Holotípus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Marocaster coronatus holotípusa

A holotípus a biológiai típusok egy fajtája. A típus segítségével egy taxon nevét rögzítik. A holotípus egy faj egyetlen fizikai példánya (vagy illusztrációja): a fajt reprezentáló, a leírás egyértelműségét biztosító típuspéldány, tehát az az egyed, amivel összehasonlítva meg lehet állapítani, hogy egy példány a fajhoz tartozik-e.

Néha a holotípust az élőlénynek csak egy darabja alkotja, például egy ritka fosszília esetében. Például a Pelorosaurus humerocristatus, egy nagyméretű, a kora jurában élt növényevő dinoszaurusz holotípusa egy fosszilis lábcsont, amit a londoni Természettudományi Múzeumban tárolnak.

Követelmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A holotípussal szembeni elvárások:

  • viselnie kell a leírásban foglalt jellegeket;
  • lehetőleg ahhoz az ivarhoz kell, hogy tartozzon, amely a rokon fajoktól elválasztó bélyegeket inkább mutatja;
  • ha a leírás nagyobb típussorozat alapján történik, a típuspéldány lehetőleg a variációszélesség átlagát képviselje, és olyan helyről származzék, ahonnan több példány rendelkezésre áll.

Ha később a feltételeknek jobban megfelelő példányt találnak, az nem elegendő ok a holotípus lecserélésére.

A holotípust, illetőleg annak preparátumát egyértelmű jelzéssel (típuscédulával) kell ellátni, és jól hozzáférhető gyűjteményben (általában közgyűjteményben) kell elhelyezni. A fajleírásban közölni kell a típuspéldány gyűjtési adatait (a gyűjtés idejét, lelőhelyét, azaz a fajleírásban szereplő ún. típuslelőhelyet) és hozzáférhetőségének helyét.

A holotípus cseréje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A holotípus megsemmisülése esetén egy másik típust kell kijelölni valamely típussorozatból, az esettől függően. Az ICBN-nek és az ICZN-nek hasonló, de nem teljesen megegyező és elnevezésekben is különböző eljárásaik vannak a helyzet kezelésére.

Az ICBN és az ICZN is neotípusnak hívja az eredeti holotípus hiányában kijelölt típust. Ráadásul, az ICZN szabályzata felhatalmazza a nevezéktani tanácsot arra, hogy neotípusra cserélje le a holotípust akkor is, ha arról kiderül, hogy nem kellőképpen alkalmas a közeli fajoktól való megkülönböztetésre.

Például a krokodilszerű archosaurusféle hüllő, a Parasuchus hislopi Lydekker által került leírásra 1885-ben az elő-maxillai csőr (rostrum, az orr vagy ormány része) alapján, de ez már nem elégséges a Parasuchus közeli rokonaitól való megkülönböztetéséhez. Így a Parasuchus hislopi nomen dubium (latin: „kétséges név”) lett. Sankar Chatterjee texasi paleontológus javasolta egy új típuspéldány, egy teljes csontváz, kiválasztását.[1] Az ICZN megvizsgálta az esetet és hozzájárult az eredeti típuspéldány lecserélésére a javasolt neotípusra.[2]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]