Colorado

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Colorado
Colorado zászlaja
Colorado zászlaja
Colorado címere
Colorado címere
Közkedvelt elnevezés: The Centennial State
Mottó: Nil sine numine (latin) – Isteni szellem nélkül semmit[1]
Map of USA highlighting Colorado.png
Közigazgatás
Fővárosa Denver
Legnagyobb város Denver
Kormányzó Bill Ritter (D)
Hivatalos nyelv angol
Postai rövidítés CO
ISO 3166-2 US-CO
Felvétel az Unióba
sorrendben 38.
dátuma 1876. augusztus 1.
Rangsor
terület szerint 8.
népesség szerint 24.
népsűrűség szerint 37.
Népesség
Népesség 5 029 196 fő (2010)[2] +/-
Népsűrűség 16,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 269 837 km²
ebből víz 0,36 %
Időzóna Mountain: UTC-7/DST-6
Szélesség é. 37° – é. 41°
Hosszúság ny. 102° – ny. 109°
Kiterjedés
kelet-nyugati 451 km
észak-déli 612 km
Domborzat
legmagasabb pont 4399 m
átlagmagasság 2073 m
legalacsonyabb pont 1021 m
Colorado weboldala

Colorado az Amerikai Egyesült Államok 38. tagállama. A Sziklás-hegység régiójában helyezkedik el. Népessége a 2010-es népszámlálás szerint 5 029 196 fő, ami 16,9% emelkedést jelent az 2000-es népszámlálás óta.[3] Fővárosa és legnépesebb városa Denver. Csodálatos tájairól és hófödte hegycsúcsairól híres. Híres síparadicsoma Aspen.

Colorado állam területe geoellipszoid téglalap, ami a 37°N és 41°N szélességi és a 102°03'W és 109°03'W hosszúsági fokok közt fekszik.[4] Wyominggal és Utah-val együtt egyike annak a három amerikai tagállamnak, aminek határait csak szélességi és hosszúsági fokok jelölik.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Colorado területét már időszámításunk kezdetén földműveléssel foglalkozó indián törzsek lakták, később azonban délebbre költöztek. A hegyekben csak nagyon kevés ember élt. Colorado a Louisiana megvásárlási szerződésével került az Egyesült Államok birtokába. Jefferson elnök megbízásából felderítő expedíció indult a területek felkutatására. Az expedíciót Zebulon Pike vezette. A Sziklás hegységnek azt a csúcsát, amelyet Pike fedezett fel, később róla nevezték el.

Az 1800-as évek elején az átjárók kutatására prémvadászok vállalkoztak. 1858-ban a mai Denver környékén aranyra bukkantak, amely megmozgatta az emberek fantáziáját, lázba hozta a kalandorokat, kincskeresőket. Megindult a szerencsevadászok, aranyásók áradata. Ezek átmeneti telepeket, sátorvárosokat hoztak létre. A gazdag aranylelőhelyek mellett ezüstbányákat is feltártak. Így 1861-ben szervezett terület lett, s 1876-ban önálló állammá vált.[5]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Colorado térképe

Az állam téglalap alakú, amely a 37. szélességi foktól a 41. szélességi fokig terjed, s a 102. hosszúsági vonaltól a 109. hosszúsági vonalig terjed.[6] Colorado határai északon Wyoming és Nebraska, délen Új-Mexikó és Oklahoma, keleten Nebraska és Kansas, végül nyugaton Utah. Colorado délnyugati sarka találkozik Utah, Arizona, és Új-Mexikó államokkal egyetlen pontban. Ez a pont az úgynevezett "Four Corners" (=négy sarkok). Az állam teljes területe 269 837 km², ebből 268 879 km², s csak 962 km², mintegy 0,36%-a víz.

Legmagasabb pontja a Sziklás-hegység egyik csúcsa a Mt. Elbert, melynek tengerszint feletti magassága 4401,3 méter, de több csúcsa van, ami eléri vagy meghaladja a 4000 méter magasságot. Legalacsonyabb pontja az Arkansas folyó, ami a tengerszint felett 1010,4 méterrel folyik. Legfontosabb folyói a Colorado folyó, az Arkansas folyó, a South Platte folyó. Legfontosabb tavai a Grand Lake, Blue Mesa Reservoir, John Martin Reservoir.

