Pézsmaszarvasfélék
 |
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kora miocén – jelenkor | ||||||||||||||||||||||
 Szibériai pézsmaszarvas (Moschus moschiferus) |
||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Nem | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pézsmaszarvasfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pézsmaszarvasfélék témájú médiaállományokat. |
A pézsmaszarvasfélék (Moschidae) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjének egy családja. 1 nem és 7 ma élő faj tartozik a családba.
E családba tartozó állatok hamarább fejlődtek ki, mint a valódi szarvasfélék. Eltérően a szarvasféléktől, a pézsmaszarvasféléknek nincs agancsuk vagy pofán levő szagmirigyük. Mindegyik fajnak van egy pár csecsbimbója, epehólyagja, farokmirigye, egy pár agyarszerű szemfoga - és az ember szempontjából a legfontosabb tulajdonság - egy pézsmazacskója. A legtöbb faj Ázsia déli részének erdős hegységeiben él.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megjelenésük
A pézsmaszarvasfélék tömzsi testfelépítésűek, és hátsó lábuk hosszabb, mint az elülsők. Általában 80-100 centiméter hosszúak, 50-70 centiméter marmagasságúak és 7-17 kilogramm súlyúak. Lábuk jól alkalmazkodott a hegyi terephez való mászáshoz. Mint a víziőznek, amely egy valódi szarvasféle, a pézsmaszarvasoknak sincs agancsa, és a hímek felső szemfogai megnyúltak, kardszerűvé váltak. Fogképletük hasonlít a szarvasfélékéhez: 
A pézsmamirigy csak a felnőtt hímeknél található meg. A pézsma egy bőrzacskóban tárolódik, amely az ivarszerv és a köldök között helyezkedik el; a pézsma a párkeresésben szolgál.
Az állatok növényevők, dombos, sűrű erdőkben élnek, távol az emberi településektől. Mint a szarvasfélék, a pézsmaszarvasok is levelekkel, virágokkal és füvekkel táplálkoznak, ezek mellett mohákat és zuzmókat is fogyasztanak. A pézsmaszarvasfélék magányos állatok, amelyek jól meghatárolt területet tartanak fent, a határokat farokmirigyeikkel jelölik meg. Általában félénkek, éjjel és szürkületkor aktívak.
A párzási időszakban a hímek felkeresik a nőstényeket, ha ilyenkor két hím találkozik, az állatok „agyaraikkal” megküzdenek egymás között. A nőstények körülbelül 150-180 napi vemhesség után egy utódot ellenek. Az újszülött nagyon kicsi, és az első hónapban alig mozdul meg, így elrejtve marad a ragadozók elől.[1]
[szerkesztés] Kifejlődésük
Lehet, hogy a pézsmaszarvasok az egyetlen ma is élő képviselői a Palaeomerycidae családnak, e kihalt család a szarvasfélék őseit tartalmazta. A Palaeomerycidae-fajok a korai oligocénben jelentek meg és a pliocénben haltak ki. Legtöbbjüknek nem volt szarva, de az utóbbi fajoknál már található agancs. A pézsmaszarvasféléket manapság külön családba helyezték.
[szerkesztés] Rendszerezés
A család az alábbi nem és fajok tartoznak:
- Moschus (Linnaeus, 1758) – 7 faj
- Moschus anhuiensis
- apró pézsmaszarvas (Moschus berezovskii)
- erdei pézsmaszarvas (Moschus chrysogaster)
- Moschus cupreus
- fekete pézsmaszarvas (Moschus fuscus)
- Moschus leucogaster - korábban az erdei pézsmaszarvas alfajának tekintették
- szibériai pézsmaszarvas (Moschus moschiferus)
[szerkesztés] Források
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- A Bizottság 1497/2003/EK rendelete (2003. augusztus 18.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet módosításáról (magyar neve)
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Frädrich, Hans.szerk.: Macdonald, D.: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 518–519. o (1984). ISBN 0-87196-871-1
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Guha S, Goyal SP, Kashyap VK. (2007). Molecular phylogeny of musk deer(KASTURI MIRG): A genomic view with mitochondrial 16S rRNA and cytochrome b gene.Mol Phylogenet Evol. 2007 Mar;42(3):585-97.PMID: 17158073. [1]
- Hassanin A, Douzery EJ.(2003. Molecular and morphological phylogenies of ruminantia and the alternative position of the moschidae. Syst Biol. 2003 Apr;52(2):206-28. PMID: 12746147. [2]
