Szibériai pézsmaszarvas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Szibériai pézsmaszarvas
Moschustier.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Pézsmaszarvasfélék (Moschidae)
(Gray, 1821)
Nem: Moschus
Faj: M. moschiferus
Tudományos név
Moschus moschiferus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Szibériai pézsmaszarvas témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szibériai pézsmaszarvas témájú kategóriát.

Koponya

A szibériai pézsmaszarvas (Moschus moschiferus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a pézsmaszarvasfélék (Moschidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szibériai pézsmaszarvas elterjedési területe Közép-Szibériától Kamcsatka határáig, délen Kínáig terjed. Az egyedszám fenntartását úgy biztosítják, hogy farmokon tenyésztik.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Moschus moschiferus moschiferus
  • Moschus moschiferus arcticus
  • Moschus moschiferus parvipes
  • Moschus moschiferus sachalinensis
  • Moschus moschiferus turowi

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat hossza 80-100 centiméter, marmagassága 50-80 centiméter és testtömege 10-18 kilogramm. Durva szőrzete szürkés- vagy aranybarna, olykor pettyes, a háti részen keresztirányú csíkokkal. A bak hosszú, sarlószerű felső szemfogai kissé túlnyúlnak szája alsó vonalán. A vetélytársaival vívott küzdelem során használja őket. A suta szemfogai kisebbek és alig látszanak. Hátsó lába körülbelül 5 centiméterrel hosszabb mellső lábánál, így képes szökellve előrehaladni. Hátának kerekded hátsó része magasabb. Patái hosszúak és keskenyek. Ha lejtőn fut, álcsülkei leérnek a talajra, így a meredek hegyoldalon is biztosan meg tud kapaszkodni.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éjjel és szürkületkor aktív, a párzási időszakot kivéve többnyire magányos. Tápláléka fűfélék, levelek, hajtások, moha, zuzmó és fakéreg. Az állat 10-12 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 18 hónapos korban éri el. A párzási időszak a tél elején november és január között van. A vemhesség 185-195 napig tart, ennek végén 1-2, néha 3 utód jön a világra. A gida születésekor 600-700 grammos, és élete első négy hetét a sűrű növényzetben tölti.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családja többi faja közeli rokona a szibériai pézsmaszarvasnak.

Tudnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pézsmaszarvas arról az erős szagú váladékról kapta a nevét, amely a bak köldöke mögött elhelyezkedő bőrzacskóban termelődik. Japánban évente 5000 kilogrammnyi pézsmát használnak fel. Ez a mennyiség mintegy 176 000 pézsmaszarvas váladékának felel meg. A váladékot parfümök és gyógyszerek előállítására használják.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]