Nevada
| Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Nevada | |||
|
|||
| Becenév: Silver State Battle Born State |
|||
| Mottó: All for our Country (angol) – Mindenki az országunkért | |||
| Közigazgatás | |||
| Fővárosa | Carson City | ||
| Legnagyobb város | Las Vegas | ||
| Kormányzó | Jim Gibbons (R) | ||
| Hivatalos nyelv | nincs | ||
| Postai rövidítés | NV | ||
| ISO 3166-2 | US-NV | ||
| Felvétel az Unióba | |||
| sorrendben | 36. | ||
| dátuma | 1864. október 31. | ||
| Rangsor | |||
| terület szerint | 7. | ||
| népesség szerint | 35. | ||
| népsűrűség szerint | 43. | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 2 700 551 fő (2010)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 7,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| összesen | 286 367 km² | ||
| ebből víz | 0,7 % | ||
| Időzóna | PST: UTC-8/-7 MST: UTC-7/-6 (West Wendover) |
||
| Szélesség | é. 35° – é. 42° | ||
| Hosszúság | ny. 114° – ny. 120° | ||
| Kiterjedés | |||
| kelet-nyugati | 519 km | ||
| észak-déli | 788 km | ||
| Domborzat | |||
| legmagasabb pont | 4005 m | ||
| átlagmagasság | 1676 m | ||
| legalacsonyabb pont | 146 m | ||
| Nevada weboldala | |||
Nevada 1864-ben lett az Amerikai Egyesült Államok 36. tagállama, a név a spanyol „hóval borított” kifejezésből ered. Az államot a „harcban született” (Battle Born) néven is emlegetik, utalva arra, hogy Nevada az polgárháború idején lepett be az Unióba. Az Államok nyugati területén helyezkedik el. Fővárosa Carson City, s legnagyobb városa Las Vegas. Az állam beceneve "az ezüst állam" ("The Silver State"), mivel sok ezüst lelőhelyet fedeztek fel itt. Az első település Mormon Station volt.
Nevada a hetedik legnagyobb állam, mely magában foglalja délen a Mojave-sivatagot és északon a Great Basint. Az állam területének megközelítőleg 86 százaléka a központi kormány tulajdonában van, mind polgári, mind katonai szempontból.[2]
A 2006. évi U.S. Census felmérései alapján az államnak 2,6 millió lakosa volt, s ennek 85%-a Las Vegas és Reno metropolis körzetében élt.[3]
Az állam jól ismert a könnyen köthető és könnyen felbontható házasságokról, a legális szerencsejátékról és a prostitúcióról.
2005-ben az állam kibocsátott egy speciális gépkocsi-rendszámtáblát, ahol az állam nevét a könnyebb kiejtés érdekében Nevăda-nak írják.[4]
Tartalomjegyzék |
Földrajz[szerkesztés]
Nevada a 35°É szélességi foktól a 42° É szélességi fokig és 114°NY hosszúsági foktól 120°NY hosszúsági fokig terjed. Hosszúsága 740,3 km (490 miles) hosszú és 515 km széles (320 miles). Teljes területe 286.368,53 km² (110,567 square miles), ebből 284,397.54 km² (109,806 square miles) föld, s 1,971 km² (761 square miles) területet víz borítja. Nevada az Egyesült Államok hetedik legnagyobb állama. Legmagasabb pontja a Boundary Peak, mely a tengerszinttől számított magassága 4005 m (13,140 feet). Legalacsonyabb pontja az állam déli részén a Colorado folyó mentén 146 m (479 feet). Az egész állam átlagos magassága 1676,4 m (5500 feet).
Fő folyói a Colorado, Columbia, Humboldt, Truckee folyók, s legfontosabb tavai a Pyramid, Mead, Mojave, Tahoe, Walker tavak.
Nevada vidékét homokos sivatag, félsivatag, hóborította hegycsúcsok, erdős hegyoldalak és füves völgyek jellemzik. Szinte teljes egészében a Great Basin területén helyezkedik el. Nevada területét három földrajzi egységre oszthatjuk, a Columbia Plateau-ra, a Sierra Nevada láncolatára, és a Basin and Range Region-ra.
Nevada északkeleti sarkában bazalt láva képezi a terület alapját. A folyók mélyen bevágták medrüket a kőzetbe, s mély kanyonokat alakítottak ki. Idaho határa közelében a vidék átalakul nyitott prérivé. Ez a Columbia Plateau. A Sierra Nevada csipkézett hegyláncolat, amely Caarson City-től déli iányba húzódik. A Lake Tahoe egy gyönyörű gleccser tó Kalifornia és Nevada határán. Az állam többi része a Basin and Range területéhez tartozik. Ebben a rrgióban több mint 150 észak-déli irányú hegyvonulatot különböztetnek meg egymástól. A Basin and Ranges Region-t nyugatról a Sierra Nevada határolja. Az állam közepén a Toiyabe és Toquima hegyláncolat emelkedik. Keleten a Snake és a Toana hegység emelkedik. A hegyláncok között elszórtan völgyek, magányos lapos tetejű hegyek, vagy dombok emelkednek. A forró vizű termálforrások a kialudt vulkánok maradványai, amelyek valaha nagy számban voltak Nevada vidékén. [5]
Az állam többi északi része a Great Basin Desert-en belül félsivatag, sivatag. Az állam északi részét kelet-nyugat irányban a Humboldt folyó szeli át, s Humboldt Sinkbe ömlik. Több folyá szlad a Sierra Nevada hegységből keletfelé, többet között Walker folyó, Truckee folyó és a Carson folyó.
