Oregon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oregon
Oregon zászlaja
Oregon zászlaja
Oregon címere
Oregon címere
Közkedvelt elnevezés: Beaver State
Mottó: Alis volat propriis (latin) – Saját szárnyain száll
Map of USA highlighting Oregon.png
Közigazgatás
Fővárosa Salem
Legnagyobb város Portland
Kormányzó John Kitzhaber (D)
Hivatalos nyelv nincs
Postai rövidítés OR
ISO 3166-2 US-OR
Felvétel az Unióba
sorrendben 33.
dátuma 1859. február 14.
Rangsor
terület szerint 9.
népesség szerint 28.
népsűrűség szerint 39.
Népesség
Népesség 3 831 074 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 13,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 255 026 km²
ebből víz 2,4 %
Időzóna PST: UTC-8/-7
MST: UTC-7/-6[2]
Szélesség é. 42° – é. 46°15'
Hosszúság ny. 116°45' – ny. 124°30'
Kiterjedés
kelet-nyugati 420 km
észak-déli 580 km
Domborzat
legmagasabb pont 3426 m
átlagmagasság 1005 m
legalacsonyabb pont 0 m
Oregon weboldala

Oregon [ˈɔɹ.ɪ.ɡən] állam az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén fekszik. 1859. február 14-én 33-ként csatlakozott az Unióhoz. Korábban mint Oregon Territory volt ismeretes, melyet 1840-ben hoztak létre. Az állam a Csendes-óceán partján helyezkedik el, északról Washington, délről Kalifornia és Nevada, keletről Idaho határolja. A Columbia és a Snake folyó alkotja északi és keleti természetes határait. Fővárosa Salem, amely az állam harmadik legnagyobb városa Portland és Eugene után.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csendes-óceán északnyugati partján már 15 000 évvel ezelőtt ember lakta terület volt. A régészeti kutatások során Oregonban (Lake megye) rátaláltak a Fort Rock barlangra, melynek kora - Luther Cressman, amerikai régész szerint - 13 200 évesre tehető.[3] Időszámításunk előtt 8000-ben létesült emberi települések nyomaira bukkantak elszórtan az állam különböző területein. A legsűrűbben lakott területek a Columbia folyó alsó folyása és a part menti öblök voltak.

A 16. század során ez a föld őslakó amerikai csoportok; mint például a bannock, chasta, chinook, kalapuya, klamath, molalla, nez perce, takelma és az umpqua törzsek otthona volt.[4][5][6][7]

1778-ban James Cook átjáró után kutatva felfedezte a partokat. 1805-1806-ban Meriwether Lewis és William Clark expedíció utazott keresztül és vizsgálta meg a területet Louisiana megvásárlása előtt. Kutatásaik során a Columbia folyó torkolatához közel megépítették a Fort Clatsop-ot, téli szálláshelyüket. Az expedíción részt vett David Thompson, angol utazó, akinek 1811-ben megjelent publikációja szerint ez a vidék kimeríthetetlen prémvadász terület. Szintén 1811-ben a New York-i John Jacob Astor a Columbia folyó torkolatánál megalapította a Fort Astoria települést mint a Pacific Fur Company[8] nyugati kihelyezett prém vadász cégének telepét. Ez volt az első állandó fehér település Oregonban.

Az 1812-es brit–amerikai háború során a Pacific Fur Company telepei brit ellenőrzés alá kerültek. Az 1820-as és 1830-as években a Hudson's Bay Company nyert ellenőrzés a terület felett. A társaság főhadiszállása Washington D.C.-ben volt.

1842-1843 folyamán sok új telepes érkezett erre a területre. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság megállapodása alapján közösen népesítették be Oregon megyét. Végül 1846-ban az Oregon Egyezményben a 49. szélességi fokkal párhuzamosan állapították meg a határt az Egyesült Államok és a Brit-Amerika között. 1848-ban hivatalosan is megalapították az Oregon Territory-t.

A kongresszus igyekezett elősegíteni új emigránsok letelepedését, s az indián lakosságot rezervátumokba helyezték el.

1859. február 14-én az állam csatlakozott az Unióhoz.

A polgárháború kitörésekor csapatokat vontak ki, melyeket keletre küldtek, ezért Kaliforniában önkéntes lovas huszárságot toboroztak és 1865. júliusában észak Oregonba küldték a lakosság védelmére.

Az 1880-as években a meggyorsult a fakitermelés, mivel a vasutak létrehozása piacot teremtett a fakitermelésnek. Ezáltal a városok gyors növekedésnek indultak.

1933-ban megépítették a Bonneville duzzasztó gátat a Columbia folyón, amely előmozdította az ipari terjeszkedést az állam területén. A villamos energia, élelmiszer ellátás, és a fakitermelés elősegítette a nyugat fejlődését.

Az államnak sokfajta konfliktussal kellett számolnia, mint például az amerikai indiánok, brit prémvadászok, angol és amerikai telepesek, nagybirtokosok és farmerek között, valamint a gazdag növekvő települések létrehoztak egy szegény vidéket. Nem volt ismeretlen fogalom a faji megkülönböztetés, a progresszivizmus, s adóellenes kampányok. Oregon történelmében hagyományai vannak a szeparatista mozgalmaknak.

A állam nevének eredete nem ismert. Az Oregon Blue Book szerint a szót először az angol Robert Rogers őrnagy használta az 1765-ben lejegyzett útitervében.[9][10]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oregon térképe
Oregon partja
Willamette Lowland

Oregon területe hat földrajzi egységre osztható. Ezek a Parti hegység (Coast Range), a A Willamette alföld (Willamette Lowland), a Cascade-hegység (Cascade Mountains), a Klamath hegység (Klamath Mountains), a Columbia felföld (Columbia Plateau), a medencék és hegységek (Basin és a Range) regiója.