Az állam a Egyesült Államok Sziklás-hegység régiójában fekszik, de Colorado egész területe nem hegyes. Keleten az állam mintegy 2/5-e sík. Colorado tengerszinttől számított magassága a legmagasabb az összes többi állam között. 54 hegycsúcs magasabb mint 4000 méter. Az állam keleti részén a Great Plains (nagy síkság), a középső részén a Sziklás-hegység, s a nyugati részén pedig Colorado Plateau (fennsík) fekszik, amely a teljes terület mintegy 1/5-ét teszi ki. Földrajzilag külön megkülönböztetett területek a hegyek közötti völgyek.

Great Plains

Great Plains: része az észak-amerikai belső alföldeknek, amely Kanadától kezdve egészen Mexikóig húzódik. A Great Plains régió az Egyesült Államoknak durván a 2/5-ét alkotják. A föld sík és száraz, s enyhén lejt keletről nyugatra, ahol a Sziklás-hegységgel találkozik.

Sziklás-hegység: a Great Plains-től nyugatra fekszik, s az állam középső részét foglalja el, mintegy 2/3-át az egész állam területének. A Sziklás-hegység része a Sziklás-hegység hegységrendszernek, amely Alaszkától egészen Mexikóig húzódik. A legmagasabb hegycsúcsok Colorado területén vannak. Az Amerikai Vízválasztó (Continental Divide) a Colorado Rockies része, amely a vízválasztó szerepét tölti be. A folyók a Continental Divide keleti oldalán az Atlanti-óceán felé, a nyugati oldalán lévő folyók pedig a Csendes-óceán felé folynak.

Colorado hegyes vidékén az Egyesült Államok hat fő folyója ered. A Continental Divide keleti oldalán a Rio Grande, North Platte, South Platte, Arkansas és a Republican folyók, melyek az Atlanti-óceán felé folynak, s a Continental Divide nyugati oldalán a Colorado folyó, amely a Pacific-óceán felé siet.

A Colorado Sziklás-hegység öt hegygerincből áll: a Front Range, a Sangre de Cristo Mountains, a Park Range, a Sawatch Range és a San Juan Mountains. A Front Range a legkeletibb nyúlvány, s a Sangre de Cristo Mountains mentén délfelé nyúlik, s egy hegyfalat képez amely a Sziklás-hegységet elválasztja a Great Plains régiójától. A Front Range legmagasabb csúcsa a 4300 méter magas Pike Peak. A Front Range-től nyugatra a Park Range húzódik, amely északon egészen Wyoming határáig s Colorado középső részén pedig az Arkansas folyóig. A Park Range-től délre a Sawatch Range emelkedik, melynek legmagasabb csúcsa a Mount Elbert 4401,3 méter magas. A San Juan Mountain Range a Colorado Rockies délnyugati nyúlványa.

Colorado Plateau: A Sziklás-hegység nyugati oldalán Utah végig Utah határán húzódik a Colorado Plateau. Dombokból, mély völgyekből, fennsíkokból és lapos tetejű hegységekből. áll, amely Colorado állam nyugati részén az állam teljes területének mintegy 1/5-ét foglalja el.

Intermontane Basin: Colorado északnyugati sarkában fekszik. Lankás erdővel borított dombokból áll. [7]

Black Canyon
Mesa Verde National park
Rio Grande, Colorado

Természetvédelmi területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arapahoe and Roosevelt National Forest és
    • Pawnee National Grasslands
  • Black Canyon of the Gunnison National Park
  • Curecanti National Recreation Area
  • Grand Mesa National Forest
  • Gunnison National Forest
  • Medicine Bow - Routt National Forests
  • Mesa Verde Nemzeti Park
  • Pike/San Isabel National Forest and Cimarron és
    • Comanche National Grasslands
  • Rio Grande National Forest
  • Rocky Mountain National Park
  • Roosevelt National Forest
  • San Juan National Forest
  • Uncompahgre National Forest
  • White River National Forest