A hegyláncolat egyes csúcsai elérik a 4300 méter magasságot is, s a völgyek tengerszinttől számított magassága nem alacsonyabb mint 1000 méter.
Az állam keleti része több nedvességet kap és többé kevésbé zöldebb terület.
Az állam déli harmada az a terület, ahol Las Vegas épült a Mojave sivatagon belül. A terület kevesebb csapadékot kap télen, de nyáron az Arizona Monszun csapadékot hoz magával.
Nevada és Kalifornia határa egy hosszú átlósan meghúzott (mértani) vonal. Ez a vonal a Lake Tahoe közelében kezdődik és a Colorado folyó irányába folytatódik ahol Nevada, Kalifornia és Arizona határvonalai találkoznak.
A Sierra Nevada csipkézett hegyláncolat, amely Caarson City-től déli iányba húzódik. A Lake Tahoe egy gyönyörű gleccser tó Kalifornia és Nevada határán.
Az állam többi része a Basin and Range területéhez tartozik. Ebben a regióban több mint 150 észak-déli irányú hegyvonulatot különböztetnek meg egymástól. A Basin and Ranges Region-t nyugatról a Sierra Nevada határolja. Az állam közepén a Toiyabe és Toquima hegyláncolat emelkedik. Keleten a Snake és a Toana hegység emelkedik.
A hegyláncolat legmagasabb csúcsai az állam déli részén található Spring hegység, amely Las Vegastól nyugatra húzódik. Az állam legalacsonyabb pontja a Colorado folyónál Laughlin-tól délre található.
Éghajlat[szerkesztés]
Nevadának sivatagi éghajlata van. A nyár forró, s a hőmérő higanyszála felszaladhat 43,3 Celsius-fokig, s télen - 6,5 Celsius-fokig. Az év folyamán a csapadék az egész állam területén kevés. Néha nyáron az Arizona Monsoon vihart hoz, és a Pacific viharok pedig beboríthatják a vidéket hóval.
Nevadának keleti része nyáron több csapadékot kap.
Határos államok[szerkesztés]
- Keleten Utah, délkeleten Arizona, nyugaton Kalifornia, északon Oregon és Idaho határolják.
Történet[szerkesztés]
Első fehér ember – a spanyol Escalante misszionárius – 1755-ben járt erre, de az indiánok által is gyéren lakott víztelen, sivatagos területet nem tartotta érdemesnek misszió megalapítására. A 19. század kezdetén az északi erdősebb területeken prémvadászok jelentek meg. Az 1850-as években aranyra bukkantak a Carson völgyében később pedig ezüst ércet találtak az úgynevezett Comstock Lode (1959) területén, s megkezdődött a szerencsevadászok, aranyásók, s más vegyes egyedek beáramlása.[6]
1861 március 2-án a Nevada Territory különvált a Utah Territory-tól és felvette a Nevada nevet, amely a Sierra Nevada rövidített változata.
Nyolc nappal az elnökválasztás előtt 1864-ben az államok 36. tagállama lett. Az állam támogatta Abraham Lincoln november 8-i újraválasztását, s erősítette a republikánus párt befolyását a Kongresszusban.[7]
Nevada bányaipara az iparosított Unióhoz kötötte őket. Politikailag sokkal megbízhatóbb volt mint a szomszédos Kalifornia.
Az állam jelenlegi határait 1866. május 5-én jelölték ki, amikor is Arizona egy részét Pah-Ute megyét a Coloradó folyától nyugatra megkapta, mivel ezen a területen is aranyat fedeztek fel, s hivatalos körökben úgy látták, hogy ez segíteni fog Nevada állam növekedésének.
Ipar[szerkesztés]
A bányászat formálta Nevada iparát sok éven keresztül. Azonban a 19. században a bányászat hanyatlásnak indult, s a lakosság száma csökkenni kezdett. Tonopah környékén felfedezett ezüst bányák újabb rövid fellendülést hoztak.
Szerencsejáték és munkalehetőség[szerkesztés]
A nevadai bányavárosok a szabály nélküli szerencsejátékok színhelye volt egészen 1909-ig, amikor országszerte megkezdődött a szerencsejáték ellenes hadjárat. A nagy gazdasági válság idején azonban, amikor a mezőgazdaság stagnált, a bányászat lehanyatlott 1931. március 19-én újra legalizálták a szerencsejáték kaszinók működését. Ekkor még úgy gondolták, hogy ez csak átmeneti jellegű, amíg a gazdaság újra erőre kap, de később soha komolyan nem mérlegelték a szerencsejátékok törvényen kívül helyezését. Ma Nevada bevételének legjelentősebb részét képviseli.
