Zoológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


A zoológia vagy állattan az állatok rendszerezésével, állatfajok és közösségeik megismerésével foglalkozó tudomány, a biológia résztudománya. Állatnak az állatok országába (Regnum: Animalia) tartozó többsejtű heterotróf anyagcseréjű élőlényeket nevezzük.

A zoológia szó a görög Ζωο, zoon ("állat") és λογος, -logosz ("tudomány") szóösszetételből ered.

A zoológia ágai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zoológia a vizsgálatok módszere és nézőpontja, szemléletmódja alapján szakterületekre, a vizsgált állatcsoport alapján pedig részterületekre tagolható. A szakterületek és részterületek kombinálásával rengeteg kutatási irány kapott önálló elnevezést. Ezeknek egymással interdiszciplinái és részinterdiszciplinái is vannak (például madár ökofiziológia, Drosophila magatartásgenetika, Oribatida faunagenetika …)

Fontosabb szakterületei:

Híres zoológusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetközi zoológusfejedelmek: Charles Darwin, Carl von Linné, Konrad Lorenz, Karl von Frisch, Nicolaas Tinbergen

Kiemelkedő zoológiai ismeretterjesztők: Gerald Durell, Sir David Attenborough, Jacques-Yves Cousteau

A magyar zoológia kiemelkedő alakjai: Méhelÿ Lajos, Horváth Géza, Herman Ottó, Dudich Endre, Balogh János, Loksa Imre, Szelényi Gusztáv, Jermy Tibor.

A hazai zoológiai ismeretterjesztés nagy alakjai: Xántus János, Kittenberger Kálmán, Szalkay József, Móczár László, Széchenyi Zsigmond

Állatszervezettan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatszevezettan az állati szervek és szövetek, és működésük vizsgálatával, leírásával foglalkozik. E tudományág fontos eszköze a mikroszkóp, hogy egy állat felépítését a legrészletesebben megvizsgálhassák, ennek előkészítése a hisztotechnika.

Állatföldrajz, társulástan és -ökológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezek a szakterületek az állatok tér- és időbeli elterjedési (előfordulási) mintázataival, valamint az e mintázatok mögött meghúzódó környezeti hatótényezőkkel foglalkoznak. Együttes megnevezésükre a szupraindividuális zoológia szolgál. Az állatföldrajz (zoogeográfia) a fajok és közösségeik nagy léptékű változatosságával és az egyes régiók faunájának összetételével (faunisztika) foglalkozó tudomány. Az állattársulástan (zoocönológia) az állati populációk együttelőfordulási (koegzisztenciális) viszonyaival, a cönózisokkal és az asszociációkkal foglalkozik. Az állatökológia (zoological ecology) oknyomozó résztudomány, valójában nem választható el az ökológiától (general ecology), csupán tudománytörténeti okokból tárgyalják külön.

Ajánlott magyar nyelvű könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dudich, E., Loksa, I. (1987): Állatrendszertan – Tankönyvkiadó, Budapest
  • Papp, L.(1996): Zootaxonómia – egységes jegyzet – Állatorvostudományi Egyetem, Budapest
  • Deckert, K. et al (1974): Uránia Állatvilág: halak, kétéltűek, hüllők – Gondolat Kiadó, Budapest
  • Géczy, B. (1989): Őslénytan – Tankönyvkiadó, Budapest

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ellenőrzött (lektorált és referált) elektronikus ismeretforrások az újabb eredményekhez: