Szüntípus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szüntípus (syntypus) a biológiai típusok egy fajtája. A típus egy taxon nevét határozza meg.

Az ICZN szerint szüntípusnak nevezzük a fajleírás alapjául szolgáló kettő vagy több egyenrangú példány sorozatát, amennyiben nem történt meg közülük a holotípus kiválasztása, ami régen gyakran előfordult.[1] Azokat a szüntípusokat, amik még nem lettek lecserélve, jelenleg is névhordozó típusnak tekintik. Korábban gyakran explicit módon kijelöltek szüntípusokat, és a jelenlegi ICZN alapján a szüntípus létét még mindig megkövetelik a leírás érvényességéhez, de manapság általában a taxonómusok rossz szemmel néznek a kizárólag szüntípusokra alapozott fajleírásokra.

Azoknál a fajoknál, amiket korábban szüntípusokra alapozva írtak le, a szüntípust általában lecserélik lektotípusra. A lektotípus olyan, a szüntípusok közül kiválasztott névhordozó egyed (tkp. holotípus), amelyet nem a faj eredeti leírója, hanem a csoportot revideáló taxonómus választott ki. Az, hogy egyetlen névhordozó egyede legyen a taxonnak, csökkenti az esetleges tévedések lehetőségét – különösen azt figyelembe véve, hogy nem ritka eset, amikor a szüntípus-sorozat egynél több faj példányait tartalmazza.

Ha kiválasztottak egy lektotípust, attól kezdve az eredetileg névhordozó szüntípusok már csak paralektotípusnak minősülnek. Már nem névhordozók, bár a lektotípus megsemmisülése esetén általában paralektotípus-példánnyal helyettesítik azt.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2000 előtt automatikusan szüntípusnak tekintették az ilyen típussorozatokat, 2000 után csak akkor, ha explicit módon szüntípusnak jelölik őket.
    <http://www.iczn.org/iczn/index.jsp?article=74&nfv= ICZN 73.2.1.1.>

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]