Montana (állam)

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Montana (egyértelműsítő lap).
Montana
Montana zászlaja
Montana zászlaja		 Montana pecsétje
Montana pecsétje
Közkedvelt elnevezés: Treasure State
Mottó: Oro y plata (spanyol) – Arany és ezüst
Névadóhegy
Közigazgatás
FővárosaHelena
Legnagyobb városBillings
KormányzóGreg Gianforte (R)
Hivatalos nyelvangol
Postai rövidítésMT
ISO 3166-2US-MT
Felvétel az Unióba
sorrendben41.
dátuma1889. november 8.
Rangsor
terület szerint4.
népesség szerint44.
népsűrűség szerint48.
Népesség
Népesség1 084 225 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség2,40 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen376 991 km²
ebből víz1 %
IdőzónaMST (UTC–7 / –6)
Szélességé. 44°26' – é. 49°
Hosszúságny. 104°2' – ny. 116°2'
Kiterjedés
kelet-nyugati1015 km
észak-déli410 km
Domborzat
legmagasabb pont3901 m
átlagmagasság1035 m
legalacsonyabb pont549 m
Térkép
Montana weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Montana témájú médiaállományokat.

Montana az Amerikai Egyesült Államok 41. tagállama. Az északnyugati régió és a nagy síkság határán található. Neve a spanyol montaña („hegy”) szóból származik. Fővárosa Helena, legnagyobb városa Billings, az egyetlen 100 000 főt elérő város az államban.

Nincs hivatalosan rögzített beceneve, a "Big Sky Country", a "Land of the Shining Mountains", a "The Last Best Place" és a "Treasure State" használatosabb széles körben. Főként mezőgazdaságra berendezkedett állam, a marhatenyésztés és a gabonafélék termesztése a két húzóágazat. Nyersanyagokból olajat, gázt, szenet, és fát termelnek nagyobb mennyiségben. A leggyorsabban növekvő szektor a turizmusé, évente 13 millió látogatója van a Glacier és a Yellowstone Nemzeti Parknak, de a Beartooth Highway, a Flathead Lake, és a Big Sky Resort is sok vendéget vonz.

Etimológia[szerkesztés]

Neve a spanyol montaña szóból ered, az pedig a latin montanea szóból, jelentése hegy, vagy hegyvidék.[2] Az első spanyol felfedezők a Moñtana del Norte nevet adták az egész nyugati hegységnek. 1863-ban az Egyesült Államok területekkel foglalkozó bizottsága először használta a Montana nevet Idaho Territory létrehozásakor. Henry Wilson és Benjamin F. Harding tiltakoztak a Montana név használata ellen, mondván az nem jelent semmit. James Ashley, a bizottság elnöke azonban, amikor 1864-ben kikanyarított egy területet Idaho Territoryból, hogy önálló közigazgatás alá vonja, mégis a Montana Territory nevet használta. Ekkor Samuel Cox tiltakozott a név ellen, mert szerinte félrevezető: a területe nagy részén egyáltalán nincsenek hegyek, és egy indián név választása egyébként is sokkal jobb lenne, mint egy spanyol. Felmerültek más lehetőségek, mint például a Shosone név, de a bizottság ellentmondást nem tűrően úgy határozott, hogy a Montana marad.

Földrajz[szerkesztés]

Északról Kanada határolja (Brit-Columbia, Alberta, Saskatchewan), nyugatról Idaho, keleten Észak-Dakota és Dél-Dakota, délről pedig Wyoming. Középső és nyugati része az északi Sziklás-hegység több hegyvonulatát foglalja magában (melyek közül kb. 77-nek külön neve van).

Az állam területét tekintve a 4. a rangsorban a 376 991 km2-ével.

Történet[szerkesztés]

Az állam területén már évezredek óta éltek emberek. A felfedezők és telepesek több nagyobb törzzsel is találkoztak, mint délen az absaroka, délkeleten a sájen, középen és északon a feketeláb, az assziniobin és aaniiih, nyugaton pedig a kutenai és a salish indiánok. Montana délkeleti részén valaha egy korridor volt, ami az absaroka és a velük rokon hidaca indiánok földjét választotta el.

A kontinentális vízválasztótól keletre eső montanai területek 1803-ban az Egyesült Államokhoz kerültek Louisiana megvásárlásával. A területen Lewis és Clark expedícióját követően amerikai, brit és francia szőrmekereskedők jelentek meg, akik jellemzően az őslakosokkal is együttműködtek. Ez azonban nem volt mindig békés, és bár a törzsek anyagi szempontból elég sokszor jól jártak, az európaiak által behurcolt betegségek megtizedelték őket, és kikezdték ősi hagyományaikat is. 1807-ben absaroka területen létrejött Fort Raymond erődje. Az oregoni szerződés 1846-os aláírásáig vita volt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között a vízválasztótól nyugatra húzódó területek vonatkozásában, ekkor húzták meg a tényleges határokat. Az első önálló, telepesek által létrehozott település St. Mary volt, a mai Stevensville elődje.[3] 1847-ben felépült Fort Benton a Missouri folyó felé irányuló szőrmekereskedelem támogatására.[4] Az 1850-es években az Oregon Trail útvonal mentén húzódó völgyekbe való betelepüléssel fokozatosan nőni kezdett a lakosság száma.