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Colorado legnagyobb részén az éghajlat hűs, élénkítő hatású, mely földrajzi helyzetének megfelelően területenként változik. Mivel távol van a nagy víztömegektől (Csendes-óceán, Mexikói-öböl) éghajlata szárazföldi. A nyár folyamán a magas alföldeken a nappali hőmérséklet forró, de gyakran megkönnyebbülést hoz a délutáni zivatar. A hegységekben általában mindig hűvös. A levegő páratartalma alacsony a gyors párolgás következtében, s ez kellemes közérzetet biztosít még a forró napokon is. A légkör ritka, így a napsugarak jobban éreztetik hatásukat, s ennek eredményeképpen a téli időszakban is kellemes az időjárás. Ezért van az, hogy télen a síelők a magaslatokon is viszonylag vékony öltözékben lehetnek a környező vastag hóborította környezetben.

Az éghajlat a helyi körülményekhez képest a magasságtól függően alapvetően változhat. Nagy különbségek lehetnek viszonylag rövid távolságon belül. Az átlagos csapadék hómennyiségben a déli Cubres hegységben 762 cm, míg 48 km-rel arrébb a San Luis völgyben a hómennyiség magassága csak 63,5 cm. Általában a magasság növekedésével a hőmérséklet csökken, és a csapadék mennyisége nő, de ez a minta módosul a hegyek lejtőin attól függően, hogy milyen irányú az uralkodó széljárás, és vajon a helyi topográfiai adottságok okoznak-e légmozgást. Mivel az állam messze van a nagy víztömegektől, a csapadék mennyisége az alacsonyabb területeken alacsony. Az uralkodó széljárás nyugatról érkezik. A keletről érkező zivatarok, melyek a Csendes-óceánról érkeznek, elveszítik csapadék tartalmukat már a hegységcsúcsokon, a nyugatnak néző hegyoldalakon. A keleti fekvésű hegyoldalak viszonylag kevés csapadékot kapnak. Az északról érkező viharok viszonylag kevés csapadékot hordoznak. Ezek a viharok a ősz és tél folyamán gyakoribbak, s tavasz környékén úgyszólván megszűnnek. Az északi sarkról érkező légtömegekkel nyomán a hőmérséklet dramatikusan csökken, mely az alföldeken fordul elő gyakrabban. Esetenként a sarki légtömegek találkoznak a délről érkező nedves légtömegekkel, melynek eredménye sűrű zápor vagy hóesés. Ezek a viharok főként a felföldeken fordulnak elő. Ezek a légtömegek gyakran nem képesek áttörni a hegyvidékeken, s míg az állam keleti részén fekvő alföldek időjárása viharos, addig a hegyvidéktől nyugatra fekvő területeken az idő enyhe.

Esetenként, amikor az alföldet vékony rétegű hideg levegő borítja, a nyugatról érkező erős szél felemeli azt, s a magasabb légtömegekből meleg levegő kerül a helyére. Ez a természeti jelenség a „chinook”, amely a magas alföldek hőmérsékletét akár 10 fokkal is emelheti egy rövid időre. A Chinook szél nagyban befolyásolja az átlagosan számított hőmérsékletet.

Tavasszal meleg, nedves légtömegek érkeznek délről, melyek csapadékot hordoznak. Colorado keleti területei ekkor kapnak jelentősebb mennyiségű esőt. A gyakori esőzések nyáron is folytatódnak. Ugyanebben az időben a délnyugati szél hozhat száraz forró levegőt a keleti magas alföldekre. Ez a legmelegebb időszak, amely ritkán tart huzamosabb ideig.

