Edward Drinker Cope

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Edward Drinker Cope
Edcope.jpg
Életrajzi adatok
Született
1840. július 28.
 USA, Philadelphia,
Elhunyt
1897. április 12. (56 évesen)
Philadelphia
Pályafutása
Szakterület zoológia, paleontológia

Edward Drinker Cope (Philadelphia 1840. július 28. – Philadelphia, 1897. április 12.) amerikai őslénykutató és összehasonlító anatómus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Cope”.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Philadelphiában született kvéker szülők gyermekeként. Már kora gyermekkorától kezdve érdeklődött a természettudomány iránt. 1859-ben írt egy tanulmányt a szalamandrafélékről a philadelphiai Természettudományi Akadémia számára. Ezidőtájt lett a washingtoni Smithsonian Intézethez tartozó Megatherium Klub tagja. Tanulmányait részben a Pennsylvania Egyetemen, részben pedig Európában folytatta, ahol utazásokat is tett. 1865 és 1873 között a Természettudományi Akadémia kinevezett kurátora volt. 1864-től 1867-ig a Haverford Főiskola professzoraként tanított, 1889-ben pedig kinevezték a Pennsylvania Egyetem geológia és őslénytan professzorává.

Különösen érdeklődött az amerikai gerincesek fosszíliái iránt. 1871 és 1877 között a Kansas állambeli kréta kori, valamint a Wyoming és Colorado állambeli harmadidőszaki rétegek feltárásán dolgozott. Élete során legalább 1000 új fajt és számos kihalt gerinces nemet fedezett fel, melyek közt megtalálhatók az Új-Mexikó államból előkerült legrégebbi ismert emlősök és 56 dinoszauruszfaj is, például a Camarasaurus, az Amphicoelias és a Coelophysis. Cope rendkívül termékeny szerző volt, élete során több mint 1200 tudományos írást jelentetett meg. Dolgozott az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatánál (1874-ben) Új-Mexikóban, (1875-ben) Montana-ban, majd pedig (1877-ben) Oregonban és Texasban. Az American Naturalist (Amerikai Természettudós) szerkesztőjeként is tevékenykedett. Philadelphiában hunyt el.

Cope és Othniel Charles Marsh új fajok felfedezésért való versengése Csontháború néven vált ismertté. Cope végrendeletében azt kérte, hogy maradványait használják fel a Homo sapiens holotípusaként. 1993-ban R. Bakker le is írta, a zoológiai kódex pedig elfogadta koponyáját a Homo sapiens holotípusaként.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • On the method of creation of organic types. M'Calla & Stavely, Philadelphia 1871.
  • Collected papers in geology and paleontology. 1873-97.
  • On some of Prof. Marsh's criticisms. 1873.
  • On the short-footed Ungulata of the Eocene of Wyoming. Philadelphia 1873.
  • Sketch of the zoology of Ohio. Philadelphia 1873.
  • On the Plagopterinae and the ichthyology of Utah. 1874.
  • On the geologic age of the vertebrate fauna of the Eocene of New Mexico. 1876.
  • On a carnivorous Dinosaurian from the Dakota beds of Gold. 1877.
  • On the effects of impacts and strains on the feet of Mammalia. Philadelphia 1881.
  • The origin of the fittest. Macmillan & Appleton, London, New York 1887.
  • The primary factors of organic evolution. Open Court, Chicago, London 1896.
  • Syllabus of lectures on the Vertebrata. Philadelphia 1898 p. m.
  • The crocodilians, lizards and snakes of North America. Washington 1900 p. m.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Edward Drinker Cope című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Edward Drinker Cope témájú médiaállományokat.

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jaffe, M.: The gilded dinosaur. Crown, New York 2000. ISBN 0517707608
  • Rains Wallace, D.: The bonehunters' revenge. Houghton Mifflin, Boston 1999. ISBN 0395850894
  • Lanham, U.: The bone hunters. Dover, New York 1973-91. ISBN 0231031521, ISBN 0486269175
  • Osborn, H. F.: Cope: master naturalist. Princeton 1931.
  • Osborn, H. F.: Impressions of great naturalists. Scribners, New York, London 1924.
  • Starr Jordan, D.: Leading American men of science. Holt, New York 1910.