1852-ben aranyat találtak a nyugati hegyekben, 1862-ben pedig arany, ezüst, réz, ólom, és szén bányászata érdekében bányászok hada lepte el az államot. A legnagyobb aranyérclelőhelyek Virginia City környékén voltak.Az arany bányászata 1876-ig busás hasznot hozott, az ezüsté pedig még többet.

1864. május 26-án létrejött Montana Territory, Bannack fővárossal. 1865-ben a főváros Virginia City lett, majd 1875-től a mai központ, Helena. 1870-ben már 25 ezer telepes élt az állam területén.[5]

Az őslakossággal az összetűzések egyre gyakoribbak voltak. Ezért 1855-ben Washington Territory kormányzója, Isaac Stevens megállapodást kötött velük, amelyben a terület nyugati részén rögzítették a határokat. [6]Később ezen a területen jött létre a Flathead indián rezervátum. A megállapodást 1859-ben ratifikálták, az egyezmény szövegének félreérthetősége miatt azonban a fehér telepesek tévesen azt hitték, hogy a Bitterrot Valley vidéke nyitva áll előttük. Az indiánok egészen 1891-ig maradhattak itt.

1866-ban az amerikai hadsereg is megjelent, hogy felügyelje a gőzhajózást, illetve azért is, mert az aranyláz és a fokozódó emberi tevékenység konfliktusokat váltott ki. A mai Montana területén számos ütközetet vívott egymással a katonaság és az indiánok. Közülük a leghírhedtebbek a Marias-mészárlás, a Little Bighorn-i csata, a Big Hole-i csata, és a Bear Paw-i csata. Az utolsó összecsapások 1887-ben voltak, a békét aláíró indiánokat pedig rezervátumokba kényszerítették.

Ezeknek az összecsapásoknak volt egy nagyon súlyos következménye is. A bölények, amelyek az őslakosok életében fontos szerepet töltöttek be, gyakorlatilag kihaltak. 1870-ben még 13 millió bölény élt az állam területén, Phillip Sheridan tábornok azonban 1875-ben elérte a Kongresszusnál, hogy az indiánok kiéheztetése érdekében megritkítsa az állományt.[7] 1884-ig az ipari szinten űzött vadászat miatt úgy megritkult a faj, hogy az egész Egyesült Államokban mindössze 325 példány maradt fenn.[8]

Az 1850-es években kezdődött Montanában a marhatenyésztés. 1881-ben érte el Montanát a vasút, addig az építkezés állandó konfliktusok tárgya volt az indiánokkal.

1866-ban Montana először kérvényezte tagállammá válását, amit akkor elutasítottak. Második kezdeményezésük 1884-ben már sikerrel járt, de csak 1889 novemberében vált az Egyesült Államok tagállamává.

Az első világháború idején Jeannette Rankin, az Egyesült Államok Kongresszusának első női tagja, az ország hadba lépése ellen szavazott, ami nagy felháborodást keltett a hazafias tagállamban.[9] 1917-18-ban egy téves számítás miatt az állam lakosságának 10%-át, körülbelül 40 ezer embert besoroztak, közülük nagyjából 1500-an haltak meg és 2500-an sérültek meg. Az állam tízezer lovast is adott a hadseregnek. A háborús gazdálkodás következtében a bányászat, a fakitermelés és a marhatenyésztés jelentősége ekkoriban megnőtt.

1918-ban, az 1917-es kémkedési és 1918-as zendülési törvény hatására az 1918-as montanai zendülési törvényt, amely büntetni rendelte az Egyesült Államok kormányának, hadseregének, vagy azok jelképeinek megsértését. A törvény hatására 200 embert letartóztattak, 78-at pedig el is ítéltek, többnyire osztrák vagy német származású embereket. 2006-ban Brian Schweitzer kormányzó hivatalosan is bocsánatot kért a meghurcoltak leszármazottaitól és az elkövetőket posztumusz kegyelemben részesítette.[10] Nagy problémát jelentett ekkoriban a szakszervezeti mozgalom és az általuk terjesztett szocialista eszmék hatására kibontakozó háborúellenes szerveződés. 1917-ben Montanába érkezett a Világ Ipari Munkásai szakszervezeti szövetség ismert alakja, Frank Little, aki gyújtó hangú beszédeket tartott és szervezte a munkásságot. 1917. augusztus 1-jén butte-i otthonából álarcos banditák ragadták el, meglincselték, majd felakasztották egy vasúti jelzőoszlopra.[11] Az eset hatalmas felháborodást keltett, ami miatt a Nemzeti Gárdának is közbe kellett lépnie. Az 1920-as évek elejéig gyakoriak voltak az atrocitások.

