A Bizottság 1497/2003/EK rendelete (2003. augusztus 18.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet módosításáról (magyar neve)
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
- Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 755. o. ISBN 963-9257-11-7
További információk [szerkesztés]
- Guha S, Goyal SP, Kashyap VK. (2007). Molecular phylogeny of musk deer(KASTURI MIRG): A genomic view with mitochondrial 16S rRNA and cytochrome b gene.Mol Phylogenet Evol. 2007 Mar;42(3):585-97.PMID: 17158073. [1]
- Hassanin A, Douzery EJ.(2003. Molecular and morphological phylogenies of ruminantia and the alternative position of the moschidae. Syst Biol. 2003 Apr;52(2):206-28. PMID: 12746147. [2]