A Hoover duzzasztó gátat 1932. és 1935. között építették. a konstrukció sok munkásnak, s az őket ellátó szolgáltatások pedig újabb munkásoknak adott megélhetési lehetőséget. Valószínű, hogy az állam lakosságának növekedését a szerencsejátéknak köszönheti, de a Hoover gát más iparágakat is idevonzott, mint például a Basic Magnesium Plantet.
Las Vegas[szerkesztés]
Nukleáris kísérletek[szerkesztés]
1951. január 11-én Las Vegastól 100 kilométerre északnyugatra jelölték ki a Nevadai kísérleti terepet, ahol nukleáris fegyverek kipróbálását hajtották végre.
A kísérleti terület a sivatag és a hegyvidék területén van s megközelítőleg 3496,5 km2 kiterjedésű. Az első kísérlet atombombát 1951. január 27-én dobták le. A legutolsó légköri robbantások 1962. július 17-én voltak, s a földalatti kísérleteket 1992. szeptember 23-án fejezték be.
Később kimutatták, hogy sivatagban végzett kísérleti robbantások radioaktív csapadéka fehérvérűséget okoz. A tanulmányok igazolták, hogy a nevadai légköri atomkísérletek során 1951 és 1958 között az amerikai gyerekek 15-79-szer nagyobb sugárzásnak voltak kitéve, mint azt feltételezték.[8] Nevada területének 80%-a a központi kormány tulajdona.
Népesség[szerkesztés]
| Népesség különböző években | |||
|---|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) | |
| 1860 | 6 857 |
|
|
| 1870 | 42 941 | 526,2% | |
| 1880 | 62 266 | 45% | |
| 1890 | 47 355 | −23,9% | |
| 1900 | 42 335 | −10,6% | |
| 1910 | 81 875 | 93,4% | |
| 1920 | 77 407 | −5,5% | |
| 1930 | 91 058 | 17,6% | |
| 1940 | 110 247 | 21,1% | |
| 1950 | 160 083 | 45,2% | |
| 1960 | 285 278 | 78,2% | |
| 1970 | 488 738 | 71,3% | |
| 1980 | 800 493 | 63,8% | |
| 1990 | 1 201 833 | 50,1% | |
| 2000 | 1 998 257 | 66,3% | |
| 2010 | 2 700 551 | 35,1% | |
A U.S. Census Bureau 2007. évi felmérése szerint Nevada lakosainak száma 2 565 382 fő volt, mely az előző évvel összevetve 92 909 fővel növekedett, százalékban kifejezve 3,5%-ot nőtt. Ha a 2000.évi adatokat vesszük alapul a lakosság száma 516 550 fővel nőtt, amely 20,8%-os növekedés jelent. Ez magában foglalja a természetes növekedést is, ahol a születések száma 170 451 fő, a halálozások száma 81 661 fő, s az újonnan letelepedettek száma 337 043 volt. A 2006-os becslések alapján Nevada a második leggyorsabban növekvő állam lakosságát illetően.[9]
Las Vegas az Államok leggyorsabban növekvő városa.
Vallás[szerkesztés]
Nevada állam lakosainak vallás szerinti megoszlása:[10]
- Római katolikus – 27%
- Protestáns; 11%
- Evangélikus – 13%
- Más protestáns – 2%
- Mormon – 11%
- Muszlim – 2%
- Zsidó – 1%
- Más vallás – 1%
- Nem válaszolt – 20%
A legnagyobb számú felekezet a 2000. évi tanulmányok alapján a római katolikus egyház, tagjainak száma 331 844, a Church of Jesus Christ of Latter-day Saints 116 925; és a déli baptista felekezet 40 233 taggal. 77 100 nevadai a zsidó egyházközösséghez tartozik.[11]
Nevezetességek[szerkesztés]
- Las Vegas városa és kaszinói
- Hoover-gát
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
- ↑ Nevada Natural Resources Status Report
- ↑ Popul of Nevada's Counties and Incorp cities 2006 Time Series EMAIL 012207.xls
- ↑ Although the name is derived from the Spanish word Nevada, which is the feminine form of "covered in snow," it is common for Spanish-derived place names in the United States to be no longer pronounced by native English speakers in a manner which reflects the name's Spanish roots (the pronunciation of the name "Los Angeles," for instance, is commonly accepted as "Los An-JELL-es" not "Los An-HELL-es" by native English speakers).
- ↑ http://www.netstate.com/state_geography.htm/ Geography and Climate of the 50 States
- ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, M160sodik javított kiadás, Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 652 oldal.
- ↑ Rocha Guy, Historical Myth a Month: Why Did Nevada Become A State?
- ↑ Az atomfegyverek továbbra is veszélyeztetik az egészséget Holdstock, D., Waterson, L. (Medact, 601 Holloway Road, London, N19 4DJ, UK): Lancet, 2000, 355, 15441547.
- ↑ CNN
- ↑ Pew Forum on Religion & Public Life
- ↑ http://www.thearda.com/mapsReports/reports/state/32_2000.asp
További információk[szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||

