Pézsmaszarvasfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pézsmaszarvasfélék
Evolúciós időszak: Kora miocén – jelenkor
Szibériai pézsmaszarvas (Moschus moschiferus)
Szibériai pézsmaszarvas (Moschus moschiferus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Pézsmaszarvasfélék (Moschidae)
(Gray, 1821)
Szinonimák
  • Odontodorcus Gistel, 1848
  • Tragulus Boddaert, 1785
Nem
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pézsmaszarvasfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pézsmaszarvasfélék témájú kategóriát.

Koponya

A kihalt Micromeryx rekonstrukciója

A pézsmaszarvasfélék (Moschidae) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjének egy családja. 1 nem és 7 ma élő faj tartozik a családba.

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lehet, hogy a pézsmaszarvasok a Palaeomerycidae család egyedüli, ma is élő képviselői – e kihalt családba a szarvasfélék őseit sorolják. A Palaeomerycidae-fajok a korai oligocénben jelentek meg és a pliocénben haltak ki. Legtöbbjüknek nem volt szarva, de a késői fajok agancsosak. A pézsmaszarvasféléket manapság külön családként tárgyalják.

A legtöbb faj Ázsia déli részének erdős hegységeiben él.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testük tömzsi, hátsó lábuk hosszabb a mellsőnél. Általában 80–100 centiméter hosszúak, marmagasságuk 50–70 centiméter, tömegük 7–17 kilogramm. Lábuk jól alkalmazkodott a hegyi terephez. Mint a valódi szarvasfélék (Cervidae) közé tartozó víziőznek, pézsmaszarvasoknak sincs agancsuk, viszont a hímek felső szemfogai kardszerűen megnyúltak. Fogképletük hasonlít a szarvasfélékéhez: Felső: 0.1.3.3, alsó: 3.1.3.3

A szarvasféléktől ugyancsak eltérően szagmirigyük sincs a pofájukon. Mindegyik fajnak van egy pár csecsbimbója, epehólyagja és farokmirigye.

Nevüket a felnőtt hímek (váladékáról pézsmamirigynek nevezett) prosztatájában termelt pézsmáról kapták. Ez az ivarszerv és a köldök között elhelyezkedő pézsmazacskóban gyűlik össze, és főleg a párkeresésben van szerepe.

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az pézsmaszarvasfélék dombos, sűrű erdők, az emberi településektől távol élő növényevők. Mint a szarvasfélék, a pézsmaszarvasok is levelekkel, virágokkal és füvekkel táplálkoznak, ezek mellett mohákat és zuzmókat is fogyasztanak. Magányosan élnek, és területük határát farokmirigyeik váladékával jelölik meg. Általában félénkek, éjjel és szürkületkor aktívak.

A párzási időszakban a hímek felkeresik a nőstényeket. Ha ilyenkor két hím találkozik, „agyaraikkal” küzdenek. A nőstény 150–180 napi vemhesség után egy utódot ellik. Az újszülött nagyon kicsi, és az első hónapban alig mozdul meg, így elrejtve marad a ragadozók elől.[1]

Rendszerezésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családba egy nem tartozik 7 fajjal:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Frädrich, Hans.szerk.: Macdonald, D.: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 518–519. o (1984). ISBN 0-87196-871-1 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Guha S, Goyal SP, Kashyap VK. (2007). Molecular phylogeny of musk deer(KASTURI MIRG): A genomic view with mitochondrial 16S rRNA and cytochrome b gene.Mol Phylogenet Evol. 2007 Mar;42(3):585-97.PMID: 17158073. [1]
  • Hassanin A, Douzery EJ.(2003. Molecular and morphological phylogenies of ruminantia and the alternative position of the moschidae. Syst Biol. 2003 Apr;52(2):206-28. PMID: 12746147. [2]