A keleti síkságok éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az éghajlat az állam keleti részén fekvő síkságokon többé-kevésbé egységes. A levegő alacsony páratartalma, bőséges napsütés, könnyű esők és különböző erősségű szelek valamint nagy nappali hőmérséklet különbség jellemzi az időjárást. A nyári legmagasabb nappali hőmérséklet 35-37,7 °C között van, amely a keleti síkságok egész területén megfigyelhető. Ez a magas hőmérséklet ritka a tengerszint felett számított 1500 méteres magasságban. A legmagasabb hőmérséklet Coloradóban az északkeleti síkságokon fordul elő, amikor a hőmérő higanyszála elérheti a 46 °C-ot is. A téli szélsőséges hideg a síkságokon ‒12 és ‒9 °C között van. Az év csapadékmennyiségének 70-80%-a április és szeptember között esik. A nyári esőzések viharosak. Az erős szél hamar kiszárítja a földet. A hegylábak közelében a szél alacsonyabb, a nyári hőmérséklet is alacsonyabb, s a tél enyhébb. A szél időközönként turbulens s a nappali hőmérséklet napról napra változik.

Nyugat Colorado éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Colorado csipkézett nyugati részének éghajlata helyről helyre változik viszonylag rövid távolságon belül. A hegyeken az átlagos évi hőmérséklet 0 °C körül van. A hóborította csúcsok és völgyek éjszakai hőmérséklete drámaian csökken. Előfordulhat ‒45 °C hideg is. Nyáron a hegyek hűvösek, üdítőek. A legmagasabb hőmérséklet 21-28 °C között van, de elérheti a 35 °C-ot is. 2000 méter felett az éjszakai hőmérséklet hűvös, míg a nappalok kellemesen melegek.

Völgyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A völgyeket a körülötte lévő hegyek védik. A nyári meleg kellemesebb mint a fennsíkokon, s a tél is enyhébb.

Csapadék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb esőzés a Continental Divide-től nyugatra van. Az esőzések a téli hónapokban fordulnak elő. Június a legszárazabb hónap, ellenben az állam keleti részével.[8]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bureau of Economic Analysis 2006. évi adatai szerint az állam össznépi termése 230 billió dollár volt. Az egy főre eső kereset a 2003. évi felmérések szerint 34 561 dollár volt, így Colorado nyolcadik a nemzet listáján. A 2004. évi adatokat táblázatban megtekinthetjük.[9] Máig jelentős arany- és ezüst bányák, valamint már ércbányák működnek. Annak ellenére, hogy a kőolajtermelés leállt, az állam jelentős kőszénkészlettel rendelkezik. Az állam nyugati részén uránbányák nyíltak. Colorado híres a szép tiszta fehér márvány bányájáról is. A 19. században érkező telepesek kivándorlásuk előtt mezőgazdasággal foglalkoztak. Hosszú, fáradságos munkával megzabolázták a természetet, öntözőrendszereket hoztak létre a folyókon épített gátak mentén.[5] Ma különösen a haszonállatok tenyésztése, a tej és tejtermékek előállítása került előtérbe. A mezőgazdasági termékei a búza, kukorica és a széna. Az élelmiszer feldolgozó ipar is gyorsan fejlődik.[10]

Városai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Colorado öt legnagyobb városa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Denver – Lakossága: 554 636 fő
Denver

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1860 34 277
1870 39 864 16,3%
1880 194 327 387,5%
1890 413 249 112,7%
1900 539 700 30,6%
1910 799 024 48%
1920 939 629 17,6%
1930 1 035 791 10,2%
1940 1 123 296 8,4%
1950 1 325 089 18%
1960 1 753 947 32,4%
1970 2 207 259 25,8%
1980 2 889 964 30,9%
1990 3 294 394 14%
2000 4 301 261 30,6%
2007 (becsült) 4 861 515
Colorado népsűrűségi térképe

Az állam legnépesebb városa maga a főváros Denver. Denver-Aurora-Boulder összesített statisztikai terület lakosainak száma 2 927 911 fő kétharmada az állam teljes lakosságának.[12][13]

A 2005. évi becslések szerint Colorado lakosainak száma 4 665 177 fő volt, amely az előző évhez viszonyítva 63 356 fővel (1,4%) nőtt. Ez magában foglalja a természetes növekedés számát is, ahol a születések száma 353 091, s a halálozások száma 147 770 volt. Az újonnan letelepedettek száma 112 217 fő volt, s ebből az országon belüli telepesek száma 47 740 fő volt.