A nagy gazdasági világválságtól egészen a második világháború kitöréséig általános recesszió sújtotta Montanát. Ennek köszönhetően 1941-ben rengetegen léptek be a hadseregbe, hogy meneküljenek az elszegényedés elől. A háború végéig közel 110 ezer montanai vett részt a harcokban, köztük számtalan indián is. Közülük ismét mintegy 1500 fő halt meg. A háború során nagyjából 30 tűzballon érte el Montanát Japán felől, de egyik sem okozott jelentős pusztítást, emberéletet pedig nem követelt. Jeannette Rankin, akit 1940-ben ismét a Kongresszusba választottak, megint az egyetlen olyan képviselő volt, aki ellenezte a hadbalépést, és ismételten felháborodást váltott ki ez a döntése - emiatt egy időre rendőri védelmet is kapott.

Népesség[szerkesztés]

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
187020 595
—
188039 15990,1%
1890142 924265%
1900243 32970,3%
1910376 05354,5%
1920548 88946%
1930537 606−2,1%
1940559 4564,1%
1950591 0245,6%
1960674 76714,2%
1970694 4092,9%
1980786 69013,3%
1990799 0651,6%
2000902 19512,9%
2010989 4159,7%
2016 (becsült)1 042 520
Source: 1910–2010[12]
2016 estimate[13]

2010-ben Montana népessége 989 415 fő volt.[14] rangsorban csak a 44. az államok közül; népsűrűsége a 3. legalacsonyabb (Alaszka és Wyoming után).

A 2010-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 89,4%-a fehér, 6,3%-a amerikai indián és alaszkai bennszülött, 2,9 százaléka spanyol és latin, 0,6%-a ázsiai, 0,4%-a afro-amerikai, 0,1%-a hawaii és más csendes-óceáni szigetlakó.

A legnagyobb európai származású csoport Montana területén: német (27,0 százalék), ír (14,8 százalék), angol (12,6 százalék), és norvég (10,9 százalék).

Népesebb városok[szerkesztés]

Az államban 10 000 főnél nagyobb város csak hét található, mindegyik megyeszékhely, és ezen megyékben él az állam több mint 60 százaléka: Billings (Yellowstone megye, 104 170), Missoula (Missoula megye, 66 788), Great Falls (Cascade megye, 56 690), Bozeman (Gallatin megye, 37 280), Butte (Silver Bow megye, 33 525), Helena (Lewis and Clark megye, 28 190), Kalispell (Flathead megye, 19 927).[15] Ebben a hét városban él az állam több mint egyharmada, és Billings kivételével mind az állam nyugati részén található (Idaho állam keleti határától, a nyugati 111° hosszúsági körtől nyugatra).

Gazdaság[szerkesztés]

Gazdasága főként a mezőgazdaságon, fakitermelésen és bányászaton alapul, de a turizmus is fontos szerepet játszik. Főbb mezőgazdasági termények: búza, árpa, cukorrépa, zab, rozs, burgonya. Továbbá jelentős a juh- és szarvasmarha-tenyésztés is.

Montana munkanélküliségi rátája továbbra is csökken, a munkanélküliségi ráta 2022 novemberében 2,9 százalék volt.[16]

Nevezetességek[szerkesztés]

Évente több millióan látogatnak el a Gleccser Nemzeti Parkba, a Little Bighorn-i csata helyszínére és a Yellowstone Nemzeti Parkba, melynek öt bejárata közül három az állam területén található.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  2. ↑ Montana Historical Society: Contributions to the Historical Society of Montana: With Its Transactions, Officers and Members. 1910. Hozzáférés: 2020. november 10.  
  3. ↑ The Montana Catholic: St. Mary’s Mission in Stevensville designated National Historic District (September 17, 2010). web.archive.org, 2012. március 22. [2012. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
  4. ↑ (2020. november 4.) „Montana” (angol nyelven). Wikipedia.  
  5. ↑ http://montanakids.com/history_and_prehistory/museums/mhs.htm
  6. ↑ Wayback Machine. web.archive.org, 2013. szeptember 3. [2013. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
  7. ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
  8. ↑ Timeline. www.fws.gov. [2019. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
  9. ↑ Wayback Machine. web.archive.org, 2013. december 28. [2013. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
  10. ↑ The Montana Sedition Project. www.seditionproject.net. [2013. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
  11. ↑ https://timesmachine.nytimes.com/timesmachine/1917/08/02/102355431.pdf
  12. ↑ Resident Population Data (Text Version). U.S. Census Bureau. [2013. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
  13. ↑ Table 1. Annual Estimates of the Resident Population for the United States, Regions, States, and Puerto Rico: April 1, 2010 to July 1, 2015, 2015. december 26. [2015. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 26.)
  14. ↑ quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. [2011. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
  15. ↑ Montana: 2010 Census of Population and Housing (angol nyelven) (PDF). 2010. évi népszámlálási adatok. USBC, az USA népszámlálási hivatala, 2012. (Hozzáférés: 2020. október 16.)
  16. ↑ https://www.bls.gov/web/laus/lauhsthl.htm

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Montana_(állam)&oldid=26807320”