Szibériai pézsmaszarvas
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
| Sebezhető |
||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Moschus moschiferus (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Szibériai pézsmaszarvas témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szibériai pézsmaszarvas témájú médiaállományokat. |
A szibériai pézsmaszarvas (Moschus moschiferus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a pézsmaszarvasfélék (Moschidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
A szibériai pézsmaszarvas elterjedési területe Közép-Szibériától Kamcsatka határáig, délen Kínáig terjed. Az egyedszám fenntartását úgy biztosítják, hogy farmokon tenyésztik.
Alfajai [szerkesztés]
- Moschus moschiferus moschiferus
- Moschus moschiferus arcticus
- Moschus moschiferus parvipes
- Moschus moschiferus sachalinensis
- Moschus moschiferus turowi
Megjelenése [szerkesztés]
Az állat hossza 80-100 centiméter, marmagassága 50-80 centiméter és testtömege 10-18 kilogramm. Durva szőrzete szürkés- vagy aranybarna, olykor pettyes, a háti részen keresztirányú csíkokkal. A bak hosszú, sarlószerű felső szemfogai kissé túlnyúlnak szája alsó vonalán. A vetélytársaival vívott küzdelem során használja őket. A suta szemfogai kisebbek és alig látszanak. Hátsó lába körülbelül 5 centiméterrel hosszabb mellső lábánál, így képes szökellve előrehaladni. Hátának kerekded hátsó része magasabb. Patái hosszúak és keskenyek. Ha lejtőn fut, álcsülkei leérnek a talajra, így a meredek hegyoldalon is biztosan meg tud kapaszkodni.
Életmódja [szerkesztés]
Éjjel és szürkületkor aktív, a párzási időszakot kivéve többnyire magányos. Tápláléka fűfélék, levelek, hajtások, moha, zuzmó és fakéreg. Az állat 10-12 évig él.
Szaporodása [szerkesztés]
Az ivarérettséget 18 hónapos korban éri el. A párzási időszak a tél elején november és január között van. A vemhesség 185-195 napig tart, ennek végén 1-2, néha 3 utód jön a világra. A gida születésekor 600-700 grammos, és élete első négy hetét a sűrű növényzetben tölti.
Rokon fajok [szerkesztés]
A családja többi faja közeli rokona a szibériai pézsmaszarvasnak.
Tudnivalók [szerkesztés]
A pézsmaszarvas arról az erős szagú váladékról kapta a nevét, amely a bak köldöke mögött elhelyezkedő bőrzacskóban termelődik. Japánban évente 5000 kilogrammnyi pézsmát használnak fel. Ez a mennyiség mintegy 176 000 pézsmaszarvas váladékának felel meg. A váladékot parfümök és gyógyszerek előállítására használják.
Források [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
További információk [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 29.)
- További információk angolul