Colorado teljes lakosságának hispániai vagy spanyol származásúak aránya magas, egyedül öt másik állam hispániai lakosainak aránya magasabb. Denver és egy-két másik területen jelentős nagyságú mexikói közösségek élnek, míg Colorado déli részén spanyol származású emberek élnek, akiknek ősei Új-Mexikó eredeti spanyol telepesei voltak. A 2000. évi U.S. Census adatai szerint 10,52%-a otthon spanyolul beszél.[14] Colorado, like New Mexico, is very rich in archaic Spanish idioms.[15]

Házi kápolna Allenspark közelében
The Great Stupa of Dharmakaya Red Feather tó közelében.
A United States Air Force Academy kadét kápolnája Colorado Springs közelében.

Colorado északkeleti részén; Denver (Montbello), Green Valley Ranch, Park Hill és Colfax Park területén afro-amerikai közösségek élnek már hosszú ideje. Az államnak jelentős számú ázsiai-amerikai; kínai, Fülöp-szigeti, koreai, délkelet ázsiai és japán származású népessége van. Denver metropolita körzete liberálisabb és sokszínűbb mint az állam más részei.

A 2000. évi U.S. Census adatai szerint a fehér lakossága származásilag a következőképpen oszlik meg. A német származásúak aránya 22%-át, a svájci, ausztráliai, ír származásúak 12,2%-át, s az angol származásuak 12%-át teszik ki a teljes lakosságnak. A német származásúak főleg a Front Range, a Rockies és Colorado keleti részén a magas földeken élnek.[16]

Denver és a Front Range közelében sok skandináv, olasz, szláv és amerikai-zsidó él. Ezek a közösségek a 19. század (1861-1889) során alakultak ki. A 2006. évi felmérések szerint Coloradóban 70 330 gyermek született, amely 14,6%-os növekedést eredményezett.[17] A nyugati megyékben, ahol a lakosság nagy része mormon, a gyermeket születési száma magasabb.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam majdnem teljes egészében keresztény. Corolado Spring és az állam más részei különböző keresztény csoportok főhadiszállása, melynek túlnyomó része protestáns.

A lakosság vallás szerinti megoszlása a következő:[18]

[19]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt található South Park város, amiről a sikeres rajzfilmsorozat a címét kapta.[forrás?]

  • Hovenwep National Monument (Utah, Colorado)
  • Colorado National monument: A Colorado folyó rétegesen mély széles völgyet vágott ki magának. Emlékeztet a Grand Canyonra. A szakadék szélén autóút vezet.[20]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Symbols & Emblems. Coloroado Department of Personnel & Administration. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
  2. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
  3. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
  4. An Act to provide a temporary Government for the Territory of Colorado (PDF). Thirty-sixth United States Congress. (Hozzáférés: 2008. szeptember 5.)
  5. ^ a b Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második javított kiadás, Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 660 oldal.
  6. Geography Home Page
  7. Colorado Geography from NETSTATE (Hozzáférés 2008. szeptember 5.)
  8. http://www.wrcc.dri.edu/narratives/COLORADO.htm CLIMATE OF COLORADO (Hozzáférés 2008. szeptember 5.)
  9. http://www.bea.gov/bea/newsrel/spi_highlights.pdf
  10. http://dare.colostate.edu/index.aspx
  11. http://wiki.answers.com/Q/What_are_the_five_largest_cities_in_Colorado_according_to_population
  12. Merriam Webster: Definition of Colorado. (Hozzáférés: 2006. szeptember 26.)
  13. Writer's Style Guide (HTML). Colorado State University, Communications & Creative Services. (Hozzáférés: 2008. szeptember 5.)
  14. Language Map Data Center
  15. Elcastellano.org talking about Colorado in "nada"
  16. Map of Latitude: 39.500656 Longitude: -105.203628, by MapQuest
  17. CDPHE: COHID Birth Data Request
  18. U.S. Religion Map and Religious Populations - U.S. Religious Landscape Study - Pew Forum on Religion & Public Life
  19. http://www.thearda.com/mapsReports/reports/state/08_2000.asp
  20. Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második javított kiadás, Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 663 oldal

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Colorado témájú médiaállományokat.