Parti hegység: a Csendes-óceán partja mentén helyezkedik el. Többnyire alacsony hegylánc, melyet örökzöld tűlevelű erdő borít. A tengerszint feletti átlagos magassága 600-700 méter. Legmagasabb csúcsa a Mary's Peak (Corvallis, Oregon), mely 1365 m magas. A part mentén a szirtfal tengerszint feletti átlagos magassága 350 m. A Triangle Lake Valley egy őskori tó volt. A partmentén elszórva sok kis parti tóval találkozhatunk.

Willamette alföld: keskeny földsáv a Coast Range-tól keletre a Willamette folyó és mellékfolyói mentén. A Willamette folyó északra folyik, s a Columbia folyóba torkollik. A talaj gazdag s az éghajlat enyhe.

Cascade-hegység: A Wilamette alföldtől keletre a Cascade-hegység csúcsai emelkednek. A hegyláncolatnak meglehetősen egyenetlen felszíne van. A hegyvidék legmagasabb csúcsa Oregonban a Mount Hood, melynek magassága 3425.6 méter. Más csúcsai: Mt. Jefferson 3199.48 méter, a Three Sister 3048 m, a Mount McLoughlin 2894 m. A hegycsúcsok között sok tavat találhatunk. A Crater tó, a legmélyebb tó az Egyesült Államokban. Mélysége 588,8 méter.[11]

Klamath hegység: A Kalamath hegységet sűrű erdő borítja. Másik nem hivatalos neve Salmon hegység, amely egyenetlen felszínű hegyvidék északnyugat Kaliforniában és délnyugat Oregonban. Legmagasabb hegycsúcsa a Mount Eddy 2750 m, (Kalifornia). Legmagasabb pontja Oregonban a Mount Ashland, amely 2296 m. A hegységnél különböző geológiai kőzeteket lehet megfigyelni. Klímája mérsékelten hideg és télen erős havazás jellemzi. A nyár meleg és száraz, kevés csapadékkal.

A Columbia felföld átnyúlik Idaho és Washington államokba. Keletkezése a vulkáni kitörések eredménye; a vulkáni láva a földrepedezésekbe folyt. Itt vannak Oregon búzaföldjei. A Columbia felföld felszíne egyenetlen, északkeleti részén a Blue Mountain és a Wallowa Mountain emelkedik ki. Oregon és Idaho határán a Snake folyó vágta ki magának mélyen a Hells Canyon-t. Az átlagos mélysége ennek a szakadéknak 1676,4 m.

Medencék és hegységek Oregon délkeleti részét foglalták el, amely magába foglal magas fekvésű medencéket és meredek hegycsúcsokat. A régió legnagyobb része időszakos sivatag.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oregon időjárását és éghajlatát az atmoszféra nagyarányú cirkulációja befolyásolja mind a partok mentén, mind a belső területeken. Ezenkivűl a földrajzi karaktere is nagyban hozzájárul az idő jellegéhez. A helyi időjárást meghatározza a tengertől való távolság, a magasság, és a terület sajátosságai, mint például a déli lejtésű hegyoldal.


Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2005. évi becslések alapján Oregon lakosainak száma 3 641 056 fő volt, amely a 2000. évi felmérésekhez viszonyítva lakosainak száma 49 693 fővel nőtt, amely 1,4%-os növekedést mutat. Ez magában foglalja a természetes növekedés, ahol a születések száma 236 557 és a halálozások száma 161 361 volt. Az országon kivüli emigránsok száma 72 263 és az országon belülieké 77 821 fő. A lakosság központi elhelyezkedése Linn megyében, Lyons városában van.[12]

Leszármazottak szerinti megoszlás: a legnagyobb csoport a német 20,5%, a következő az angol 13,1%, ír 11,9%, amerikai 11,9%, mexikói 5,5%. A legtöbb megye leszármazottjai európaiak. A mexikói-amerikaiak többnyire Malheur és Jefferson megyékben élnek. Oregon a fehér lakosainak aránya 86,1%, így a 16. helyet foglalja el az Egyesült Államok államaia között.[13]

Legnagyobb városai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvér államok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
  2. Malheur megye nagy része tartozik ide
  3. Robbins, William G. (2005). Oregon: This Storied Land. Oregon Historical Society Press. ISBN 0-87595-286-0.
  4. History of Oregon
  5. Pacific Nortwest History
  6. Tribes of the Grand Ronde: Culture; Retrieved on 2008-08-21.
  7. "Oregon History: Columbia Plateau"; Oregon Blue Book. Oregon State Archives. Retrieved on 2008-08-21.
  8. Loy, Willam G.; Stuart Allan, Aileen R. Buckley, James E. Meecham (2001). Atlas of Oregon. University of Oregon Press, 12–13. ISBN 0-87114-102-7.
  9. Where does the name "Oregon" come from?
  10. Oregon Blue Book
  11. Oregon Geography from NETSTATE
  12. "Population and Population Centers by State: 2000". U.S. Census Bureau. Retrieved on 2006-11-23.
  13. .R0201. Percent of the Total Population Who Are White Alone: 2006 Accessed 8 March, 2008.
  14. a b "Population Research Center"
  15. ^ a b c d [http://arcweb.sos.state.or.us/governors/Kitzhaber/web_pages/governor/press/p951024.htm Governor's mission to Asia will stress trade and cultural ties]. (Hozzáférés: 2008. április 2.)
  16. ^ a b c d Background Brief on International Trade. (Hozzáférés: 2008. július 21.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oregon témájú médiaállományokat.